Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a közjegyző a felperes kérelmére fizetési meghagyást bocsátott ki, amelyben a követelés alapjául szolgáló jogviszonyként szerződésen kívüli károkozást jelölt meg azzal, hogy az alperes bűnösségét a járásbíróság azért állapította meg, mert az üzemeltetésében levő dohányboltból 500 000 forint értékű dohányterméket eltulajdonított. A felperes polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasították.
A járásbíróság álláspontja
Az alperes ellentmondása folytán perré alakult eljárásban a járásbíróság megállapította a hatáskörének hiányát, az eljárást megszüntette és elrendelte az ügy áttételét a Szegedi Törvényszékre. Kiemelte, hogy a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről szóló törvény (Gyptv.) szerint gyorsított perben az a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesíthető, amelynek esetében a bíróság jogerősen megállapította a bűncselekmény elkövetését, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására. A gyorsított per a törvényszék hatáskörébe tartozik, s az a törvényszék kizárólagosan illetékes, amelynek területén a felperes székhelye található. A szegedi székhelyű felperes bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti igényt érvényesített, a per nem tartozik a járásbíróság hatáskörébe.
A törvényszék álláspontja
A törvényszék szintén megállapította hatáskörének hiányát és az iratokat a Kúriára terjesztette fel az eljáró bíróság kijelölése céljából, mivel meglátása szerint a félnek van választási lehetősége a bűncselekményből származó kártérítés iránti igény érvényesítése tekintetében: kezdeményezheti a kártérítési felelősség megállapítását az általános szabályok szerint, illetve dönthet úgy is, hogy a Gyptv. rendelkezéseinek megfelelően nyújtja be a keresetét, a Gyptv. ugyanis nem tette kizárólagossá a gyorsított per megindítását ilyen igények érvényesítése esetén. Fizetési meghagyás útján a gyorsított perre tartozó igény nem érvényesíthető, a jelen esetben viszont a felperes fizetési meghagyás útján kívánta elsődlegesen az igényét érvényesíteni, ezért megállapítható, hogy az őt megillető igényérvényesítési lehetőségek közül azt választotta, hogy az általános szabályok szerint kéri a kártérítési felelősség megállapítását. A Gyptv. szerinti igényérvényesítési lehetőség igénybevételére való áttérésre mindaddig van lehetőség, amíg a perindítás hatályai nem álltak be. A fizetési meghagyás kézbesítésével a perindítás hatályai beálltak, így a felperest a választási jog már nem illeti meg, helyette a bíróság sem választhat.
A Kúria megállapításai
A Kúria hangsúlyozta, a Gyptv. speciális szabályozásával eljárásjogi könnyítést kíván biztosítani azok számára, akiknek ügyében a büntetőeljárás már jogerősen befejeződött és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránti igényüket polgári jogi igényként a büntetőeljárásban nem érvényesítették, valamint polgári pert sem indítottak ennek érdekében, és követelésük még nem évült el. Azt azonban a Gyptv. nem írja elő, hogy ilyen jogcímen kizárólag gyorsított perben, a Gyptv. szabályai szerint lehet igényt érvényesíteni. A gyorsított perben történő igényérvényesítés tehát nem kötelező, csupán lehetőség, így kizárólagos hatáskör sem kapcsolódik az érvényesíteni kívánt joghoz. A perindítás joghatásainak beállásáig választhat a felperes abban a kérdésben, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított eljárás szabályai szerint kívánja-e a Gyptv.-ben meghatározott jogcímen fennálló követelését érvényesíteni, de kizárólag a felperes jogosult e választásra. Ezért a Kúria a hatáskörrel rendelkező járásbíróságot jelölte ki a per lefolytatására.
Az ismertetett döntés (Kúria Pkk. VI. 24.859/2021.) a Kúriai Döntések 2022/4. számában 105. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2020. LXX. törvény 2. § (1)-(2) bekezdés, 3. § (1) bekezdés.
