Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Alkotmánybíróság elutasította a PM alkotmányjogi panaszát, mely szerint alaptörvény-ellenes a választási eljárásról szóló törvény ama rendelkezése, hogy „a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.” Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a békés gyülekezés szabadságának időleges korlátozása azt teszi lehetővé, hogy a szavazásra jogosultak a korábban kifejtett véleményeket újból, befolyástól függetlenül megfontolják, és ennek alapján éljenek az Alaptörvényben biztosított jogukkal.
Az Alkotmánybíróság tanácsa egyhangúlag elutasította a Párbeszéd Magyarországért Pártnak a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (Ve.) 245. § (1) bekezdés második mondata Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára vonatkozó indítványát. A döntéshez dr. Pokol Béla párhuzamos indokolást csatolt.
Az ügy előzménye
A Párbeszéd Magyarországért Párt (PM) alkotmányjogi panasszal fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyben a Ve. 145. § (1) bekezdésének második mondata alaptörvény-ellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte.
Az ügy előzménye, hogy a PM 2016. október 2-án, az országos népszavazás napján 16 órára bejelentett rendezvényt szervezett a Kossuth Lajos térre. A Nemzeti Választási Bizottság (NVB) a bejelentett rendezvényt a Ve. 140. § d) pontja alapján választási gyűlésnek minősítette, és ezt az értelmezést a Kúria is helyben hagyta. A Kúria azt állapította meg, hogy a rendezvény a Ve. 145. § (1) bekezdésének második mondatába („A szavazás napján választási gyűlés nem tartható.”) ütközik.
A PM beadványa
A PM szerint a közterületen tartott választási gyűlésnek a szavazás napján történő törvényi tilalma a gyülekezéshez való jog olyan korlátozása, amely eleve nem alkalmas a választópolgárok befolyásmentes akarat-kifejezésének biztosítására
A PM ez után alkotmányjogi panasszal támadta meg a Ve. 145. § (1) bekezdésének második mondatát. Állítása szerint a rendelkezés sérti az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti gyülekezéshez való jogát. Az indítványozó szerint a közterületen tartott választási gyűlésnek a szavazás napján történő törvényi tilalma a gyülekezéshez való jog olyan korlátozása, amely eleve nem alkalmas a választópolgárok befolyásmentes akarat-kifejezésének biztosítására. Ezen kívül a szabályozás aránytalan korlátozást is jelent, mivel „a hatásterületen megforduló választópolgárok száma alacsony: még az ország legforgalmasabb közterületein tartott választási gyűlés esetén is néhány százra, vagy legfeljebb ezerre tehető. A kampánycsend mögött álló alkotmányos intézmény esetleges sérelmével ezért a választási gyűlések generális szavazásnapi tilalma nem áll arányban.”
Az AB-döntés indokai
Az Alkotmánybíróság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy az alkotmányjogi panasz megfelelt-e az alkotmányjogi panaszok befogadhatóságára megállapított kritériumoknak, és azt állapította meg, hogy alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést vet fel az ügyben az, hogy a gyülekezéshez való jognak az indítványozó által kifogásolt korlátozása szükséges, illetve arányos korlátozásnak minősül-e.
Az Alkotmánybíróság arra is emlékeztetett, hogy kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére. Ezek közé tartozik a választási gyűlés, amelyet kampányidőszakban lehet tartani.
A kérdés kiemelt jelentőségét hangsúlyozza az, hogy a közhatalom a legitimációt a választások útján nyeri el. A demokratikus rendszer szempontjából meghatározó jelentőségű tehát a szavazói akarat zavartalan kifejezési lehetőségének biztosítása. Az Alaptörvény I. cikk (1) bekezdése értelmében pedig az alapvető jogokat tiszteletben kell tartani, védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. Az államnak tehát nemcsak tiszteletben kell tartania az alapjogokat, hanem gondoskodnia is kell az érvényesülésükhöz szükséges feltételekről. A jelen ügyben vizsgált rendelkezés tehát a közhatalom gyakorlására szolgáló szavazás intézményvédelmi keretei közé sorolható.
|
Bírósági Döntések Tára |
|---|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A Ve. időtartam és helyszín szerint határoz meg a választási gyűlésekre vonatkozó korlátozásokat, ezek közül a támadott mondat a szavazás napjára vonatkozóan jelent korlátozást. A békés gyülekezés szabadságának időleges korlátozására a Ve. támadott rendelkezése esetében a választások zavartalan lebonyolítása, a választói akarat megvalósulása érdekében kerül sor. A tilalom ugyanis azt teszi lehetővé, hogy a szavazásra jogosultak a korábban kifejtett véleményeket újból, befolyástól függetlenül megfontolják, és ennek alapján éljenek az Alaptörvényben biztosított jogukkal. A korlátozás azonban azonos módon vonatkozik a jelöltek és a jelölő szervezetek véleménynyilvánítási, illetve gyülekezési szabadságára. Az AB szerint a tilalom rövid, 19 órás időtartama miatt a korlátozás csak a kampányidőszak elenyésző töredékére vonatkozik, ami az alapjog lényeges tartalmát nem érinti. Mindezekre figyelemmel az Alkotmánybíróság az alkotmányjogi panaszt elutasította.
Az ügy előadó alkotmánybírája dr. Stumpf István volt.
