Civil szervezetek a bíróságon

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A civil szervezetek bírósági nyilvántartási ügyében hozott elsőfokú érdemi határozat elleni fellebbezés jogi képviselő közreműködése nélkül joghatályosan nem terjeszthető elő.

A kérelmező az elsőfokú bírósághoz 2014. június 2-án érkezett kérelmében közhasznú jogállásának további nyilvántartásba vételét kérte.

Az elsőfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság végzésével elrendelte az egyesület közhasznú jogállásának törlését 2014. június 1-jével, egyúttal a közhasznú jogállás nyilvántartásba vételére irányuló és változásbejegyzési kérelem tárgyában indult eljárást a végzésének jogerőre emelkedéséig felfüggesztette. Indokolásában az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) 75. § (5) bekezdésére hivatkozott. Megállapította, a szervezet 2014. május 31-éig nem terjesztett elő az Ectv. szerinti, közhasznú jogállásának nyilvántartásba vételére irányuló kérelmet. Tájékoztatta továbbá a kérelmezőt, hogy az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet.

A fellebbezés

A végzés ellen a kérelmező terjesztett elő fellebbezést, melyet H. I., az egyesület elnöke írt alá.

A Szegedi Ítélőtábla a 2014. szeptember 29-én kelt végzésével – a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – felhívta a fellebbező, hogy fellebbezését jogi képviselővel eljárva terjessze elő. A végzést az elnöknek 2014. október 3-án szabályszerűen kézbesítették.

A fellebbező fél joghatályos fellebbezését sem a megadott határidőn belül, sem az után nem pótolta.

A Szegedi Ítélőtábla megállapításai

A fellebbezés érdemi vizsgálatra alkalmatlan.

A civil szervezetek nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (Cnytv.) 5. § (1) bekezdése szerint az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárásokban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket ez a törvény nem szabályoz, a Polgári Perrendtartás (Pp.) szabályai – a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel – megfelelően irányadók. Ebből az következik, hogy a jogszabály eltérő, kifejezett rendelkezése hiányában a Pp. 73/A. paragrafusában foglalt követelményeknek is érvényesülniük kell.

Civil szervezetek nyilvántartása: Mivel a kérelmező fellebbezését jogi képviselő nélkül terjesztette elő, a joghatályos fellebbezés sem a megadott határidőn belül, sem a másodfokú végzés meghozatalának időpontjáig nem érkezett meg a bíróságra, a fellebbezés érdemi vizsgálatára nincs jogi lehetőség

A Cnytv. 21. § (8) bekezdése úgy rendelkezik, hogy képviselet esetén a Pp. 69-73. paragrafusait megfelelően alkalmazni kell. A rendelkezés azonban nem irányadó a civil szervezetek bírósági nyilvántartási ügyében hozott elsőfokú érdemi határozat elleni fellebbezés folytán induló, ítélőtábla előtti eljárásban. A Cnytv. 21. § (8) bekezdése ugyanis a törvénynek a kérelmek tartalmi elemeit rögzítő II. fejezetében, a szervezet nyilvántartásba vétele iránti kérelem és a kérelemhez csatolandó iratok cím alatt szerepel.

Az e törvényben szabályozott polgári nemperes eljárások szabályairól viszont külön fejezet (a III.) szól. A Jogorvoslatok címszó alatt a törvény 46. § (1) bekezdése a másodfokú eljárásra – a törvény eltérő rendelkezése hiányában – az elsőfokú eljárásra, vagyis a III. fejezet megelőző rendelkezéseiben rögzített szabályokra utal. Ezt úgy értelmezni, hogy a másodfokú eljárást megindító fellebbezésnek szükségképpeni elemeit a megelőző, II. fejezetben foglaltak szerint kellene megkövetelni, nem lehet.

A 21. § (8) bekezdésének a fellebbezési szakban való alkalmazása ellen szól e rendelkezés feltételes megfogalmazása is, hiszen kizárólag képviselet esetére írja elő a Pp.-nek a meghatalmazás formai, tartalmi követelményeit, illetőleg a bíróságnak a képviseleti jogosultság vizsgálatára irányuló kötelezettségeit rögzítő szakaszainak alkalmazását. Tartalmilag ez azt jelenti, hogy ha a fél – annak ellenére, hogy erre törvényi kötelezettsége nincs – már az elsőfokú eljárásban, a kérelem benyújtása során jogi képviselővel jár el, a Pp. 69-73. paragrafusai alkalmazásának van helye.

A fellebbezési szakra ezzel szemben a Cnytv. 5. § (1) bekezdéséből következően – mögöttes jogszabályként – a Pp. 73/A. paragrafusa az irányadó, vagyis a bíróságnak a – civil szervezet bírósági nyilvántartási ügyében hozott elsőfokú érdemi határozat ellen irányuló – fellebbezés benyújtásakor, annak joghatályos előterjesztéséhez a féltől meg kell követelnie a jogi képviselő közreműködését. Nincs olyan speciális rendelkezés, ami lehetőséget adna az ettől való eltérésre.

A Pp. 73/A. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ítélőtábla előtti eljárásban kötelező a jogi képviselet az ügy érdemében hozott végzések ellen fellebbezést előterjesztő fél számára. Mivel a kérelmező fellebbezését jogi képviselő nélkül eljárva terjesztette elő, a joghatályos fellebbezés sem a megadott határidőn belül, sem a másodfokú végzés meghozatalának időpontjáig nem érkezett meg a bíróságra, a fellebbezés érdemi vizsgálatára nincs jogi lehetőség. A mulasztás jogkövetkezménye, hogy a fellebbezést hivatalból el kell utasítani [Pp. 73/B. § (4) bek.].

Bírósági Döntések Tára
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. További információ és megrendelés >>

A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 73/B. § (4) bekezdése alapján – figyelemmel a Pp. 259. paragrafusára és 240. paragrafusának (1) bekezdésére is – érdemi vizsgálat nélkül, hivatalból elutasította. A jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Pp. 233/A. paragrafusán alapul.  

(Hasonlóan foglalt állást a Kúria Pkf. IV. 24 911/2014/4. határozatában.)

Az ismertetett döntés (Szegedi Ítélőtábla Pkf. I. 20 696/2014.) a Bírósági Döntések Tára folyóirat 2015/1. számában 19. szám alatt jelent meg.

---