Az állami és az önkormányzati lakások elidegenítése


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Hosszú, az Alkotmánybíróságot is megjárt utat tudhat maga mögött a nemrég már hatályba is lépett új szabályozás, amely az állami és az önkormányzati lakások kedvezményes megvásárlását teszi lehetővé.

Kihirdették és november 18-ától már hatályosak a Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó szabályokat tartalmazó 2021. évi CXXIII. törvényt. A törvény hosszú utat járt be. A június 15-ei elfogadást követően a köztársasági elnök kezdeményezésére a törvény az Alkotmánybíróság elé került, aki 25/2021. (VIII. 11.) AB határozatában megállapította az elfogadott törvény több rendelkezésének alaptörvény-ellenességét, és alkotmányos követelményeket állapított meg: az önkormányzati lakástulajdon sajátosságai alkotmányosan indokolttá tehetik az elidegenítési kötelezettség jogszerűségének elismerését, de csak az adott ügyhöz igazodó kompenzáció mellett. Alkotmányos követelmény, hogy a műemlékvédelmi hatósági jogkör címzettje döntéshozatala során a műemlékvédelmi érdekeket ne rendelje egyéb szempontok alá, így a vételi jog gyakorlásának feltételeként, a műemlékvédelmi szempontokat figyelembe véve adjon hozzájárulást az elidegenítéshez. Az AB határozat szerint az önkormányzatnak a vételi jog folytán elvesztett lakásokért olyan ellenszolgáltatást kell kapnia, hogy vagyonában az azzal arányban álló érték maradjon meg, amelyet a tulajdonában álló lakások képviseltek.

Az újra gondolt szabályok alapján a forgalmi értékhez képest kedvezőbb vételár csak azon bérlőket illeti meg, akik bérleti jogviszonya már legalább 25 éve fennáll, vagy csere útján jött létre, és a csere során tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra.

A szabályozás célja az indokolás alapján, hogy kiemelkedően jelenjen meg a közérdek érvényesülése körében az, hogy a magyar állampolgárok, családok minél szélesebb körben szerezhessenek lakástulajdont. Az új szabályok megteremtik annak a lehetőségét, hogy azok is saját tulajdonú lakáshoz juthassanak, akiknek arra egyébként nem lenne lehetőségük, tekintettel a lakáspiacon az utóbbi években bekövetkezett rendkívüli áremelkedésre is. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt. Az új szabályok azt kívánják biztosítani, hogy azok, akik az 1990-es években hozott korlátozások miatt nem élhettek vételi jogukkal, most hasonló feltételekkel tehessék ezt meg, mint korábban a velük hasonló helyzetben lévő bérlők országszerte.

 

Az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlőire vonatkozó szabályok

Az állami és önkormányzati tulajdonú bérlakások bérlői részére – amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony 2020. december 31-én már fennállt – ismételten vételi jogot biztosít a törvény. A vételi jog abban az esetben illeti meg őket, ha a határozatlan idejű bérleti jogviszony időtartama eléri az öt évet, amennyiben a lakás 1995. november 30. napján

– műemléképületben lévő lakásnak minősült;

– elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakás volt és a tilalom e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn; vagy

– az önkormányzat 1994. január 1-jét megelőzően hozott döntése alapján átalakításra, korszerűsítésre, felújításra, bontásra kijelölt épületben volt vagy az épület a település rendezési terve alapján rehabilitációra kijelölt területen volt, és a kijelölés e rendelkezés hatálybalépésekor már nem áll fenn.

A vételi jog a magánszemély bérlőt; a magánszemély bérlőtársakat együttesen és egyenlő arányban; a magánszemély társbérlőket együttesen az általuk kizárólagosan használt lakóterületek arányában; illetve az előbbiek helyett hozzájárulásukkal azok egyenesági rokonát, valamint örökbe fogadott gyermekét illeti meg.

Nem áll fenn viszont vételi jog

– az olyan önkormányzati lakásra, amely az önkormányzat 2021. január 1-jén hatályos döntése alapján bontásra kijelölt épületben van;

– a bérlőkijelölési és az ismételten gyakorolható bérlőkiválasztási joggal érintett lakásra;

– jogszabály alapján szolgálati vagy vállalati bérlakásnak minősülő, illetve szerződés alapján valamely feltétel bekövetkezéséig bérbe adott lakásra;

– az elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakásra;

– a nyugdíjasházban, a garzonházban lévő lakásra;

– a műteremlakásra, a szobabérlők házában lévő lakrészre.

Korlátként jelenik meg, hogy nem gyakorolhatja vételi jogát a jogosult, ha 2021. november 18-át megelőző egy évben három havi lakbért meghaladó bérleti díj tartozása állt fenn a bérbeadó felé, vagy ameddig adó- vagy adók módjára behajtandó köztartozása, a társadalombiztosítási alap javára teljesítendő tartozása, vagy a tulajdonos állam vagy önkormányzat felé bármilyen jogcímen lejárt és ki nem egyenlített tartozása áll fenn. Szintén korlát, hogy a vételi jog jogosultja a vételi joggal érintett lakást a tulajdonjogát bejegyző határozat keltét követő négy éven belül nem idegenítheti el.

A vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték 100 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában 5 év és 25 év közötti; illetve 15 százaléka, amennyiben a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában eléri vagy meghaladja a 25 évet. A lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka abban az esetben, ha a vételi jog alapjául szolgáló bérleti jogviszony csere útján jött létre és a csere során tulajdonjogot cseréltek bérleti jogra, valamint a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony időtartama az egyoldalú nyilatkozat közlésének időpontjában nem éri el a 25 évet. Az új szabályozás szerint lehetőség nyílik a csere ügylet során megfizetett összeg – egyéniesített módon való – figyelembevételére. Így a vételi joggal érintett lakás vételára a forgalmi érték legalább 35, legfeljebb 50 százaléka a csere ügyletben érintett lakások esetében, amely sávon belül a tulajdonos állam vagy önkormányzat határozza meg a vételár konkrét összegét a rendelkezésére álló iratok alapján. Amennyiben a bérlő a tulajdonos állam, illetve önkormányzat által megállapított forgalmi értéket, illetve vételárat vitatja, lehetősége van a lakás forgalmi értékének, vételárának megállapítását kérni a kormányhivataltól.

A vételi joggal érintett lakás forgalmi értékét a vételi jog jogosultjával az erre irányuló kérelme benyújtásától számított hat hónapon belül közölni kell. A vételár egy összegben való megfizetése esetén a jogosultat a vételárból további 5 százalék árengedmény illeti meg.

Vételi jogát a jogosult a forgalmi érték, illetve a vételár közlésétől számított hat hónapon belül gyakorolhatja a tulajdonoshoz intézett egyoldalú nyilatkozattal.

A szabályozás főszabályként megfogalmaz védelmi intézkedéseket is, azon bérlők számára, akik a vételi jogukkal nem kívánnak vagy nem tudnak élni. Annak a bérlőnek a lakását, aki nyugdíjas vagy jogszabályban meghatározott nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban részesül, és az elővásárlási jogával nem él, a szerződésének fennállásáig harmadik személy részére csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni. Ezen túl annak a bérlőnek a lakását, aki nem él az e törvényben biztosított vételi jogával, amennyiben az érintett lakásingatlanra vonatkozó bérleti jogviszonya korábban nem szűnik meg, élete végéig csak a bérlő írásbeli hozzájárulásával lehet elidegeníteni.

A szabályozás oka, hogy az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a vételi jog csakis az értékgarancia érvényesítése mellett lehet alkotmányos, azzal, hogy az értékgarancia nyújtásának módját a törvényhozás alakítja ki, amelynek során figyelemmel kell lenni a Lakástörvény összes rendelkezésére. A 25 évet el nem érő bérleti jogviszony vonatkozásában a forgalmi érték 100%-ában meghatározott vételár megfelel az Alaptörvény által megkövetelt értékarányosság követelményének („Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben meghatározott kivételekkel az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.”). Az önkormányzat vagyonában így értékvesztés nem következik be az ingatlan értékesítésével. Az Alkotmánybíróság a 25 éves vagy azt meghaladó bérleti jogviszony vonatkozásában meghagyta a forgalmi érték 15%-ára vonatkozó speciális vételár lehetőségét.

GDPRhttps://bit.ly/3oy2BEg

 

A Budai Várnegyed területén található lakásokra vonatkozó szabályok

Az új szabályozás az Anjou bástya utca – Hunfalvy utca – Franklin utca – Szabó Ilonka utca – Hunyadi János út – Dísz tér – Tóth Árpád sétány által lehatárolt ingatlanokra terjed ki. A törvény kimondja, hogy a Budai Várnegyed területén lévő lakásban az államon és a helyi önkormányzaton kívül csak magyar állampolgár vagy olyan természetes személy szerezhet tulajdonjogot, aki az Európai Unió tagállamának állampolgára, az EGT megállapodásban részes állam állampolgára, valamint a nemzetközi szerződés alapján velük egy tekintet alá eső állam állampolgára. A személyi korláton túl mennyiségi korlát is bevezetésre kerül, ugyanis a Budai Várnegyed területén az államon és a helyi önkormányzaton kívül más személy legfeljebb kettő lakásban szerezhet tulajdonjogot (kivéve az öröklés esetét). Rögzíti a törvény, hogy minden, a szerzési korlátozásba ütköző szerződés semmis. Akik akár állampolgárság, akár a mennyiségi szerződés korlátozás alá esnek, de akiknek a szerzési korlátozás hatálybalépésekor a Budai Várnegyed területén lévő lakás tekintetében tulajdona van vagy több, mint kettő lakás tekintetében áll fenn tulajdonjoga, elidegenítésre nem köteles, újabb tulajdont azonban nem szerezhet. Ezen túl a törvény rendeltetés-módosítási tilalmat is rögzít. A speciális szabályok indoka, hogy az általános vételi jogi szabályok alkalmazása során olyan lakóingatlanok is kikerülhetnek az eddigi állami, illetve önkormányzati tulajdonból, amelyek esetén erre korábban nem volt lehetőség, továbbá az elidegenítési tilalom négyéves időtartamának lejártával ezen ingatlanok szabadon értékesíthetőek volnának e garanciális rendelkezések nélkül, veszélyeztetve ezzel a Budai Várnegyed történelmileg kialakult sajátos jellegét.

 

Az önkormányzatokat érintő további rendelkezések

A törvény rendelkezik arról is, hogy a vételi jog gyakorlása folytán a lakóingatlanok elidegenítéséből befolyó összeg az önkormányzatok által a jövőben kizárólag saját tulajdonú lakóingatlanok, illetve bérlakások felújítására, továbbá lakáscélú állami támogatáshoz pályázati önrész finanszírozására kerülhet felhasználásra. Kimondja továbbá, hogy a helyi önkormányzat lakáscélú épületet forgalomképtelen törzsvagyonná nem minősíthet és a korábbi ilyen minősítés pedig hatályát veszti.


Kapcsolódó cikkek

2021. december 15.

8 hónap IJR – A felhasználói oldal

Április 1-jétől alapvetően változik meg az önkormányzatok jogalkotási tevékenysége az Integrált Jogalkotási Rendszer alkalmazása miatt. A rendszert a Kormány a minőségi jogalkotás folyamatának magasabb szintű kiszolgálása érdekében vezette be. De hogy élték mindezt meg az önkormányzatok?