Az információs önrendelkezési jog költségei

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A GDPR hatálybalépésével az adatszolgáltatás első körben ingyenessé vált, de a további másolatok esetében lehetőség van az ésszerű mértékű adminisztrációs díj alkalmazására.

Egy panaszos azért fordult a NAIH-hoz, mert egy állami egészségügyi intézmény 50.000,- forintot kért a rá vonatkozó egészségügyi adatok kiadásáért.

A panaszos bírósághoz is fordult, amely megállapította, hogy a kórház által szabott 550,- Ft/oldal helyett 100, Ft/oldal áron kell az adatszolgáltatást teljesíteni. A másodfokon eljáró ítélőtábla a törvényszék ítéletét helybenhagyta.

A NAIH azonban másként látta az ügyet és részletes állásfoglalást tett közzé a GDPR előtti és a GDPR hatálybalépését követő adatszolgáltatásokról.

Az információs önrendelkezési jog lényege, hogy személyes adatával mindenki maga rendelkezik. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (Eütv.) is rögzíti a 24. § (2) bekezdésében, hogy az egészségügyi dokumentációval az egészségügyi szolgáltató, az abban szereplő adattal a beteg rendelkezik. Aki az érintett személyes vagy különleges adatát adatkezelőként kezeli, arra különféle kötelezettségeket telepít a jogalkotó. Iyen többek között az adatok biztonságának szavatolása, az adatok őrzésének kötelezettsége a meghatározott idő alatt, vagy az érintett önrendelkezési joga gyakorlásának biztosítása.

Az adatalany tájékoztatáshoz való joga az információs önrendelkezési jog egyik konstitutív eleme, és mint ilyen, az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdésében foglalt személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog egyik aspektusa. Az Alkotmánybíróság több határozatában rámutatott arra, ha az információs önrendelkezési alapjogot érintő korlátozás kényszerítő ok nélkül történik, vagy egyébként az nem áll összhangban az elérni kívánt céllal, azaz nem elkerülhetetlen, akkor az alapjog lényeges tartalmát érintő sérelem megállapítható.

Az Infotv. nem tartalmaz olyan korlátozó rendelkezést, amely e jog gyakorlását célhoz kötötté tenné, ezért az adatkezelő nem jogosult sem a tájékoztatás kérés céljának, indokainak vizsgálatára, sem arra, hogy a jog gyakorlását egyéb módon ellehetetlenítse. Személyes adatok esetében az első adatkérés folyó évben ingyenes volt, egészségügyi dokumentáció esetében az első adatigénylésért is kellett költséget fizetni. Ez a költség azonban nem jelenthette a jog gyakorlásának korlátját.

Amennyiben mérlegelni kellett az egészségügyi intézmények költségvetési bevételi érdekét, és ezzel szemben az érintett tájékoztatásának feltételeit, az érintett önrendelkezési joga az Alaptörvényből fakadóan elsődlegesen biztosítandó kellett, hogy legyen.

Az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény Mellékletének IV. címe úgy rendelkezik, hogy az államigazgatási eljárásban készített hitelesített vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke főszabályként oldalanként – magyar nyelvű másolat esetében – 100 forint.

Ugyan jogszabály kötelezően nem rendelkezett az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 7. § (3) bekezdésében előírt jogérvényesítés során alkalmazandó, az egészségügyi dokumentáció másolásának összegéről, azonban a kiadott ajánlások és az ÁEEK fent bemutatott gyakorlata iránymutatást nyújtott az intézményeknek.

A Kórház szerint arra hivatkozással csökkenthető a másolás költsége, hogy előzetes betekintés során a kérelmező dönthet egyes tételek másolásától való eltekintéséről. A NAIH álláspontja az, hogy mindezek adott esetben csökkenthették a másolandó iratok körét, azonban az egészségügyi szaknyelvben nem járatos laikusok számára a betekintés során sem minden esetben egyértelmű, hogy mely iratok lesznek a későbbiekben számukra fontosak, vagy releváns információval bíróak. Így a betekintési jogra hivatkozás nem lehetett minden kérelemnél kiindulás arra vonatkozóan, hogy a másolandó iratok száma valószínűleg mérsékelhető. Továbbá az adatkezelőnek a jogszabályban foglalt őrzési kötelezettségével szemben a magánszemélynek nem áll fenn őrzési kötelezettsége, így a korábban az Eütv. 137. §-ának megfelelően kiadott zárójelentések, ambuláns lapok feltételezett megléte sem lehetett hivatkozás az önrendelkezési jogot ellehetetlenítő költségek megállapítása során. A magánszemély adott esetben csökkenteni tudta a dokumentáció másolásának költségeit azzal, ha a már rendelkezésére álló iratról nem kért másolatot, azonban a szolgáltató nem állapíthatott meg magas összeget abból kiindulva, hogy a másolási tételek különböző okoknál fogva mérséklődnek.

A NAIH elsősorban az elektronikus adatátadást javasolta személyes átvétel útján – amennyiben az érintett ezt a módot megfelelőnek tartja – mely esetben az adathordozó (pl. pendrive) egyszeri költsége elmarad a nagyobb terjedelmű irat másolási költségétől, másrészt környezetvédelmi szempontból sem elhanyagolható a nagyobb mennyiségű nyomtatott változat helyett elektronikus formában az érintett rendelkezésére bocsátani az egyébként elektronikus formában meglévő iratokat.

A GDPR hatálybalépésével az adatszolgáltatás első körben ingyenes, de a további másolatok esetében lehetővé vált az ésszerű mértékű adminisztrációs díj alkalmazása. A jogalkotó azonban ezidáig nem helyezte hatályon kívül az uniós joggal ellentétes magyar jogszabályi rendelkezéseket.

A NAIH kiemeli ugyanakkor, hogy egymással ellentétes tartalmú szabályok esetén az uniós jog elsőbbségének elve érvényesül. Tehát a dokumentumok első ízbeni másolatban történő kiadásáért az érintett részére nem lehet díjat felszámolni.

Mindezek alapján, tekintettel arra, hogy az adatkiadás a GDPR alkalmazása előtt nem történt meg, ezért a jelenleg hatályos szabályok figyelembe vételével, a Panaszos információs önrendelkezési jogával kapcsolatban bekövetkezett jogsérelemre tekintettel a Hatóság az Infotv. 56. § (1) bekezdése alapján felszólította a Kórházat arra, hogy a Panaszos részére a kért egészségügyi dokumentáció első másolatát térítésmentesen szolgáltassa.

A NAIH felhívta a Kórházat, hogy vizsgálja felül a Térítési Díjszabályzatot és a további másolatok díját a tételes díjak miniszteri rendeletben történő szabályozásáig terjedő időre a GDPR előírása (tehát „adminisztratív költségeken alapuló, észszerű mértékű díjat”), a vonatkozó ajánlások, valamint az ÁEEK szempontjait figyelembe véve módosítani.

(naih.hu)

---