Az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül el kell végezni


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Közbeszerzési Hatóság az ellenőrzései során számos esetben találkozott már azzal, hogy úgy sértették meg a közbeszerzési törvényt az ajánlatkérők, hogy az ajánlat bírálatának idejét indokolatlanul elhúzták.

A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdése két összefüggő rendelkezést tartalmaz, amelyekben egyértelműen fogalmaz a törvény: az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül és legkésőbb a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján jogszerűen fennálló ajánlati kötöttség időtartama alatt el kell végezni.

A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.38.151/2021/9. számú jogerős ítélete most kimondta: a bírálat időtartama az ajánlatkérő érdekkörén kívül eső objektív akadály esetén sem húzódhat a Kbt. keretein túli időtartamra, e jogsértés esetén kimentésre nincs lehetőség.

ajánlatok bírálata

Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nincs rögzített törvényi akadálya, hogy az ajánlattevő önkéntes alapon – a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályrendszerén kívül – fenntartsa az ajánlatát, és annak sem, hogy konszenzusos alapon a szerződéskötés erre tekintettel történjen meg. A Kúria azonban rögzíti, hogy ez nem írja felül a Kbt. 70. § (1) bekezdésében foglalt követelményt, azaz az ajánlatkérő a bírálat indokolatlan elhúzásával nem sértheti meg a törvényt.

A Kúria ítélete szerint a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eddigi következetes és töretlen joggyakorlata tehát helytálló volt, sőt megerősítést nyert. Emiatt kiemelten fontosnak tartja a Hatóság, hogy a gazdasági szereplők figyelmét felhívja erre az ítéletre.

(kuria-birosag.hu)




Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.

2024. december 6.

Perújítás az alapügyben távollévő terhelttel szemben folytatott eljárás miatt

Ha a terhelt az elsőfokú bírósági eljárásban valamennyi tárgyaláson részt vett, érdemi vallomást tett és kizárólag az ügydöntő határozat kihirdetésekor nem jelent meg, a bizonyítás megismétlése nem válik szükségessé a terhelt távollétén alapuló perújítási eljárásban. A perújítás célja ebben az esetben a terhelt vallomástételi, észrevételezési és indítványozási jogának biztosítása és az ez alapján szükségessé váló bizonyítás lefolytatása – a Kúria eseti döntése.

2024. december 4.

Kamerás adatkezelés szálláshelyen

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság egymillió forint adatvédelmi bírságot szabott ki egy szálláshellyel szemben az érintett ingatlanra felszerelt kamerarendszerrel összefüggő adatkezelés jogszerűségének vizsgálata során. A döntést az indokolta, hogy a szálláshely nem nyújtott a hazai és regionális előírások szerint könnyen hozzáférhető és átlátható tájékoztatást az általa működtetett kamerarendszer kapcsán megvalósuló adatkezelésről.