Az új Ptké. főbb rendelkezései ügyvédi szemmel

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Országgyűlés a 2013. október 28-ai ülésnapján elfogadta az új Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvényt (új Ptké.). Cikksorozatunkban e törvény főbb rendelkezéseit mutatjuk be kiemelve az ügyvédi szakma szempontjából legfontosabb változásokat.

A hatályukat vesztő jogszabályok

Talán érdemes a törvény bemutatását a végén kezdeni.A IX. fejezet rögzíti, hogy mely jogszabályok veszítik hatályukat az új Ptk. hatálybalépésével. Ezek:

a) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény,
b) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény,
c) a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény,
d) a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény,
e) a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény,
f) a Polgári Törvénykönyv egyes rendelkezéseinek módosításáról szóló 1993. évi XCII. törvény,
g) az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvény,
h) a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. törvény hatálybalépése és végrehajtása, valamint a személyi jog egyes kérdéseinek szabályozása tárgyában című 1952. évi 23. törvényerejű rendelet,
i) a Polgári Törvénykönyv hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1960. évi 11. törvényerejű rendelet,
j) a Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet,
k) a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvének a külgazdasági kapcsolatokra történő alkalmazásáról szóló 1978. évi 8. törvényerejű rendelet.
l) a talált dolgok tekintetében követendő eljárásról szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet,
m) a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet,
n) a szövetkezet által létrehozott közösségi alapból nyújtott támogatásokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 124/2006. (V. 19.) Korm. rendelet.

A felsorolásból látható, hogy számos, a mindennapokban alkalmazott jogszabály helyét az új Ptk. veszi át. Érdemes erre ügyelni, valamint arra is, hogy 2014. március15-től, ahol jogszabály a Ptk.-ra utal azon az új Ptk.-t, ahol pedig a Ptké.-re történik hivatkozás, azon a 2013. évi CLXXVII. törvényt, az új Ptké.- t kell érteni.
 

Az új Ptk. időbeli hatályának általános szabályai

Felmerül azonban a kérdés, hogy mely jogszabályt kell alkalmazni az új Ptk. hatálybalépése (2013. március 15.) előtt keletkezett jogviszonyokból az új Ptk. hatálybalépése után keletkezett jogvitákban. Erre a kérdésre is az új Ptké. adja meg a választ.

Főszabályként kimondja a törvény, hogy ha az új Ptké. eltérően nem rendelkezik, az új Ptk. rendelkezéseit a hatálybalépését követően

a) keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint
b) megtett jognyilatkozatokra

kell alkalmazni (új Ptké. 1. §).

Vagyis általánosságban elmondható, hogy a 2013. március 15. előtti tényeken, jogviszonyokon, jognyilatkozatokon alapuló ügyekben főszabályként még a régi rendelkezések alkalmazandók akkor is, ha a hatásuk csak az új Ptk. után jelentkezik, vagy a jogvita ekkor keletkezik. Minden egyéb esetben már az új Ptk. alkalmazandó. Ez alól kivételt csak az jelenthet, ha maga a Ptké. így rendelkezik.

Ebből következik, hogy a gyakorlatban nem elegendő az új Ptk. vonatkozó szabályát megtalálni. Az alkalmazandó norma azonosítását követően minden egyes esetben ellenőrizni kell, hogy van-e azzal összefüggő átmeneti szabály. Ezt megkönnyíti, hogy az átmeneti szabályok felépítése követi az új Ptk. felépítését és az átmeneti szabályok többsége hivatkozik az új Ptk. konkrét §-aira is.

Bár ez önmagában az új Ptké. normaszövegéből nem állapítható meg, de az átmeneti rendelkezések kógensek, azoktól a felek nem térhetnek el egyező akarattal sem. Ez alól egy kivételt ismer a törvény, amely kimondja, hogy a felek megállapodhatnak abban, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kötött szerződésüket teljes egészében az új Ptk. hatálya alá helyezik. Erre a módosító okiratok szerkesztése során különös gondot kell fordítani, hogy egy későbbi jogvitában ne a módosító rendelkezés tartalma alapján kelljen eldönteni azt, hogy mire is irányult a felek szándéka, akarták-e a szerződésre az új Ptk.-t alkalmazni vagy sem. Egyértelműen rendelkezni kell erről.

Arra nincs érvényesen lehetőség, hogy a felek abban állapodjanak meg, hogy az új Ptk.-t csak a szerződésük egy részére alkalmazzák.

E rövid bevezetést követően vegyük sorra könyvenként a főbb átmeneti szabályokat.

Az első könyvre vonatkozó átmeneti rendelkezések

Az első könyvhöz, mely az új Ptk. alapelveit tartalmazza nem készült átmeneti rendelkezés, de ez nem is indokolt. Az új Ptk. szerinti alapelvek alkalmazása, azok időbeli hatálya során nem várhatók jogalkalmazási nehézségek.

A második könyvre vonatkozó átmeneti rendelkezések

A második könyv kapcsán viszonylag kevés az átmeneti szabály, és ezek is elsősorban eljárási jellegű rendelkezéseket tartalmaznak.

A cselekvőképességgel összefüggésben kimondja a törvény, hogy a 2014. március 15-én a tizenhetedik életévét még be nem töltött, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett kiskorú jognyilatkozatainak megtételére – ideértve a függő jognyilatkozatokat is – az új Ptk. korlátozottan cselekvőképes kiskorúak jognyilatkozataira vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárási tartalmú rendelkezés, hogy a tizennegyedik életévét már betöltött kiskorú cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt 2014. március 15. előtt benyújtott keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani, a folyamatban levő eljárást pedig meg kell szüntetni. Ez utóbbi rendelkezés nem különösebben pontosan került megfogalmazásra, mert úgy szól, hogy az ilyen eljárást a kiskorú tizenhetedik életévének betöltéséig kell megszüntetni. Ez azonban úgy értendő, hogy a megszüntetésről azonnal határozni kell, ha a kiskorú már elmúlt 14 éves, de még nincs 17. Ezekben az ügyekben a bíróság a kiskorút a tizenhetedik életévének betöltését követően ismételten előterjesztett kereset alapján a nagykorúakra vonatkozó szabályok szerint cselekvőképességet részlegesen vagy teljesen korlátozó gondnokság alá helyezheti. Erre azonban csak akkor van lehetőség, ha a fenti szabályok alapján a keresetlevél egyszer már idézés kibocsátása nélkül elutasításra vagy a per megszüntetésre került.

A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése iránt 2014. március 15-én folyamatban lévő eljárásban – ideértve a jogorvoslati eljárási szakaszt is (fellebbezés, perújítás, felülvizsgálat) – a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. A nagykorú személy cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezése iránt a Ptk. hatálybalépése előtt benyújtott keresetlevelet úgy kell tekinteni, mintha az a nagykorú személy cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alá helyezésére irányulna. Ebből következik, hogy az ilyen perekben már az új Ptk. szabályait kell alkalmazni.

A 2014. március 15-én már cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló nagykorú személyre az új Ptk. cselekvőképességet teljesen korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az új Ptké. rendelkezik arról is, hogy az új Ptk. hatálybalépésekor cselekvőképességet általánosan korlátozó gondnokság alatt álló nagykorú személyeket az új Ptk. gondnokság alá helyezés kötelező felülvizsgálatára irányuló eljárásának szabályai szerint kötelezően meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy a cselekvőképességét indokolt-e korlátozni, és ha igen, mely ügycsoportokban. A felülvizsgálat érdekében a gyámhatóság köteles az új Ptké.-ben meghatározott ütemben peres eljárásokat indítani.

Egyértelművé teszi azt is a törvény, hogy az új Ptk. hatálybalépése előtt kirendelt gondnok jogaira és kötelezettségeire az új Ptk. hatálybalépését követően az új Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

A szerző ügyvéd a bnt Szabó Tom Burmeister Ügyvédi Irodánál.

---