AB: A bíróságnak vizsgálnia kell az ÁSZ megállapításait

Az Alkotmánybíróság a párttámogatás visszafizetésével kapcsolatban úgy döntött, hogy az Állami Számvevőszék megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben kell felülvizsgálnia.

Az Alkotmánybíróság (AB) alkotmányos követelményben megállapította, hogy az Alaptörvény XXVIII. cikk (7) bekezdéséből fakadóan az Állami Számvevőszék (ÁSZ) megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét a bíróságnak érdemben, a cselekmény jogalapja körében a párt támogatása visszafizetésének, illetve csökkentésének összegszerűségére is kiterjedően kell felülvizsgálnia. A döntéshez Dienes-Oehm Egon és Szívós Mária párhuzamos indokolást, Czine Ágnes, Hörcherné Marosi Ildikó, Pokol Béla, Schanda Balázs és Szalay Péter különvéleményt csatoltak.

Az alapügy

Az indítványozó Jobbik Magyarországért Mozgalom az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 1. § (6) bekezdése, valamint a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 101.K.31.401/2018/2. sorszámú és a Fővárosi Törvényszék 2.Kpkf.670.489/2018/3. sorszámú végzései alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kezdeményezte.

Az alkotmányjogi panasz alapjául szolgáló ügyben az Állami Számvevőszék a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (Párttv.) 10. § (1) és (3) bekezdései alapján a 2015-2016-os évekre vonatkozóan ellenőrzést folytatott az indítványozónál, amely vizsgálatát utóbb 2017-re is kiterjesztette. Eme ellenőrzés alapján az ÁSZ közzétette az EL-0277-069/2018. számú jelentését, amelyet a 331.660.000 forint központi költségvetés részére történő befizetésére vonatkozó fizetési felszólítással együtt 2018. január 9-én kézbesített az indítványozó részére. Utóbbinak ez ellen benyújtott keresetlevelét a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság visszautasította, mivel a bíróság álláspontja szerint az ÁSZ jelentése és az ennek alapján kiadott felszólítás, felhívás és tájékoztatás nem tekinthető a Kp. 4. § (1) bekezdése szerinti közigazgatási tevékenységnek, így az elsőfokú bíróságnak a jogvita elbírálására nincs hatásköre. A Fővárosi Törvényszék az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Megállapította, hogy az ÁSZ-tv. 1. § (6) bekezdése a bíróság által felülvizsgálható döntések sorából az ÁSZ jelentéseit kizárja, ezért az ÁSZ által meghozott aktus bírósági felülvizsgálatára nincs lehetőség. Az indítványozó alkotmányjogi panaszában előadta, hogy az ÁSZ-tv. 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenes, mert ellentétes az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdésével és a XXVIII. cikk (7) bekezdésével.

Az AB-döntés indokai

Az Alkotmánybíróság érdemi vizsgálata során mindenekelőtt az Állami Számvevőszékre vonatkozó alkotmányos hagyományokat vette alapul, valamint áttekintette az Európai Unió tagállamainak állami számvevőszékeire irányadó alkotmányos szabályozásokat, és megállapította, hogy Magyarországon a mindenkori Állami Számvevőszék hatósági jogkör nélküli hivatali típusú intézményként működik. Az Alkotmánybíróság megvizsgálta az ÁSZ által folytatott ellenőrzések intézményi kereteit, szabályozását és gyakorlatát. Ennek értelmében az Alaptörvény 43. cikk (1) bekezdése szerint az ÁSZ az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely más szervektől, így a kormánytól is elkülönítetten végzi tevékenységét. Az ÁSZ feladatát az Alaptörvény akként határozza meg, hogy törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Alkotmánybíróság hangsúlyozta: az ÁSZ az általa folytatott ellenőrzésekről az ÁSZ-tv. 32. §-a alapján jelentést készít, amely a feltárt tényeket és az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket tartalmazza; az ellenőrzött szervezettel szembeni jogkövetkezmények alkalmazására, ekként szankciók alkalmazására az ÁSZ nem rendelkezik hatáskörrel. Mindezek alapján az ÁSZ jelentései nem tekinthetők hatósági jogkörben elfogadott döntésnek vagy bírósági eljárásban hozott határozatnak, ezért az Alkotmánybíróság az ÁSZ ellenőrzése során elfogadott jelentés, tájékoztatás és fizetési felszólítás vonatkozásában az ÁSZ-tv. 1. § (6) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt az Alaptörvény a XXVIII. cikk (7) bekezdése vonatkozásában elutasította.

Mindazonáltal az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ÁSZ által kibocsátott fizetési felhívás „közvetlen”, önálló közigazgatási perben történő vitathatóságának hiánya nem jelenti azt, hogy az ÁSZ által kibocsátott eme fizetési felhívás ne lenne utóbb, „közvetetten” bíróság előtt vitatható. Az ÁSZ fizetési felhívását követően ugyanis a Magyar Államkincstár köteles döntést hozni a Párttv. 4. § (2) és (4) bekezdése szerinti esetben a pártnak a központi költségvetésből járó támogatás csökkentéséről, illetve a párt határidőre történő nem fizetése esetén az adóhatóságot megkeresi. A Magyar Államkincstár döntése ellen már van helye jogorvoslatnak, a közigazgatási perben pedig a szabad bizonyítás érvényesül, és egyetlen jogszabályi rendelkezés sem tartalmazza, hogy az ÁSZ megállapításai közigazgatási perben önmagában megdönthetetlen kötőerővel rendelkeznének. Ebből az következik, hogy az ÁSZ megállapításai alapján indult végrehajtási jellegű közigazgatási cselekmények jogszerűségét erre irányuló kereset alapján a bíróság érdemben, a cselekmény jogalapja körében felülvizsgálhatja, amit az Alkotmánybíróság az Abtv. 46. § (3) bekezdése alapján, hivatalból eljárva, alkotmányos követelményként is megállapított. Minthogy azonban a jelen ügyben az indítványozó nem a Magyar Államkincstár ellen, hanem az Állami Számvevőszék ellen indított közigazgatási jogvitát, az Alkotmánybíróság a bírói döntések alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panaszt elutasította.

Az ügy előadó alkotmánybírája Horváth Attila volt.

Kapcsolódó cikkek:


Jogrendszerek a Digitális Társadalomban
2020. január 28.

Jogrendszerek a Digitális Társadalomban

A Digitális Társadalom jogrendszereit bemutató sorozatunk felvezetőjéből körvonalazódik a változások szereplőinek összetettsége, a jogi élet teljes mátrixának érintettsége, az új problémák felvetésének és megválaszolásának nehézségei, az országok fejlettségi egyenetlenségei, avagy a jogi nyelvezet újdonsága.

Jogszabályfigyelő 2020 – 4. hét
2020. január 27.

Jogszabályfigyelő 2020 – 4. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/10–11. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a joggyakorlatot befolyásoló döntések, illetve a kúriai közlemények közül válogattunk.