Az önálló bírósági végrehajtó felelőssége – Vht.-nagykommentár, 6. rész


Alábbi sorozatunkban a Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadványból közlünk részleteket – ezúttal az önálló bírósági végrehajtó felelősségéről.

A Wolters Kluwer gondozásában megjelenő Nagykommentár a bírósági végrehajtásról szóló törvényhez című kiadvány jogerős bírósági döntések teljesítéséhez fűződő alkotmányos érdek érvényesülését mutatja be a végrehajtási rendszert alkotó szabályok részletes, gyakorlati tapasztalatokra is kiterjedő magyarázatával. Kiadványunk a végrehajtás két fő típusára, a kielégítési és a biztosítási végrehajtásra fókuszálva vezeti végig a jogalkalmazókat az eljárás egyes szakaszain, azaz a végrehajtás elrendelésének és a végrehajtás foganatosításának a szakaszán. Az alábbiakban a Vht. Ötödik részének a kommentárjából olvashatnak el egy részletet az önálló bírósági végrehajtó felelősségéről. A részlet szerzője dr. Lukács Tamás.

Az önálló bírósági végrehajtó, mint természetes személy felelőssége kétirányú: egyrészt a végrehajtói iroda (társaság) tagjaként, másrészt a végrehajtói iroda vezető tisztségviselőjeként merülhet fel helytállási kötelezettsége.

A Vht. [1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról, a szerk.] nem minden esetre nézve rendezi a kérdést, így a Vht. 254/A. § (2) bekezdésére kell visszautalnunk, miszerint a végrehajtói iroda alapítására, nyilvántartására, működésére, ellenőrzésére, megszűnésére és tagjainak felelősségére a törvényben foglalt eltérésekkel a Ptk.-nak [2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről, a szerk.] a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. Tehát a kft.-re vonatkozó szabályok az irányadók a végrehajtói iroda tagjainak a felelősségére a Vht.-ban foglalt eltérésekkel.

Láthatjuk, hogy a normaszöveg kizárólag a végrehajtói iroda tagjára telepíti a kft.-re vonatkozó polgári jogi szabályokat (a Vht.-ban foglalt eltérésekkel), a vezető tisztségviselőre azonban nem. A Vht. 254/A. § (2) bekezdésének rendelkezései – miszerint a végrehajtói iroda tagjának felelősségére a kft. tagjának a felelősségi szabályait kell alkalmazni –, csak azokra az esetekre vonatkoznak, amikor a végrehajtó nem a végrehajtói működése körében, hanem a „tagsági viszonyával összefüggésben” okozott kárt. Ilyen lehet, ha a tag nem teljesítette a pótbefizetési kötelezettségét, és ezzel a jogi személynek kárt okozott, vagy nem fizette vissza a jogosulatlanul felvett osztalékot.

A vezető tisztségviselőként eljáró önálló bírósági végrehajtóra a jogi személy vezető tisztségviselőjére vonatkozó általános felelősségi szabályok az irányadók. A Ptk. 3:24. § (1)–(2) bekezdése alapján a vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel (a jogi személlyel szemben). Ha a vezető tisztségviselő e jogkörében eljárva harmadik személynek okoz kárt, úgy a kárért a jogi személyt terheli felelősség. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel azonban akkor, ha a kárt szándékosan okozta.

A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére köteles a polgári törvénykönyv szabályai szerint. A kártérítés, illetve a sérelemdíj fedezetére a végrehajtó köteles legalább harmincmillió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt a működése alatt fenntartani.

A fent hivatkozott szabályok a Vht. XIX. fejezetében találhatók, amely az önálló bírósági végrehajtó címet kapta. Itt találhatunk olyan szabályokat, mint a szolgálat keletkezése, megszűnése, szünetelése. Úgy tűnik azonban, hogy rendszertanilag a szabályozás kissé megcsúszott, hiszen a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar vagy a végrehajtói iroda tekintetében új fejezetet kellett volna nyitni a törvényben. Mivel ez elmaradt, így e fejezet mentén kell haladnunk, ha meg akarjuk ismerni a végrehajtó felelősségét érintő rendelkezéseket.

Az ítélkezési gyakorlat azonban távolról sem egységes abban a tekintetben, hogy végrehajtói iroda keretében működő bírósági végrehajtó vagy pedig maga a végrehajtói iroda felel-e a végrehajtói tevékenységgel okozott károkért.

A Fővárosi Ítélőtábla ÍH2019. 93. számú döntésében azt állapította meg, hogy nem érinti a végrehajtói tevékenység hatósági jellegét és ennek megfelelően a végrehajtóknak az általuk lefolytatott eljárással kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelősségét a végrehajtói iroda társas formában történő működése. „A Vht. 254/A. § (1) bekezdése szerint a végrehajtói iroda az önálló bírósági végrehajtói tevékenység végzésének elősegítésére határozatlan időre alapított, jogi személyiséggel rendelkező szervezet. A [Vht.] 254/A. § (2) bekezdése a végrehajtói iroda tagjainak felelősségére a törvényben foglalt eltérésekkel a Polgári Törvénykönyvnek a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A Ptk. 3:159. §-a értelmében pedig a tag – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – a társaság kötelezettségeiért nem köteles helytállni. Ezzel szemben a Vht. 236. § (1) bekezdése kimondja, hogy a végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint köteles. A Vht.-t a végrehajtói irodák alapításával összefüggésben módosító 2000. évi CXXXVI. törvény 131. §-ához, illetve a 2015. évi CVII. törvény 25–31. §-ához fűzött indokolásokban a jogalkotó egyértelművé tette, hogy a társas formában történő működés nem érinti a végrehajtói tevékenység hatósági jellegét és ennek megfelelően a végrehajtóknak az általuk lefolytatott eljárással kapcsolatos személyes fegyelmi és kártérítési felelősségét. Mindezekre figyelemmel az Alaptörvény 28. cikkének a Vht. olyan értelmezése felelt meg, ami szerint a társas formában való működés ellenére a végrehajtó személyesen felel a végrehajtási eljárás során okozott károkért. A felperes passzív kereshetőségi jogára tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen járt el, amikor vizsgálta a kártérítés speciális és általános elemeinek fennállását.” (Lásd: Fővárosi Ítélőtábla Pf. 20.321/2019/6.)

A Vht. 236. § (1) bekezdésében egy általános szabály került megfogalmazásra, miszerint a végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetve az eljárása során okozott kárért kártérítésre és személyiségi jogsértésért sérelemdíj megfizetésére a polgári törvénykönyv szabályai szerint köteles. A szabályozás a 2015. évi novellisztikus változások előtti időből maradt a Vht.-ban, amikor a végrehajtói tevékenységet egyéni vállalkozóként lehetett folytatni. Ezt erősíti, hogy az eredeti, 1994-es törvényben az alábbi normaszöveggel került be a Vht.-ba: „A végrehajtó a végrehajtói működése körében, illetőleg az eljárása során okozott kár megtérítéséért a Polgári Törvénykönyv szerint felel.” Mivel a végrehajtói iroda, mint tevékenységi forma csak a 2000. évi CXXXVI. törvénnyel épült be a Vht.-ba, így a szabály megalkotásakor a jogi személy felelőssége fel sem merülhetett.

A BDT2008. 1746. számú bírósági döntés is megerősíti, hogy a végrehajtói iroda tagjaként eljáró önálló bírósági végrehajtó magatartásáért – a korlátolt felelősségű társaságra vonatkozó szabályok szerint – a végrehajtói iroda köteles helytállni.

Ha az eddigi okfejtés mentén haladunk, megállapíthatjuk, hogy a Vht. 236. § (1) bekezdésében található felelősségi szabály a végrehajtóra, mint a végrehajtói iroda tagjára vonatkozik, így a Vht. 254/A. § (2) bekezdése szerinti tagi felelősség nem alkalmazható, ha az önálló bírósági végrehajtó vezető tisztségviselőként eljárva okoz kárt. Ezt erősíti az az eset is, amikor a végrehajtói irodának több végrehajtó tagja van. Ilyenkor nem lehet a kárfelelősséget arra a végrehajtóra telepíteni, aki „csak” tagja az irodának és nem ő a ténylegesen eljáró, intézkedéseket foganatosító vezető tisztségviselő.

A Ptk. 6:549. § (2) bekezdése alapján a végrehajtói jogkörben okozott kárért való felelősségre a közigazgatási jogkörben okozott kárért való felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni. A kártérítési keresetnek előfeltétele a rendes jogorvoslat kimerítése. Közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható.

A Ptk. 6:548. § (1)–(2) bekezdése szerint a közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel. Ha a közhatalmi jogkör gyakorlója nem jogi személy, a kárért az a jogi személyiséggel rendelkező közigazgatási szerv tartozik felelősséggel, amelynek keretében az eljárt közigazgatási szerv működik.

A felelősség megállapításának tehát pozitív és negatív tényezői is vannak: szükséges, hogy a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozzák, szükséges továbbá a rendes jogorvoslat kimerítése, ami a végrehajtási eljárásban a végrehajtási kifogás.

Ki lehet a per alperese? Ezt a Ptk. 6:548. § (2) bekezdése meghatározza: közigazgatási jogkörben okozott kárért a közhatalmat gyakorló jogi személy tartozik felelősséggel.

Az önálló bírósági végrehajtó által, a jogkörében eljárva harmadik személynek okozott kárért a jogi személy, tehát a végrehajtói iroda köteles helytállni. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen kizárólag akkor felel, ha a kárt a végrehajtó szándékosan okozta.

A sorozat első részét itt, a másodikat itt, a harmadikat itt, a negyediket itt , az ötödiket pedig itt olvashatja el.

A cikk a Wolters Kluwer Hungary Kft. termékeire/szolgáltatásaira vonatkozó reklámot tartalmaz.


Kapcsolódó cikkek

2022. május 20.

Háborús bűnöket vizsgáló különleges törvényszék létrehozását javasolja az Európai Parlament

Nemzetközi törvényszék létrehozását javasolják európai parlamenti képviselők az ukrajnai háborúban elkövetett háborús bűncselekmények kivizsgálására. Az Európai Parlament (EP) állásfoglalást fogadott el erről, melyben az EP-képviselők felszólítják az uniós intézmények vezetőit, hogy tegyenek meg mindent az orosz és fehérorosz vezetők felelősségre vonásáért emberiesség elleni bűncselekmények, népirtás és az ukrajnai agresszió során elkövetett egyéb bűncselekmények miatt.

2022. május 20.

Megsemmisítette az AB a népszavazási kérdések hitelesítését

Alaptörvény-ellenesnek minősítette és megsemmisítette az Alkotmánybíróság (AB) a Kúria népszavazási kérdés hitelesítése tárgyában hozott végzéseit. Az Alkotmánybíróság döntése szerint a Fudan Egyetem ügyében a nemzetközi szerződés miatt, az álláskeresési járadék ügyében pedig a költségvetés érintettsége miatt nem lehet országos népszavazást tartani.

2022. május 20.

Szabályozott szakszervezeti képviseleti jogosultság

A munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet az, amelyik alapszabálya szerint a munkáltatónál képviseletére jogosult szervet működtet, vagy tisztségviselővel rendelkezik. Ennek azon feltétele, hogy az alapszabály szerint a munkáltatónál képviseletre jogosultság szabályozott legyen, egyaránt vonatkozik a munkáltatónál működő szakszervezeti szervre, illetve a szakszervezet munkáltatónál munkaviszonyban álló tisztségviselőjére is – a Kúria eseti döntése.