AI és a jogalkalmazás: új korszak az igazságszolgáltatásban?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A „technológia itt van, és a jövőben örökre velünk marad” – jelentette ki D.Y. Chandrachud indai bíró, amikor 2023 februárjában ismertetett egy beadványt, amely az online tárgyalások alapjoggá nyilvánítását kérte.

India természetesen nem az egyetlen ország, amely a hatékonyabb jogrendszer kialakítása érdekében a technológia fejlesztéseket hajtott, illetve hajt folyamatosan végre, melyben központi szerepet kap a mesterséges intelligencia előnyeinek felhasználása. Más országok is elkezdték bevezetni az AI (artificial intelligence) magyarul MI, azaz mesterséges intelligencia nyújtotta elképesztő tudást az igazságszolgáltatási rendszereikben. Korábbi cikkemben betekintést nyerhettünk az MI felhasználásának lényegéről – elsősorban a bíróságok oldaláról – annak lehetséges módjairól, most pedig országonként lebontva, a gyakorlatban kívánom áttekinteni a fejlesztések legfrissebb eredményeit, természetesen a teljesség igénye nélkül, hiszen azok a kutatások ebben pillanatban is gőzerővel zajlanak.

Amerikai Egyesült Államok

Az Egyesült Államok, mint a mesterséges intelligencia bölcsője természetesen élen jár számos olyan kezdeményezés végrehajtásában, amelyek az MI-t az igazságszolgáltatás optimalizálására használják fel. A kutatási eszközök mellett egyes bíróságok az Egyesült Államokban arra alkalmazzák a mesterséges intelligenciát, hogy segítséget nyújtsanak a bíráknak igazságos és elfogulatlan ítéleteket hozni.  Az MI-algoritmusok elemzik az adatokat és megjósolják az ügy kimenetelét.

Az MI-alapú eszközök, például a COMPAS (Correctional Offender Management Profiling for Alternative Solutions) szintén segítik a bírákat a kockázatértékelésben. Ezek az eszközök gépi tanulási algoritmusokat használnak különböző tényezők, például a büntetett előélet, a társadalmi és gazdasági háttér, illetve a mentális egészség elemzésére, valamint a visszaesés valószínűségének előrejelzésére. Ezen túlmenően az Egyesült Államok Büntetéskiszabási Bizottsága mesterséges intelligenciát használ a büntetési irányelvek kidolgozásához és végrehajtásához, hogy segítse a bírákat a különböző bűncselekmények igazságos és következetes büntetésének meghatározásában.

Az amerikai bírósági rendszer is kifejlesztett chatbotokat, amelyek információt nyújtanak a nyilvánosságnak. Ezek a virtuális asszisztensek a bírósági eljárásokkal, menetrendekkel és egyéb témákkal kapcsolatos gyakori kérdésekre tudnak válaszolni, csökkentve ezzel a bírósági személyzet munkaterhét és javítva a nyilvánosság információhoz való hozzáférését.

Kína

Kína 1990 óta dolgozik azon, hogy a mesterséges intelligenciát integrálja a bírósági tárgyalótermekbe. Ennek legszebb példája az ún. „intelligens bírósági rendszer”. Az intelligens bírósági rendszer minden kínai bíró számítógépéhez csatlakozik, és a mesterséges intelligencia segítségével segíti őket az ügyek elemzésében és a döntéshozatalban. A belső rendszer képes elemezni a korábbi ügyek adatait, hogy segítsen a bíráknak azonosítani a releváns törvényeket és precedenseket, sőt, hasonló esetek alapján még ítéleteket is javasol.

Az intelligens bírósági rendszeren kívül a kínai bíróságok a mesterséges intelligenciát a jogi kutatásban is használják. A Kínai Legfelsőbb Népi Bíróság például kifejlesztett egy mesterséges intelligenciával működő jogi kutatási platformot, a China Judgements Online-t, amely lehetővé teszi a bírák számára a releváns jogi dokumentumok gyors keresését és elérését.

Egyesült Királyság

A Digital Case System (DCS) egy elektronikus platform, amelyet az Egyesült Királyság Igazságügyi Minisztériuma 2020-ban vezetett be a Crown Courtban (Koronabíróság) folyó ügyek kezelésére. Az angliai és walesi büntető igazságszolgáltatási rendszer hatékonyságának és eredményességének javítására tervezett DCS lehetővé teszi a bírák, ügyvédek és más bírósági alkalmazottak számára, hogy az ügyeket az elejétől a végéig digitálisan kezeljék.

A DCS két fő funkciót lát el: lehetővé teszi a benyújtott ügyek valós idejű elérését és frissítését, valamint a távoli részvételt a bírósági eljárásban. Emellett a rendszer lehetőséget ad arra, hogy a felek digitálisan nyújtsák be a bizonyítékokat és dokumentumokat, csökkentve ezzel a bírósági eljárások során felhasznált papírmennyiséget. Az Egyesült Királyság Ügyvédi Tanácsának etikai bizottsága időről időre iránymutatásokat ad ki annak érdekében, hogy segítse a büntetőjogot gyakorló ügyvédeket országszerte az online portálhoz való hozzáféréshez.

Németország

A stuttgarti Felsőbb Tartományi Bíróság (Oberlandesgericht, OLG) bírái az OLGA nevű mesterséges intelligenciától kapnak segítséget – ez a „felsőbb tartományi bírósági asszisztens” rövidítése. A programot 2022 novembere óta használják a dízelügyek tömeges eljárásaiban, amelyekben szinte minden ügy fellebbezéssel zárulnak.

A tömeges eljárásokban a tények „kézi” vizsgálata nagyon időigényes és monoton, ugyanis nem ritkák a 180 oldalas beadványok. Sok ilyen eljárás hasonlít egymáshoz, és ügycsoportokra osztható. Az eljárások ezen ügycsoportokhoz való beosztása nagyon időigényes a bírák számára. Ezt a hozzárendelést most az OLGA végzi, akképp hogy a rengeteg információból csak azokat választja ki a digitális aktákból, amelyekre a hozzárendeléshez szüksége van. Az OLGA elemzi az elsőfokú ítéletet, a fellebbezési indokokat, a védekezést, és a bíró által előzetesen meghatározott paraméterek, például a jármű és a motor típusa, a futásteljesítmény vagy a vételár alapján.

A kieli regionális bíróságon az MI határozati javaslatokat is készít. A kieli tartományi bíróságon a közelmúltban szintén bevezettek egy hasonló mesterséges intelligencia alapú eszközt. A tartományi bíróság szóvivője szerint azt a biztosítási eljárásokban kívánják használni a magán-egészségbiztosítások díjemelésével kapcsolatos panaszok esetében. Az eszköz egy olyan szoftver, amely ismétlődő ügykonstellációk feldolgozására szolgál, és amely alapján az ügy adatainak bevitele után határozati javaslatot tesznek. A program képes lesz a benyújtott beadványok között keresni, bizonyos információkat kiolvasni és a bírák által meghatározott döntési logika szerint kezelni azokat. E logika alapján a program javaslatot tesz majd az eredményre és a megfelelő szövegmodulokra.

A FRAUKE (FRankfurter Verdict Configurator Electronic) nevű programot 2021-ben nyolc héten keresztül tesztelték a Frankfurt am Main-i kerületi bíróságon, a légi utasok jogaival kapcsolatos eljárások befejezett döntéseiben. A FRAUKE a felek peres vitáiból  kiemeli az alapvető elemeket, például a járat számát, a járat szabálytalanságát, valamint a kártérítést alátámasztó érveket. A program ezután feldolgozhatja ezeket az információkat, hivatkozhat hasonló kérdésekben hozott határozatokra, és javaslatokat tehet a bírósági határozat szövegére.  A FRAUKE a hírek szerint jó munkát végzett, ugyanis a Frankfurti Kerületi Bíróság (Landgerichtsbezirk Frankfurt am Main) kijelentette, hogy elégedettek az eredményekkel és a felhasználói élményre vonatkozó visszajelzések is pozitívak voltak. A hesseni igazságügyi minisztérium jóváhagyta a projekt folytatását és továbbfejlesztését, amely a Hessian Justice IT osztályának vezetésével valósul meg az AG Frankfurt szerint.

Hamarosan Bajorországban tesztelnek egy olyan rendszert, amely automatikusan anonimizálja az ítéleteket, és amelynek fejlesztése során egy nagyméretű mesterséges intelligencia nyelvi modellt használtak. Ezt az LTO kérdésére dr. Martin Wachter és Christina-Maria Leeb a bajor állam igazságügyi minisztériumának alkalmazottai erősítették meg.

A cikk szerzője dr. Katona Csaba büntetőjogi ügyvéd

---