Az ítélet kiegészítése
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Közbeszerzési Hatóság az ellenőrzései során számos esetben találkozott már azzal, hogy úgy sértették meg a közbeszerzési törvényt az ajánlatkérők, hogy az ajánlat bírálatának idejét indokolatlanul elhúzták.
A Kbt. 70. § (1) és (2) bekezdése két összefüggő rendelkezést tartalmaz, amelyekben egyértelműen fogalmaz a törvény: az ajánlatok elbírálását a lehető legrövidebb időn belül és legkésőbb a Kbt. 70. § (2) bekezdése alapján jogszerűen fennálló ajánlati kötöttség időtartama alatt el kell végezni.
A Kúria, mint felülvizsgálati bíróság Kfv.I.38.151/2021/9. számú jogerős ítélete most kimondta: a bírálat időtartama az ajánlatkérő érdekkörén kívül eső objektív akadály esetén sem húzódhat a Kbt. keretein túli időtartamra, e jogsértés esetén kimentésre nincs lehetőség.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy nincs rögzített törvényi akadálya, hogy az ajánlattevő önkéntes alapon – a Kbt. ajánlati kötöttségre vonatkozó szabályrendszerén kívül – fenntartsa az ajánlatát, és annak sem, hogy konszenzusos alapon a szerződéskötés erre tekintettel történjen meg. A Kúria azonban rögzíti, hogy ez nem írja felül a Kbt. 70. § (1) bekezdésében foglalt követelményt, azaz az ajánlatkérő a bírálat indokolatlan elhúzásával nem sértheti meg a törvényt.
A Kúria ítélete szerint a Közbeszerzési Hatóság és a Közbeszerzési Döntőbizottság eddigi következetes és töretlen joggyakorlata tehát helytálló volt, sőt megerősítést nyert. Emiatt kiemelten fontosnak tartja a Hatóság, hogy a gazdasági szereplők figyelmét felhívja erre az ítéletre.
Az ítélet kiegészítésének hivatalból csak akkor van helye, ha a bíróság érdemi döntésében nem rendelkezett olyan kérdésről, amelyről a jogszabály értelmében hivatalból kötelező – a Kúria eseti döntése.
Alábbi cikkünkben a 2024/76. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Nem minden jövőben lejáró időszakos szolgáltatás iránt indított per tartozik az egyéb járadék iránt indított perek körébe, hanem csak azok, amelyek a jogosult megélhetését, ellátását szolgálják. A lakás bérbeadásának hiányából eredő elmaradt vagyoni előny nem tartozik ebbe a körbe függetlenül attól, hogy a jövőben rendszeresen felmerülő károk megtérítésének módjaként a bíróság járadékot is meghatározhat – a Kúria eseti döntése.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!