Áttérés az új Ptk.-ra


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ha a cég a Ptk. rendelkezéseire való áttérés érdekében módosítja létesítő okiratát, és ennek keretében a törzstőkéjét 500 ezerről 3 millió forintra felemeli, de ezen kívül székhelyváltozást is elhatároz, a változásbejegyzési eljárás nem illetékmentes, hanem a kérelem tartalmának megfelelő eljárási illetéket kell fizetni.


Az S. Tanácsadó és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság 2014. június 26-án benyújtott változásbejegyzési kérelme a kft. székhelyével, valamint törzstőkéjének 500 ezerről 3 millió forintra való felemelésével összefüggő adatváltozások bejegyzésére irányult; a változásbejegyzési kérelem alapjául szolgáló, 2014. június 24-én kelt társasági szerződés módosításával egyidejűleg ugyanis a cég teljesítette a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (Ptké.) 13. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. A társaság a kérelem benyújtásakor 15 000 forint eljárási illeték megfizetését igazolta.

Az elsőfokú bíróság végzései

Az elsőfokú bíróság a 2014. július 2-án kelt végzésével felhívta a társaságot további 25 000 forint illeték megfizetésére az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 45. § (5) bekezdésének megjelölésével.

Az elsőfokú bíróság végzésével a cég 2014. június 26-án benyújtott változásbejegyzése iránti kérelmét elutasította a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 46. § (6) és az 50. § (1) bekezdése alapján. Határozatát azzal indokolta, hogy a társaság jogi képviselője a hiánypótlást elrendelő végzést 2014. július 22-én átvette, azonban a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette.

A fellebbezés tartalma

A végzés ellen a társaság fellebbezett, kérte annak megváltoztatását és a változások bejegyzését. Előadta, hogy a cég a Ptk. szabályainak való megfelelés érdekében elvégezte a szükséges módosításokat, ennek keretében a törzstőkéjét felemelte 3 millió forintra, és ezzel a változással egyidejűleg székhelyváltozást is elhatározott. A Ptk. rendelkezéseire való áttérés illetékmentes, ezért a székhelyváltozásra figyelemmel a változásbejegyzési eljárás illetéke 15 000 forint, tehát nem kell megfizetni a törzstőke-emelés alapján a vagyonban bekövetkező változás esetén fizetendő 40 000 forint illetéket. Előadta, azért nem teljesítette az elsőfokú bíróság hiánypótlást elrendelő végzést, mert az számára értelmezhetetlen volt, a hiánypótlást elrendelő végzésben nincs konkrét jogszabályi rendelkezés megjelölve, és a fellebbezéssel támadott határozat sem tartalmaz semmilyen vonatkozó jogszabályt. Álláspontja szerint ez azért van, mert nem jelent meg olyan jogszabály, amely szerint vegyes változáskor a magasabb illetéket kellene irányadónak tekinteni abban az esetben is, amikor a magasabb illetékvonzatú törzstőke-emelés kötelező, így az eljárás illetékmentes.

A Fővárosi Ítélőtábla megállapításai

 

Ha a cég az új Ptk.-ra való áttérés során módosítja létesítő okiratát, ám ennek keretében székhelyváltozást is bejegyeztet, az eljárás illetékköteles

A fellebbezés megalapozatlan.

A Ptké. 12. § (4) bekezdése szerint illeték és költségterítés megfizetése nélkül lehet a cégbírósághoz benyújtani az (1) bekezdés szerinti társasági határozatot, továbbá változásbejegyzési kérelmet, feltéve, hogy az ahhoz csatolandó létesítő okirat módosítása kizárólag a Ptk. rendelkezéseihez történő igazítás, illetve a Ptk. eltérést engedő szabályainak alkalmazása miatti módosításokat tartalmaz. Egyéb cégadatot is érintő változás esetén e bekezdés nem alkalmazható.

A cég a Ptk. rendelkezéseire való áttérés érdekében módosította a létesítő okiratát, ennek keretében a törzstőkéjét 500 ezerről 3 millió forintra felemelte, amelynek bejegyzésére irányuló cégeljárás illetékmentes lenne, ám figyelemmel arra, hogy a kft. változásbejegyzési kérelme a Ptk. rendelkezéseire való áttérésen kívül székhelyváltozás – vagyis egyéb, a kezdeményezett módosítások körén kívül eső változás – bejegyzésére is irányul, a Ptké. 12. § (4) bekezdésében foglaltak szerint nem alkalmazható az illetékmentes eljárásra vonatkozó rendelkezés, amelynek következtében a változásbejegyzési kérelem tartalmának megfelelő eljárási illetéket kell megfizetni.

Az Itv. 45. § (5) bekezdése szerint a cég vagyonában bekövetkezett változás bejelentése iránti eljárásért az (1) bekezdésben meghatározott illeték 40 százalékát kell megfizetni, amely magában foglalja az egyidejűleg bejelentett más változásokért fizetendő illetéket is.

A korlátolt felelősségű társaság vagyonában bekövetkezett változás bejegyzésére irányuló eljárás illetéke az Itv. 45. § (5) bekezdése értelmében 40 000 forint.

A cég a változásbejegyzési kérelem benyújtásakor 40 000 forint helyett csak 15 000 forint eljárási illeték megfizetését igazolta, ezért az elsőfokú bíróság a hiánypótlást elrendelő végzésében az Itv. 45. § (5) bekezdésének megjelölése mellett további 25 000 forint eljárási illeték megfizetésére hívta fel a társaságot meghatalmazással igazolt jogi képviselője útján, továbbá tájékoztatást adott a hiánypótlási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményéről. A kft. a hiánypótlási kötelezettségét nem teljesítette, ezért a cégbíróság a Ctv. 46. § (6) bekezdésének alkalmazásával jogszerűen utasította el a cég változásbejegyzési kérelmét.

Bírósági Döntések Tára

A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.

További információ és megrendelés >>

A fentiekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság végzését a Ctv. 32. § (2) bekezdése és a Polgári Perrendtartás (Pp.) 259. § értelmében alkalmazandó Pp. 253. § (2) bekezdése alapján helyben hagyta.

Az ismertetett döntés (Fővárosi Ítélőtábla 14. Cgf. 47 075/2014/2.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/2. számában 31. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 26.

Így választ jogi adatbázist egy nagy ügyvédi iroda

A DLA Piper magyarországi csapata 1988 óta nyújt jogi szolgáltatásokat hazai és nemzetközi ügyfelei részére, jelenleg az egyik legnagyobb hazai ügyvédi iroda. Mi alapján választ egy ekkora ügyvédi iroda jogi adatbázist? Milyen szempontokat vesznek figyelembe, milyen funkciókat tartanak fontosnak a napi munkavégzés során? Erről beszélgettünk az ügyvédi iroda munkatársával.