Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egészségügyi válsághelyzetben átmenetileg foglalkoztatási kedvezményeket, különböző adó- és járulékkedvezményeket, a SZÉP kártyát érintő változásokat, és az álláskeresők speciális elektronikus kapcsolattartásának lehetőségét is rendezi az Átmeneti időszakról szóló törvény.
Folytatjuk a 2020. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Átmeneti időszakról szóló törvény) egyes fontosabb szakaszainak részletes bemutatását. Sorozatunkban eddig olvashatták a jogi személyekre, társasházakra, köztestületekre vonatkozó átmeneti szabályokat, valamint az utazási kedvezményeket és munkahelyvédelmi bértámogatást feldolgozó cikkünket.
Jelen írásunkban megismerhetik a törvénnyel kapcsolatban:
Az Flt.-t érintő átmeneti szabályok
Az Flt. szerinti keresetpótló juttatás, mely a veszélyhelyzet ideje alatt a kötelező legkisebb munkabér 60 százalékának megfelelő mértékben lett folyósítva a képzések felfüggesztése miatt, június 18-tól, vagyis a veszélyhelyzet megszűnése után az eredeti összeg szerint, azaz a hatósági szerződésben megállapítottak szerinti összegben kerül folyósításra.
Mivel a járványügyi helyzetre tekintettel a felnőttképzési tanfolyamokat is fel kellett függeszteni, így azokat a képzéseket is, melyeket az álláskeresők részére, valamint a munkakörük megtartása érdekében a munkavállalók átképzésére szerveztek, tömegesen válna szükségessé az állami foglalkoztatási szerv, a felnőttképzési intézmények, valamint a résztvevők között a szerződések módosítására. Ezt küszöböli ki az Átmeneti időszakról szóló törvény azzal, hogy a képzésekkel összefüggő hatósági szerződések, együttműködési megállapodások, képzési és felnőttképzési szerződések, és a kormányhivatalok által közzétett képzési irányok és jegyzékek a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodnak.
Meghosszabbítják az elektronikus kapcsolattartást
A törvényjavaslattól eltérően rövidebb ideig, a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napig (július 3.) az ügyfelek Flt. szerinti személyes megjelenési kötelezettsége szünetel (pl. az egyéni cselekvési terv készítése és értékelése esetén), és ugyanezen időpontig (a törvényjavaslattal megegyezően) emailben is teljesíthető az álláskeresőként való nyilvántartással, az álláskeresők ellátásával, és a foglalkoztatást elősegítő támogatással kapcsolatos eljárás során a személyes eljárását igénylő kötelezettségei, a beazonosításhoz elegendő az Flt. 57/A. § (1) bekezdése szerinti adatok megadása (pl. név, TAJ szám, lakcím stb.).
A munkahelyteremtési, utazási, lakhatási támogatások ideiglenes feltételei
A vállalkozóvá válást elősegítő támogatás esetén a támogatott, a munkahelyteremtő támogatásnál a munkaadóval kötött hatósági szerződés hatálya a támogatott kötelezettségei tekintetében a veszélyhelyzet időtartamával meghosszabbodik, amennyiben a támogatott a szerződésben foglalt kötelezettségének a veszélyhelyzet időtartama alatt nem tett eleget.
Ugyanígy az utazási támogatással, csoportos személyszállítási támogatással összefüggő hatósági szerződések ideje is meghosszabbodik a veszélyhelyzet időtartamával (vagyis 100 nappal). Azonban a támogatás összege így sem haladhatja meg a szerződésben foglalt, teljes időtartamra megállapított támogatási összeget.
Nem kell megszüntetni a lakhatási támogatás folyósítását, ha a támogatott személy munkaviszonya az adott munkaadónál a veszélyhelyzet időtartama alatt megszűnt, és a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül álláskeresőként nyilvántartásba vették.
A munkahelyi gyermekfelügyelet kapcsán érvényesíthető adó- és járulékkedvezmények
A 152/2020. (IV. 27.) Korm. rendeletben foglalt, napközbeni gyermekfelügyelet céljából foglalkoztatott személyek foglalkoztatásához kapcsolódó kedvezőbb adó- és járulékfizetési szabályok továbbélését biztosítja az Átmeneti időszakról szóló törvény.
Ezen munkavállalók esetében a 2020. április, május és június hónapra vonatkozóan a Tbj. szerint járulékalapot képező jövedelem után járulékként kizárólag a Tbj. szerinti természetbeni egészségbiztosítási járulékot kell megfizetni azzal, hogy ennek összege a 7710 forintot nem haladhatja meg. Ez nem érinti a Tbj. szerinti biztosítottnak a társadalombiztosítási és munkaerőpiaci ellátásokra való jogosultságát és ezen ellátások összegét.
Továbbá ezen személyek számára a 2020. április, május és június hónapra kifizetett jövedelem, juttatás után a kifizetőnek a szociális hozzájárulási adó, és a szakképzési hozzájárulás megfizetésének kötelezettségét nem kell teljesítenie.
A Széchenyi Pihenő Kártya formájában – béren kívüli juttatásként – adható összeg emelése és mentesítése a szociális hozzájárulási adó alól
A korábbi kormányrendelettel megegyezően az Átmeneti időszakról szóló törvény is megtartja a munkáltatók részére azt a könnyítést, hogy az idei évben az Szja. rendelkezéseitől eltérően a SZÉP kártya
összegig minősül béren kívüli juttatásnak, azaz az eredeti 225 ezer, 150 ezer, illetve 75 ezer Ft összeghatárt megemelték.
Majdnem minden esetben duplájára emelték az éves rekreációs keretösszegeket is:
Ha a munkáltató költségvetési szerv, a keretösszeg az eredeti 200 ezer Ft-tól eltérően:
Más munkáltató esetén a keretösszeg az eredeti 450 ezer Ft-tól eltérően:
További változás, hogy 2020. április 22-től december 31-ig a SZÉP Kártyára utalt összeg után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni.
A munkáltatót terhelő egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség
A veszélyhelyzet fennállásának időszakában (március 11.-június 18.) a veszélyhelyzet miatt fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkáltatónak a veszélyhelyzet megszűnését követő 60. napig kell megfizetnie.
Olvassa továbbra is legfrissebb, az egészségügyi válsághelyzettel és az átmeneti időszakkal kapcsolatos cikkeinket a Koronavírus-infó fül alatt.
Kövesse Facebook oldalunkat, hogy a leghamarabb értesüljön a fontos változásokról!
