Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az új Ptk.-ban a jogképesség rendje kiforrott, minden ember jogképes, jogai és kötelezettségei lehetnek. A cselekvőképesség intézménye viszont szerkezetében és szabályozásában is jelentősen módosult, s most súlyának megfelelő terjedelemmel szerepel a törvénykönyvben. A cselekvőképesség ugyanis kihat a Ptk. összes többi szabályozására is, minden jogviszonynál alapvető kérdés, tud-e önállóan és érvényesen nyilatkozni az abban érintett jogalany.
Mivel a nagykorú cselekvőképességének korlátozása, a gondokság alá helyezési eljárás intézménye megtalálható a korábbi Polgári Törvénykönyv szabályai között is, így a jelen írásban a fogalmi meghatározásokon túlmenően csak azokat a rendelkezéseket elemezzük röviden, amelyek változtak az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépésével. A bemutatás nem tartalmazza pontosan és teljes körűen az új törvénykönyv jogszabályszövegét minden rendelkezés vonatkozásában. Zárójelben feltűntettük a megfelelő jogszabályhelyet, így ha annak pontos szövegére van szüksége, kérjük, nézzen utána a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben.
Gondnokrendelés, a gondnok jogai és kötelezettségei
Gondnokrendelés: A bíróság által gondnokság alá helyezett személy részére a gondnokot a gyámhatóság rendeli ki. Gondnok minden cselekvőképes személy lehet, aki a tisztséget vállalja. Új szabályként viszont kizáró ok (2:31), ha valakit a gondnokság alá helyezett személy előzetes jognyilatkozatában kizárt az e körben jelölhető személyek közül, vagy akinek személye ellen egyéb módon kifejezetten tiltakozik; vagy akinek gondnokul rendelése a gondnokság alá helyezett személy érdekeivel ellentétes. Gondnokul – ha ez az érdekeivel kifejezetten nem ellentétes – a gondnokság alá helyezett személy által az előzetes jognyilatkozatában megjelölt vagy a gondnok kirendelése iránti eljárásban az érintett által megnevezett személyt kell kirendelni. Ha ez nem lehetséges, elsősorban a gondnokság alá helyezett személlyel együtt élő házastársat, élettársat kell e feladatra kirendelni. Ha az érintettnek nincs ilyen hozzátartozója, vagy a házastárs, az élettárs kirendelése veszélyeztetné a gondnokság alá helyezett személy érdekeit, a gyámhatóság olyan személyt rendel ki, aki a gondnokság ellátására – az összes körülmény figyelembevételével – alkalmas. A kirendelésénél az arra alkalmas személyek közül előnyben kell részesíteni a szülőket vagy a szülők által a haláluk esetére közokiratban vagy végrendeletben megnevezett személyt; ezek hiányában azokat a hozzátartozókat, akik szükség esetén a személyes gondoskodást is el tudják látni. Ha a gondnok a fentiekben foglaltak alapján nem rendelhető ki, a gondnokság alá helyezett személy számára hivatásos gondnokot kell rendelni.
A gondnoki tisztség megszűnése, a gondnok tevékenysége: A gyámhatóság a gondnokot a tisztségéből felmenti, ha a gondnokság alá helyezést a bíróság megszüntette, a gondnokolt meghalt, a gondnok fontos okból a felmentését kéri; vagy utóbb keletkezik olyan kizáró ok, amely a kirendelés akadályát jelentette volna. A gyámhatóság ugyancsak elmozdítja e tisztségéből azt, aki gondnoki kötelezettségét nem teljesíti, nem az előzetes jognyilatkozatban foglaltak szerint jár el, vagy egyéb olyan cselekményt követ el, amellyel a gondnokolt érdekeit súlyosan sérti vagy veszélyezteti. Azonnali intézkedést igénylő esetben a gyámhatóság az illetőt – az elmozdítást megelőzően – e tisztségéből felfüggeszti (2:33.).
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A gondnok a cselekvőképesség teljes korlátozása esetén vagy azon ügycsoportok tekintetében, amelyekben a bíróság a cselekvőképességet részlegesen korlátozta, a gondnokolt törvényes képviselője. A gondnokolt vagyonának kezelésére akkor jogosult, ha a bíróság az érintett személy cselekvőképességét teljesen vagy a jövedelméről vagy a vagyonáról való rendelkezésben korlátozta. A gondnok indokolt esetben – vállalása szerint – ellátja a gondnokolt gondozását is. Ha a gondnokolt előzetes jognyilatkozatában meghatározta, hogy cselekvőképessége korlátozása esetén a gondnoka egyes személyes és vagyoni ügyeiben miként járjon el, a kirendeltnek a feladatait ennek figyelembe vételével kell ellátnia. Ha a gondnok a jogkörét túllépve jár el, jognyilatkozata harmadik személlyel szemben hatályos, de köteles a gondnokoltnak okozott kárt a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint megtéríteni (2:34.).
A gondnok vagyonkezelése, számadás a gondnok vagyonkezeléséről: A gondnok vagyonkezelésének a gondnokolt érdekeit kell szolgálnia. A cselekvőképesség teljes vagy a vagyoni ügyekre vonatkozó részleges korlátozása esetén a feladatra kirendelt illető a gyámhatóság felhívására köteles a gondnokolt vagyontárgyait a gyámhatóságnak átadni, ha azokat a folyó kiadásokra nem kell készen tartania. Az átadott vagyonnal való rendelkezéshez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gondnok tevékenységét a gyámhatóság felügyeli. A gondnok a működéséről és a gondnokolt állapotáról a gyámhatóság felhívására bármikor, egyébként az éves számadással együtt köteles beszámolni a gyámhatóságnak. A gondnokolt jogosult a gondnok működéséről és a gondnokolt vagyonáról vezetett nyilvántartásokba betekinteni, és azokról másolatot készíteni (2:36.).
A gyámhatóság a belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú támogató kirendeléséről határoz
A gondnok a vagyon kezeléséről évente köteles számadást készíteni a gyámhatóságnak. Ha a gondnok a gondnokolt közeli hozzátartozója, a gyámhatóság a rendes számadási kötelezettség alól felmentést adhat, és egyszerűsített számadást engedélyezhet. A gondnok e tisztségének megszűnése utáni tizenöt napon belül köteles a gyámhatóságnak az általa kezelt vagyonról végszámadást előterjeszteni. Ha a tisztsége azért szűnik meg, mert a bíróság a gondnokság alá helyezést vagy a vagyoni ügyek tekintetében a cselekvőképesség korlátozását megszüntette, a gondnok annak tartozik végszámadással, aki a továbbiakban jogosult a vagyon felett rendelkezni. A gondnokkal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések – a gondnokot a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől számított – egy év alatt évülnek el. Ha a követelés alapjául szolgáló ok később jutott az érdekelt tudomására, a határidőt a tudomásszerzéstől kell számítani, ha a követelés még nem évült el (2:37.).
A cselekvőképességet nem érintő döntéshozatal
A gyámhatóság az egyes ügyei intézésében, döntései meghozatalában belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szoruló nagykorú számára, annak kérelmére – cselekvőképessége korlátozásának elkerülése érdekében – támogató kirendeléséről határoz. Ha a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezési perben a bíróság úgy ítéli meg, hogy a cselekvőképesség részleges korlátozása sem indokolt, de az érintett személy meghatározott ügyei intézésében belátási képességének kisebb mértékű csökkenése miatt segítségre szorul, a gondnokság alá helyezés iránti keresetet elutasítja, és határozatát közli a gyámhatósággal. A támogatót a bíróság határozata alapján az érintettel egyetértésben a gyámhatóság rendeli ki, de ez a nagykorú cselekvőképességét nem érinti.
A fentiek új intézményt jelentenek a Ptk. szabályain belül (2:38.).
Rendelkezés a cselekvőképesség jövőbeli korlátozása esetére
Ha a körülmények az előzetes jognyilatkozatot tevő személy cselekvőképességének korlátozása utánát követően úgy változtak meg, hogy az előzetes jognyilatkozatban foglaltak teljesítése a gondnokolt érdekével ellentétes lenne, a bíróságtól a rendelkezés alkalmazásának mellőzését a gondnokolt, a gondnok, a gyámhatóság és az ügyész kérheti (2:39-41.).
A fentiek olyan nyilatkozat szabályozását tartalmazzák, amely eddig nem szerepelt a Ptk. szabályi között.
(Forrás: Gadó Gábor, Németh Anita, Sáriné Simkó Ágnes: Ptk. Fordítókulcs [HVG Orac2013.]; A Polgári Törvénykönyv magyarázatokkal, szerkesztette: Vékás Lajos [Complex 2013.]; Az új Ptk. cselekvőképességre vonatkozó szabályairól – interjú Makai Katalin kúriai bíróval [készítette Sáriné Simkó Ágnes, 2013. szeptember 2.])
Az elemzés összeállítója ügyvéd
