Jogszabályfigyelő 2024 – 17. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A munkaviszony közös megegyezéses megszüntetése általában a munkáltató felmondáspótló eszköze – hangzott el a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián. Mi várható el a munkáltatótól a közös megegyezésről szóló tárgyaláson? Mennyi időt kell hagyni mérlegelésre, konzultációra? A válaszok nem egyszerűek, de az ítélkezési gyakorlatból és jogelvekből levezethetők.
A konferenciáról szóló első beszámolónkat, amelyben a munkáltatók uniós léptékben példátlanul széles utasítási jogáról írtunk, itt olvashatja. A második részt, amely arról szól, miként korlátozza szabadságukban a munkáltatókat a joggal való visszaélés hazai bírósági gyakorlata – itt találja. A harmadik részben arról volt szó, hogy mit kezd a munkajog a XXI. szd. kihívásaival. |
„Aljas felmondáspótló eszköznek” nevezte a gyakorlatban a munkaviszony közös megegyezéssel való felmondását dr. Pethő Róbert ügyvéd A közös megegyezés problémái című előadásában, amely a Wolters Kluwer által szervezett XIII. Magyar Munkajogi Konferencián hangzott el. A munkaviszony a feleknél nem egyszerre veszíti el rendeltetését; a valóságban általában a munkáltató győzködi alkalmazottját a közös megegyezés aláírásáról – magyarázta.
A munkaadó általában többletjuttatással, ingóságok (céges autó) jutányos áron való megvételének lehetőségével, kedvező munkáltatói értékeléssel „érvel” a közös megegyezéses válás mellett, de arra is volt már példa, hogy közeli hozzátartozója munkaviszonyának megszüntetésével fenyegették a dolgozót – beszélt a részletekről az ügyvéd.
dr. Pethő Róbert
Az ítélkezési gyakorlat szerint az az egyezség érvénytelen, amely nyomán a munkavállalót hátrány éri a Munka törvénykönyve előírásaihoz képest, vagy amelyben a munkavállaló lemond szabadsága pénzbeli megváltásáról. Szintén érvénytelen lehet a közös megállapodás, ha a dolgozót kényszerhelyzetbe hozzák, például nem adnak időt döntése mérlegelésére, vagy nem konzultálhat ügyvéddel – mondta Pethő Róbert.
Új trend a tárgyalótermekben, hogy a munkavállaló védői elmeszakértői véleményeket szereznek be annak igazolására, hogy a munkáltató által létrehozott körülmények miatt a munkavállaló nem volt döntésképes állapotban a közös megegyezés aláírásakor – említette az ügyvéd.
Mi várható el a munkáltatótól a közös megegyezésről szóló tárgyaláson? Mennyi időt kell hagyni a mérlegelésre, konzultációra? – hangzottak el a közös megegyezéses szerződésbontás kulcskérdései.
A Kúria szerint a statáriális jellegű eljárások érvénytelenek; az Mt. az ajánlat érvényességi idejéről nem mond semmit – idézte válaszként a tételes jogot dr. Lőrincz György. Az ügyvéd ezek alapján azt javasolta, hogy a tárgyaláson érdemes olyan helyzetet teremteni, amelyben a munkavállaló ajánlja fel a közös megegyezést. Pethő Róbert úgy vélte, hogy a munkáltatónak higgadt, nyugodt, tárgyilagos légkört kell teremteni a megbeszélésen, már csak azért is, mert egy esetleges bírósági eljárásban rajta lesz a bizonyítási teher. Utóbbi miatt szükséges a három fős „felmondó testület” jelenléte a beszélgetésen, ami ugyanakkor a nyomásgyakorlás eszköze is. dr. Nádas György, a Debreceni Tudományegyetem docense hozzászólásában azt mondta: a tárgyalás menetének megítélésében eligazítást ad a jóhiszeműség és a tisztesség alapelve is. Hozzátette: a közös megegyezést akkor is meg lehet támadni a bíróságon, ha az egyik fél szerint az színlelt volt, vagyis az egyik oldalon hiányzott a szerződési szándék – ilyenkor azonban a mások lesznek a jogkövetkezmények, mint az érvénytelen közös megállapodásnál.
A próbaidő sem jelent teljes cselekvési szabadságot
A próbaidő nem kötelező eleme a munkaszerződésnek, mégis általában a felek a törvényi maximumot, 3 hónapot kötnek ki a szerződések többségében – mondta dr. Párkányi Rita A próbaidő és az általános magatartási követelmények című előadásában. A jogviszony próbaidő alatt sem mondható fel korlátozás nélkül: természetesen ekkor is tilos a joggal való visszaélés – emlékeztetett.
dr. Párkányi Rita
Az ügyvéd a próbaidő rendeltetésellenes kikötésének néhány jellemző esetét is felsorolta. Ilyen például, ha változik a munkaadó tulajdonosa; ha a munkavállaló korábbi munkaviszonyának megszüntetése után ugyanazzal a munkaadóval új munkaviszonyt köt próbaidővel; ha a korábbi, határozott idejű munkaszerződést határozatlan idejű követi, szintén próbaidővel. Ezekben az esetekben a munkavállaló jogos érdeke csorbul.
Párkányi Rita a munkáltatóknak azt tanácsolta, hogy a próbaidő alatt megszüntetett munkaviszonyok esetén is őrizzék meg a megszüntetést alátámasztó tények dokumentációját.
Alábbi cikkünkben a 2024/46–47. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.
Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!