Bejelentkezés Hírlevél

Az Alkotmánybíróság és az Európai Unió Bíróságának kapcsolata


Szakma
2022. szeptember 28. Dr. Sulyok Tamás
, , , , , , , , ,

Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban igen élénk viták folynak az Európai Unió nemzetközi jogi helyzetéről és jogi státuszáról, illetve arról, hogy az EU hol helyezkedik el az államiság, az autonómia és a szuverenitás koordinátái mentén. Jelen tanulmány ezen problémák mélyebb megértését kívánja elősegíteni magyar nézőpontból. Konklúzióként kifejti, hogy a kompozit alkotmányosság és a bíróságok közötti párbeszéd még hosszú ideig a XXI. század megkerülhetetlen európai forgatókönyve marad, annak tényleges tartalmáról pedig érdemi vitát kell folytatni. A szerző a megoldást az együttműködésben, illetve a kölcsönös érdemi és nem csak egyirányú bírói párbeszédben, a valódi Verfassungsgerichtsverbund megteremtésében és fenntartásában látja.

EU Jog 2021/4. – Tanulmány

Hivatkozott jogszabályhelyek: Alaptörvény Nemzeti Hitvallás, EUSZ 4. cikk (2) bekezdés; EUSZ 4. cikk (3) bekezdés

Címkék: Európai Unió, alkotmányos párbeszéd, kompozit alkotmányosság, szuverenitás

1. Bevezetés

[1] Talán nem túlzás azt állítani, hogy az Európai Unióban (a továbbiakban: EU) az alkotmánybíróságok közötti, illetve az alkotmánybíróságok és a nemzetközi bíróságok közötti párbeszéd különös jelentőséggel bír. A problémakör komplexitását és érzékeny vetületeit jelzi a témához kapcsolódóan egyre gyarapodó tagállami alkotmánybírósági gyakorlat, amelynek a tudományos diskurzus rendszeresen görbe tükröt tart. Ebből, vagyis egymás gyakorlatából és a szakmai reflexiókból tudunk mindig tovább építkezni és új gondolatokat megfogalmazni. [2] Ilyen új gondolati töltetet hozott magával a 2009-ben hatályba lépett Lisszaboni Szerződés is, amely bevezette a „nemzeti identitás”,[1] illetve annak későbbi lehetséges értelmezése fényében az „alkotmányos identitás” fogalmát.[2] A Lisszaboni Szerződés ugyanis egyrészt tovább mélyítette, a korábbiakhoz képest jelentős változásokat eszközölve új alapokra helyezte az európai integrációt. Ennek értelmében az EU jelenleg a „már-még” relációjában értelmezhető: már régóta több, mint egy klasszikus nemzetközi szervezet,[3] de még mindig kevesebb, mint egy állam.[4] A közös célkitűzéseik elérése érdekében a tagállamok hatásköröket ruháztak át az Unióra, amely hatáskörök egy sajátos típusú nemzetközi szerződéssel létrehozott sui generis jogrendszer és azt érvényesítő intézményrendszer útján kerülnek gyakorlásra. Az Európai Unió jogrendjének történelmi jelentőségű újdonsága éppen ez a különleges, nemzetközi jog alapján létrehozott, de nem a nemzetközi jog alapján, hanem egy sui generis jog-, és intézményrendszer[5] közbejöttével működtetett államok közötti együttműködési rendszer.

2. A kompozit alkotmányosság

[3] A tagállami lét meghatározó jellemzője a lojalitás elve, amelynek értelmében a tagállamot igen széles körű és a jövőre nyitott kötelezettség terheli az uniós célok támogatásában és megvalósításában. Magyarország esetében mindezt az is jelzi, hogy maga az Alaptörvény[6] is több ponton hangsúlyozza hazánk európai kötődését:

– az Alaptörvény Nemzeti Hitvallása első helyen említ…


Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.

Kapcsolódó cikkek