A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az egyes törvényeknek a pénzügyi közvetítőrendszer fejlesztésének előmozdítása érdekében történő módosításáról szóló 2015. évi LXXXV. törvény változásokat hozott a tőzsdei szabályozásban is. Ez utóbbi nagy részét a kiszervezés lehetőségének biztosítása és szabályozása teszi ki.
A tőzsdei tevékenység újraszabályozását tartalmazó előírások, a tőzsde önszabályozási mechanizmusát pontosító generális rendelkezés, a kiszervezésre vonatkozó szakaszok, valamint a határidős ügyletek teljesítését érintő pontosítás 2015. július 7-én lépett hatályba. A tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) tőzsdei működést érintő további rendelkezései közül azok, amelyek az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek jogállásának a megszüntetéséhez kapcsolódó változásokhoz igazodnak, 2016. január 1-jétől alkalmazandóak.
A tőzsde által végezhető tevékenységi listát a jogalkotó a módosítások következtében kibővíti akként, hogy a tőzsde a tőzsdei tevékenységen és a kapcsolódó kiegészítő szolgáltatásokon kívül multilaterális kereskedési rendszer működtetését is elláthatja [Tpt. 298. § (1) bek.]. A tőzsdei tevékenységet kiegészítő szolgáltatások meghatározását tekintve a Tpt. 298. § (2) bekezdéséből hatályon kívül kerül az elszámolóházi tevékenység, amellyel a jogalkotó – többek között – a 648/2012/EU-rendeletnek megfelelően a központi szerződő fél által végzett elszámolási szolgáltatás monopóliumát vezette be és igazította az európai uniós jog kapcsolódó előírásaihoz. A tőzsdei kereskedelem elszámolását a tőzsde a központi szerződő féllel, illetve a központi értéktárral kötött megállapodással köteles igazolni [Tpt. 303. § (2) bek. c) pont]. E tekintetben a Tpt. 324. paragrafusa is módosul, amely rögzíti, hogy a tőzsde e célból a központi értéktárral, illetve központi szerződő féllel köteles szerződést kötni.
A tőzsde működését szabályozó normák közül a jogszabályi keretrendelkezéseken kívül nagy jelentősége van a tőzsdei szabályzatoknak; a tőzsde önszabályozó jellegének törvényi alapját a Tpt. 317. § (1) bekezdése adja meg. A korábbi szabályozás e tekintetben csak a tőzsdei szabályzatok tárgyi terjedelmét határozta meg, melynek értelmében a tőzsde – a törvény által meghatározott keretek között – szabályzatban határozza meg a tevékenységére vonatkozó általános szabályokat, valamint a tőzsdei kereskedőkre és kibocsátókra vonatkozó jogokat és kötelezettségeket. Ez a rendelkezés a 2015. évi LXXXV. törvény által hozott módosítás következtében kiegészül egy olyan általános generálklauzulával, amely az önszabályozás mechanizmusának törvényi deklarálásán kívül iránymutatást tartalmaz a tőzsde által alkalmazott eljárások, rendszerek és megoldások jogszerűségi követelményeire vonatkozóan, kiemelve az olyan alapvető garanciákat, mint a következetesség, a folyamatos figyelemmel kísérhetőség és az ellenőrizhetőség biztosítása. A Tpt. új 318/D. paragrafusa következtében a tőzsde köteles gondoskodni a tevékenysége ellátásához szükséges informatika rendszer biztonságos működtetését garantáló szabályzatok megalkotásáról is, amelynek a Bszt. 12. paragrafusában foglalt követelmények szem előtt tartásával köteles eleget tenni.
A tőzsdére vonatkozó változások nagy részét a kiszervezés lehetőségének biztosítása és szabályozása adja. A Tpt. 318/A. § (1) bekezdése alapján a tőzsde alapvető tőzsdei tevékenységét, az ezen tevékenységet segítő kiegészítő tevékenységét, multilaterális kereskedési rendszer működtetését vagy bármely más szolgáltatását is kiszervezheti a törvény által meghatározott jogszabályi korlátok figyelembe vétele mellett. A kiszervezésről szóló további jogszabályi rendelkezések az alábbiak szerint sorolhatóak tematikus rendbe:
– A kiszervezésről szóló megállapodás formáját a törvény kötelező alakszerűségi előírás betartásához köti: a szerződést írásban kell megkötni [Tpt. 318/B. § (1) bek.]; a szerződés jogszabályban meghatározott kötelező tartalmi elemeit a Tpt. 318/B. § (2) és (3) bekezdése tartalmazza. A tőzsde három napon belül köteles a szerződés megkötését a felügyeletnél bejelenteni.
– A tőzsde a kiszervezésről szóló megállapodás megkötését megelőzően köteles meggyőződni arról, hogy a leendő szerződő fél miként tud megfelelni az engedélyezési feltételeknek, eleget tud-e tenni a kockázatkezelésre, ellenőrzésre, adatkezelésre és a felügyelet irányában fennálló információnyújtásra vonatkozó szervezeti követelményeknek akár a belső szabályzatokat, akár az eljárási mechanizmusokat tekintve, valamint rendelkezik-e vészforgatókönyvvel az esetleges vészhelyzetek hatékony megoldására [Tpt. 318/A. § (3) bek.].
– A Tpt. 318/A. § (2) bekezdése garanciális feltételeket rögzít arra vonatkozóan, hogy a kiszervezés nem eredményezheti a tőzsde vezető állású személyeit megillető hatáskörök átadását, nem érintheti az ügyfél és a tőzsde között fennálló szerződéses viszonyból fakadó kötelezettségek teljesítését, valamint a kiszervezett tevékenység ellátáshoz szükséges engedélyezési feltételeknek továbbra is maradéktalanul eleget kell tenni.
– Differenciálni kell aszerint, hogy mely tőzsdei tevékenység vagy kritikus funkció átadásáról van-e szó. A kiszervezés tekintetében kritikus funkcióról akkor beszélhetünk a törvény által meghatározott generálklauzula alapján, ha a tevékenység végrehajtásában tapasztalható hiányosság vagy eltérés kétségessé teszi a tőzsde kötelezettségeinek teljesítését, jövedelmezőségét vagy a tevékenység folyamatos ellátásának biztosítását [Tpt. 318/A. § (6) bek.].
– A Tpt. 318/A. § (5) bekezdésében további követelményeket állít fel a jogszabály arra az esetre, ha a tőzsdei funkció kiszervezésére harmadik államban székhellyel rendelkező vállalkozás részére kerül sor.
– A Tpt. 318/C. paragrafusa a szerződésszegés azon esetköreit szabályozza, amikor a szerződés megsértése következtében már nem teljesülnek a fentiekben említett és törvényi szinten rögzített, a Tpt. 318/A. paragrafusában foglalt garanciális feltételek. Ez esetben a tőzsde felhívhatja a szerződő felet a szerződésszerű teljesítésre vagy jogosult a kiszervezésről szóló megállapodás felmondására.
Új értesítő szolgáltatás az Ügyvédvilág portálon
Díjmentes értesítő rendszerünk |
A Tpt. 321. § (2) bekezdését érintő módosítás az elszámolás és a teljesítés fogalma szempontjából tartalmaz pontosítást. A tőzsdei gazdálkodást érintő szabályok kiegészülnek a külföldi elszámolóházban részesedéssel rendelkező pénzügyi holdingtársaság által kibocsátott részvények megszerzésének a lehetőségével [Tpt. 330. § (1) bek]. A tőzsdei szabályozást érintő további módosítások az elszámolóházi tevékenységet végző szervezetek különállóságát megszüntető uniós és hazai jogszabályi előírások összeegyeztethetőségét teremtik meg.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!