Birtokvédelem a bíróságokon-1.rész

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Kúria joggyakorlat-elemző csoportot állított fel a birtokvédelmi perek gyakorlatának összefoglalása és javaslatok megfogalmazása érdekében.

A joggyakorlat-elemező csoport felállítása

A joggyakorlat-elemző csoport felállításakor a Kúria arra hivatkozott, hogy a Pp. szerint a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránti perben nincs helye az elsőfokú ítélet felülvizsgálatának, így az már járásbírósági szinten, fellebbezés esetén a törvényszéken jogerőssé válik. Erre tekintettel fontos az egységes joggyakorlat biztosítása.[1]

A Kúria Polgári Kollégiuma az igazságügyi miniszter javaslatára azért választotta ki elemzésére a birtokvédelmi pereket, mivel azok többségében szomszédjogi jogsértésekből erednek, ahol nincsen egységesen kidolgozott szempontrendszer a szükségtelen zavarás fogalmának meghatározására.[2]

A joggyakorlat-elemzést az új jogszabályi rendelkezések gyakorlatának vizsgálata is indokolta. A jogalkotó az új Polgári Törvénykönyv megalkotásakor vezette be, hogy a tényleges birtoklási helyzet alapján a jegyzőtől egy éven belül kérhető birtokvédelem. Ennek megfelelően az országgyűlés a régi Pp-ben különleges eljárásként szabályozta a birtokvédelmi pereket és ez az új Pp-vel sem változott. A Kúriára várt a feladat, hogy az új Pp. alapján megindított perek eljárási kérdéseit előre tisztázza.[3]

A joggyakorlat-elemzés során a 2015-2016-os években jogerősen lezárt ügyekből minden törvényszéktől 50 ügy aktáit kérték be. Fontos volt a járásbírósági és törvényszéki bírók részvétele a munkában, mivel a kúriai bírák ítélkezésük során nem találkoztak birtokvédelmi ügyekkel, így kizárólag aktavizsgálat és az alsóbb szinteken ítélkező bírák véleménye alapján foglalhattak állást.[4]

A birtokvédelmi eljárás keretei

A Kúria éles határvonalat kívánt húzni a birtokvédelmi perek és a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozatának megváltoztatása iránt indított perek között. A két eljárás elkülönítésére azért volt szükség, hogy ne lehessen két különböző eljárásban egymással ellentétes döntéseket hozni.[5]

A birtokhoz fűződő egyik legjelentősebb joghatás a birtokvédelem. A birtokos birtokát egyrészt jogos önhatalom alkalmazásával, másrészt a jegyzőtől kért birtokvédelemmel, harmadrészt birtokperben szerezheti vissza. Fontos, hogy a birtokos igényét maga a birtoklás ténye alapozza meg.[6]

A régi és az új Ptk. egyaránt úgy rendelkezik, hogy a jegyző határozata ellen közigazgatási úton nincs helye jogorvoslatnak, hanem a jegyző határozatának kézbesítésétől számított 15 napon belül a másik féllel szemben megindított perben lehet kérni a bíróságtól a jegyző határozatának megváltoztatását.[7] Az Alkotmánybíróság 120/B/2001. AB határozatában megerősítette, hogy a jegyző birtokvédelmi ügyben hozott határozata nem minősül olyan határozatnak, amellyel szemben közigazgatási úton jogorvoslatnak lenne helye. Ezt ma már a jegyző hatáskörébe tartozó birtokvédelmi eljárásról szóló 17/2015. (II.16.) Korm. rendeletben szabályozza a jogalkotó. A közigazgatási perektől való megkülönböztetés abból is levezethető, hogy a jegyző birtokvédelmi határozatának megváltoztatására indított perek szabályait a régi és az új Pp. is különleges eljárásként önállóan szabályozza.[8]

A keresetlevél

A régi Pp. szerint a keresetlevelet a jegyzőhöz kellett benyújtani, aki annak beérkezésétől számított 8 napon belül az ügy irataival együtt felterjeszti azt a bíróságra. Az új Pp. annyi változást hozott, hogy ha a fél a keresetlevelet a perre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz nyújtja be és a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatok rendelkezésre állnak, akkor a bíróság kéri be a jegyzőtől a birtokvédelmi eljárás iratait, szintén a keresetlevél beérkezésétől számított 8 nap alatt és a jegyző a megkeresésnek szintén 8 nap alatt köteles eleget tenni.[9]

A vizsgált ügyekből az állapítható meg, hogy a keresetleveleket nagyjából egyenlő arányban terjesztették elő a jegyző, illetve a bíróság előtt, de törvényszékenként ebben igen nagy eltérés mutatkozik. A joggyakorlat elemzés során kiderült, hogy a 3200 magyarországi önkormányzat 1700 polgármesteri hivatalából mindössze 286 készítette el a P26 nyomtatványsablon, amelyen a jogi képviselővel eljáró fél a jegyző határozatával szembeni keresetét a jegyzőhöz elektronikusan benyújthatja. A megkérdezettek 20%-ának hivatali kapuja sem volt. A fentiekből az következik, hogy az elektronikus kapcsolattartás az önkormányzatok jelentős részénél nem megoldott.[10]

A keresetlevélben a kötelező tartalmi elemeken túl fel kell tüntetni a birtokvédelmi eljárás azonosításához szükséges adatokat és nyilatkozni kell a birtokvédelmi ügyben eljárt képviselő meghatalmazásának terjedelméről, azaz, hogy a meghatalmazás a jegyző határozatának megváltoztatása iránti perre is kiterjed-e.[11]

A határozott kereseti kérelemben a félnek pontosan meg kell jelölnie, hogy milyen tartalommal kéri a jegyző határozatának megváltoztatását. Egyrészt kérni kell a birtokvédelmet, vagy a birtokvédelmi kérelem elutasítását, másrészt pedig meg kell jelölni, hogy az eredeti birtokállapot helyreállítását, a szükségtelen zavarás megszüntetését, vagy esetleg a jogsértő birtokállapot megszüntetését kérjük-e. A Kúria szerint a kérelem akkor tekinthető határozottnak, ha az ítéleti rendelkezés esetén végrehajtásra is alkalmas.[12]

A Pp. a birtokvédelmi perekben áttöri a kérelemhez kötöttség elvét, amikor kimondja, hogy a hasznokról, a károkról és a költségekről abban az esetben is rendelkezni kell, ha a fél csak a birtokvédelemre vonatkozóan terjesztett elő kereseti kérelmet.[13]

A Kúria megállapította, hogy az ügyek többségében megfelelő volt a kereseti kérelem, de előfordul, hogy a felek a jegyző határozatának megsemmisítését vagy hatályon kívül helyezését, vagy visszavonását, illetve jogszerű döntés meghozatalát kérik, de olyan is előfordult, hogy a keresetet a jegyző határozata elleni fellebbezésként terjesztették elő. Egyes perekben kérték, hogy a bíróság a jegyző határozatát változtassa meg és kötelezze a jegyzőt a birtokvédelmi kérelemnek megfelelő határozat meghozatalára.[14]

A vizsgált ügyekből kitűnik, hogy a bíróságok megengedőek az anyagi vagy eljárásjogi szempontból hibás kereseti kérelmek tekintetében és ezeket tárgyalásra alkalmasnak minősítik, a kérelmeket tehát nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmúk szerint bírálják el. A bíróság célirányos kérdésekkel hat közre annak érdekében, hogy a fél kereseti kérelmét legkésőbb az első tárgyalásig pontosítani tudja, a pontatlanul megfogalmazott keresetlevelek visszautasításának a Kúria szerint nincs helye.[15]

A Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Tanácsának álláspontja szerint, ha a keresetlevél nem tartalmaz valamely törvény által előírt kötelező tartalmi elemet, akkor hiánypótlás kiadásának van helye. Ha a keresetlevél következetlen, azaz az érvényesíteni kívánt jogból a kereseti kérelem nem következik, nincs helye hiánypótlásnak vagy visszautasításnak, a kérelmet perfelvételre alkalmasnak kell tekinteni és közölni kell azt az alperessel, illetve anyagi pervezetéssel kell közrehatni a kereseti kérelem pontosítása érdekében.[16]

A joggyakorlat-elemző csoport kitért arra az esetre is, amikor a keresetlevél tartalmazza a határozott kereseti kérelmet, de az nem felel meg az anyagi jogszabályoknak. Ebben az esetben a Kúria szerint a keresetlevelet perfelvételre alkalmasnak kell tekinteni és anyagi pervezetéssel kell a hibákat kiküszöbölni.[17]

Az érvényesíteni kívánt jogra vonatkozóan a kereseti kérelemnek a jogalap megjelölésével kell tartalmazni a birtokvédelmi igényt megalapozó jogszabályi rendelkezést, ennek hiányában a keresetlevelet hiánypótlás nélkül vissza kell utasítani. A Ptk. birtokvédelmi szabályai mellett a birtoklás jogcímét is meg kell jelölni. A bírósági gyakorlat azonban megengedő a hiányosan megjelölt jogalapok és a hibás vagy hiányos jogcímektől való eltérés tekintetében. Erre azonban az új Pp. alapján indult perekben már nem lesz lehetőség.[18]

[1] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 3. oldal

[2] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 4. oldal

[3] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 4. oldal

[4] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 4. oldal

[5] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 5. oldal

[6] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 5. oldal

[7] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 5. oldal

[8] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 6. oldal

[9] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 7. oldal

[10] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 7. oldal

[11] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 8. oldal

[12] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 8. oldal

[13] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 8. oldal

[14] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 9. oldal

[15] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 9. oldal

[16] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 9. oldal

[17] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 10. oldal

[18] Összefoglaló vélemény a jegyző előtt indított birtokvédelmi ügyek bírósági gyakorlatáról, 10. oldal

---