Az iratbetekintés lehetősége és korlátai a joggyakorlat tükrében


Az alábbi cikk az iratbetekintés jogintézményének kérdéseit, célját és ténylegesen betöltött szerepét járja körbe.

Jelen tanulmány a Közbeszerzési Jog online szakfolyóriat 2022/1. számában jelent meg.

A közbeszerzés szabályozási rendszerében a legmostohábban kezelt jogintézmények egyike az iratbetekintés. Farkas Edit[1] jelen írásának célja az iratbetekintés szabályainak és a gyakorlatának bemutatásán túl, a jogalkalmazás által felvetett kérdések és az azokra adható válaszok ismertetése. Jóllehet a jogintézmény – célja és rendeltetése alapján – kétséget kizáróan kontroll-szerepet tölt be a közbeszerzési rendszerben, hiszen az ajánlatkérői döntés jogszerűségének vizsgálatára szolgál, érdemes elgondolkodni azon, hogy a jelenlegi szabályozás alapján ténylegesen betölti-e ezen funkcióját.

1. Bevezetés

1.1. Az iratbetekintés célja
[1] A közbeszerzési eljárás szereplői – az ajánlatkérő által meghatározott szabályok alapján és feltételek szerint – versengenek a szerződés elnyeréséért. Az esetek nagy többségében azonban (kivéve a több ajánlattevővel megkötésre kerülő keretmegállapodásokat) adott rész tekintetében csak egyetlen versenyzővel köt az eljárás végén az ajánlatkérő szerződést, így az ajánlattételi szakasz eredménye – a nyertesen kívül – minden más ajánlattevő számára kedvezőtlen kimenetelű. Ezért az eljárás szerepelőinek az ajánlatkérői döntés jogszerűségének vizsgálata körében különös érdeke fűződik ahhoz, hogy megismerjék egymás részvételi jelentkezéseinek, vagy ajánlatainak addig még nem ismert részleteit
1.2. Az Európai Unió megközelítése
[2] A 2014/24/EU irányelv[2] a „Közzététel és átláthatóság” szabályai körében a részvételre jelentkezők és az ajánlattevők kötelező tájékoztatásaként rögzíti, hogy: kérésre az ajánlatkérő a lehető leggyorsabban de legfeljebb az írásbeli kérelem kézhezvételét követő 15 napon belül tájékoztatást ad minden olyan ajánlattevőnek, aki érvényes ajánlatott tett, a kiválasztott ajánlat jellemzőiről és relatív előnyeiről[3]. [3] Az átláthatóság teljeskörű biztosítása nem csupán az ajánlattevők közötti versenyt fokozza – az eljárások nyilvánossága és hozzáférhetősége révén –, hanem annak is garanciája, hogy az ajánlatkérő az előre lefektetett, egyértelmű és világos szabályok alapján hozza meg a szerződés odaítélésére vonatkozó döntését, és az átláthatóságot biztosító szabályok alkalmazásával kerülhet sor az eljárás jogszerűsé…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek