Átfogó jogszabály-módosítást hoz a Stop Soros törvénycsomag

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés múlt szerdai ülésén 160 igen és 18 nem szavazattal fogadta el a „Stop Soros” néven emlegetett törvénycsomagot. Cikkünkben részletesen bemutatjuk a jogszabály által bevezetett változásokat és azok jogalkotói indokolását.

A jogalkotó a jogszabály elfogadását az országgyűlési választásokon és a nemzeti konzultációk keretében, valamint a 2016-ban megrendezett népszavazáson kinyilvánított állampolgári akarattal indokolta, amely szerint a választók elutasítják, hogy Magyarország bevándorlóországgá váljon. A magyar kormány álláspontja szerint a bevándorlás súlyos kockázatokat jelentő nemzetbiztonsági kérdés.

A rendőrségi törvény módosítása

Az új jogszabály a rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosításával kifejezetten előírja a rendőrség számára az államhatár őrzését, az államhatár jogellenes átlépésének megelőzését, felderítését, megakadályozását és a hatáskörébe utalt idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátását.

Határellenőrzési távoltartás

A módosítás beiktatja a rendőrségi törvénybe a határellenőrzési távoltartás intézményét. Ez feljogosítja a rendőrséget, illetve magát az eljáró rendőrt, hogy az államhatárral, valamint az embercsempészéssel és a jogellenes bevándorlás elősegítésével kapcsolatos bűncselekmények elkövetőinek, illetve az ilyen cselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás hatálya alatt állóknak, az államhatártól számított 8 kilométeres körzetbe való belépését megakadályozza, illetve az ilyen személyeket erről a területről eltávolítsa.

Az ellenőrzés megkönnyítése érdekében a jogalkotó lehetőséget biztosít a rendőrség számára, hogy a fenti bűncselekmények elkövetésével megalapozottan gyanúsított személy személyazonosító adatait, állampolgárságát, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a bűnüldözési célú adatkezelésekben a bűncselekményhez kapcsolódó kriminalisztikai jellegű adatokat a büntetőeljárással kapcsolatban a megalapozott gyanú közlésének napjától a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelendő adatok nyilvántartásba vételéig kezelje.

A jogalkotó kifejti: A Magyarországra nehezedő migrációs nyomás miatt indokolt a rendőrséget a jogellenes bevándorlás megakadályozásához szükséges jogkörökkel felruházni. A módosításokat  egyrészt a Schengeni Határellenőrzési Kódexnek való megfeleléssel, másrészt az illegális bevándorlás és az emberkereskedelem elleni küzdelemmel indokolja. A módosítások azért kerültek a rendőrségi törvénybe, mert a határellenőrzés Magyarországon a rendőrség hatáskörébe tartozik.

A gyanúsítottak adatainak kezelése azért szükséges, mert azokat  csak a gyanúsítástól számított több nappal később töltik fel a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásába. Ez kockázatot jelent, hiszen adott esetben a gyanúsított a gyanúsítást követően több napig be tud lépni a tiltott övezetbe, annak ellenére, hogy az államhatárról szóló törvény ezt tiltja. A jogalkotó szerint a gyanúsítottak szabad mozgáshoz való jogának korlátozása szükséges és arányos intézkedés, amely nem érinti az ártatlanság vélelmét.

Az Országgyűlés a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosításával lehetőséget biztosít a rendőrségnek, hogy közrendvédelmi és a határrendészeti feladatai, valamint a kényszerintézkedések végrehajtásának, a határbiztosítási távoltartás szabályai betartásának ellenőrzése érdekében közvetlen hozzáféréssel lekérdezze a korábbi cselekményeik miatt a fenti nyilvántartásokban már szereplő személyek adatait.

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Az államhatárról szóló törvény módosítása

Az államhatártól számított 8 kilométeres körzetbe való belépés tilalmát az Országgyűlés az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvénybe építette be. A módosítás kimondja, hogy aki a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, az embercsempészés, a jogellenes tartózkodás elősegítése, vagy a jogellenes bevándorlás elősegítése bűncselekmény elkövetése miatt indult büntetőeljárás hatálya alatt áll, nem tartózkodhat a határtól számított 8 kilométeres körzetben.

A menedékjogi törvény módosítása

A jogalkotó szerint a menedékjogról szóló 2007. LXXX. törvény módosítása is szükséges a tömeges bevándorlás megakadályozása érdekében. A módosítás előírja, hogy a menedékkérelmet vissza kell utasítani, ha a kérelmező olyan országon keresztül érkezik Magyarországra, ahol nincs kitéve üldözésnek vagy súlyos sérelem veszélye nem áll fenn, illetve, ha az ország, amin keresztül utazott, megfelelő védelmet biztosított, vagy biztosított volna számára, ha a kérelmező ilyen védelmi igényt terjeszt elő. A jogalkotó szerint a megfelelő szintű védelem biztosított, ha a kérelmező bármely tartózkodási jogcímen az adott országban jogszerűen tartózkodhatott.

A Btk. módosítása

Amint azt már fentebb is említettük a jogalkotó új tényállást, a jogellenes bevándorlás elősegítését iktatja be a Büntető Törvénykönyvbe.

A jogellenes bevándorlás elősegítése, mint bűncselekmény

A jogszabály indokolása szerint az illegális migrációhoz kapcsolódóan a menedékjogi eljárás visszaélésszerű igénybevétele, illetve a hazánk területén való tartózkodást elősegítő szervezői tevékenység a közrendet és a közbiztonságot fokozottan veszélyezteti, ezért akár a legszigorúbb közhatalmi eszközökkel, azaz büntetőjogi szankcionálás útján is szembe kell szállni ezekkel a magatartásokkal.

Az új bűncselekmény törvényi tényállásával védett jogi tárgy az államhatár védelmén keresztül hazánk közrendje és közbiztonsága. A bűncselekmény célzatos, így csak szándékosan követhető el.

A bűncselekmény nem eredmény-bűncselekmény, így befejezetté válásához nem szükséges, hogy a személy a menedékjogi eljárást valóban kezdeményezze vagy a magyarországi tartózkodásához szükséges jogcímet megszerezze.

A tényállás szubszidiárius, csak akkor állapítható meg, ha súlyosabb bűncselekményt – így például embercsempészést – az elkövető magatartása nem valósít meg.

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

Az új tényállás szerint a tevékenységet az valósítja meg, aki szervező tevékenységet folytat annak érdekében, hogy Magyarországon menedékjogi eljárást tudjon kezdeményezni olyan személy, aki hazájában vagy a szokásos tartózkodási helye szerinti országban vagy olyan más országban, amelyen keresztül érkezett, nincs faji, nemzeti hovatartozása, meghatározott társadalmi csoporthoz tartozása, vallási, illetve politikai meggyőződése miatt üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldöztetéstől való félelme nem megalapozott, illetve az, aki elősegíti, hogy a Magyarországra jogellenesen belépő vagy jogszerűtlenül tartózkodó személy tartózkodási jogcímet szerezzen. Az alapesetet vétségnek minősíti a jogalkotó, amelyet elzárással rendel büntetni.

A jogalkotó szerint indokolt azon elkövetési magatartás szankcionálása is, amikor jogellenesen Magyarországra érkező vagy jogellenesen Magyarországon tartózkodó személyek tartózkodásukat legalizálni próbálják. A külföldiek ugyanis számos alkalommal nyújtanak be a kiutasításukat követően, vagy azt elkerülendő kérelmeket a tartózkodásuk rendezése érdekében, házasságot kötnek magyar állampolgárokkal, vagy magyar állampolgárságú gyermekeket ismernek el teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal, vagy gyermekeiket magyar állampolgárok ismerik el teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal. Az ilyen típusú kérelmek hátterében több esetben fordul elő a szervezettség.

Az Országgyűlés meghatározta a szervezési tevékenység egyes eseteit, azonban a törvényi felsorolás nem taxatív. A Btk. szerinti szervezési tevékenységet például az követi el, aki Magyarország külső határ szerinti határvonalán, illetve határjelénél határmegfigyelést szervez, információs anyagot készít, terjeszt vagy ilyenre megbízást ad, vagy hálózatot épít vagy működtet.

Minősített esetek

Egy évig terjedő szabadságvesztés szabható ki, ha az elkövető a bűncselekmény elkövetéséhez anyagi eszközöket szolgáltat vagy a szervező tevékenységet rendszeresen folytatja.

Szintén egy évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető, aki a bűncselekményt vagyoni haszonszerzés céljából, vagy több személynek történő segítségnyújtással, valamint Magyarország külső határának határvonalától, illetve a határjeltől számított 8 km-es sávon belül követi el.

A jogalkotó privilegizált esetként határozza meg a bűncselekmény önkéntes feltárását. Korlátlan enyhítést tesz lehetővé, ha az elkövető a vádemelésig az elkövetés körülményeit feltárja.

[htmlbox be_jogszabalytukor]

A kitiltás alkalmazásának bővítése

Az embercsempészés és a tiltott szerencsejáték szervezése mellett, a határzár tiltott átlépése, a határzár megrongálása, a határzárral kapcsolatos építési munka akadályozása, a jogellenes tartózkodás elősegítése, és a jogellenes bevándorlás elősegítése elkövetőjével szemben is alkalmazható lesz a kitiltás.

A szabálysértési törvény módosítása

Az államhatár és a határzár elleni fenti bűncselekmények, az emberkereskedelem vagy a jogellenes bevándorlás elősegítése miatti büntetőeljárás vagy büntetés hatálya alatt álló személyek a tiltott területre való belépésükkel szabálysértést követnek el a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása szerint. A jogalkotó a módosítással eszközt akar adni a rendőrségnek az ilyen személyekkel szemben való hatékony fellépésre.

---