Csupán a fél álláspontjának ismertetése nem tesz eleget az indokolási kötelezettségnek


Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközését állító bírói indítványt indokolni kell, az indokolási kötelezettségnek nem tesz eleget a fél álláspontjának ismertetése – a Kúria eseti döntése.


Releváns jogszabályhely: 2017. évi I. törvény 139. § (1) bekezdés, 143. § (2) bekezdés, 48. § (1) bekezdés k) pont.


Ami a tényállást illeti, az önkormányzat jogutódlással szerezte meg a Magyar Államtól egy üzlethelyiség tulajdonjogát, amire a felperes és az önkormányzat 10 évig tartó bérleti szerződést kötött. A bérleti szerződés lejártát megelőzően a felperes és az önkormányzat a bérleti szerződést további 10 évre meghosszabbították, valamint a bérleti díjat magasabb összegben állapították meg. Az önkormányzat képviselő-testülete 2021-ben értékesítésre jelölte ki az ingatlant, amely alapján az önkormányzat és az alperes között adásvételi szerződés jött létre.

A felperese keresetében azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, az ingatlanra megkötött adásvételi szerződés a felperessel szemben hatálytalan, illetve, hogy az közte és az érintett önkormányzat között jött létre elővásárlási joga miatt. Az önkormányzat szerint a helyi, önkormányzati tulajdonban lévő házingatlanok és nem lakás céljára szolgáló ingatlanok elidegenítéséről szóló önkormányzati rendelet alapján a felperest elővásárlási jog nem illette meg.

A felperes álláspontja szerint a rendelet egyrészt túlterjeszkedik a törvényi felhatalmazáson, másrészről contra legem szabályozást alkot. Úgy vélte, a lakások és helyiségek bérletére, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) kifejezetten törvényi elővásárlási joggal ruházza fel őt. A Lakástörvény kifejezetten csak saját szabályozása szerint enged eltérést attól, hogy a bérlő elővásárlási joggal rendelkezik-e vagy sem. Ezen túl kiemelte, hogy a Lakástörvény 58. § (1) bekezdése szerint, ha a törvény másként nem rendelkezik, az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségre a bérlőt (bérlőtársat) elővásárlási jog illeti meg. Így meglátása szerint az önkormányzati rendelet a Lakástörvény hivatkozott rendelkezéseibe ütközik.

A bíróság eljárása

A bíróság az előtte folyamatban lévő pert felfüggesztette és kezdeményezte a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását. Az indítványban a felperes álláspontjának ismertetésén túl nem fejtette ki, hogy az önkormányzati rendelet támadott rendelkezéseit milyen okból tartotta más jogszabályba ütközőnek.

indokolási kötelezettség

A Kúria megállapításai

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (Kp.) alapján, ha a bíróságnak az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli, a bírósági eljárás felfüggesztése mellett a Kúriánál indítványozza az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást. A Kp. 139. § (1) bekezdése szerint az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a Kp. szabályait eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. A Kp. 140. § (1) bekezdése értelmében a normakontroll eljárást indítvánnyal kell megindítani, amelyre a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. Ezen utaló szabályból következően az indítványnak tartalmaznia kell az önkormányzati rendelet konkrét rendelkezéseivel okozott jogsérelmet, az annak alapjául szolgáló tények, illetve azok bizonyítékai előadásával és a Kúria Önkormányzati Tanácsának döntésére irányuló határozott kérelmet.

A Kp. 143. § (2) bekezdése alapján az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló indítványnak a keresetlevélhez képest többletelőírásoknak is meg kell megfelelnie, így a jogszabályok puszta megjelölésén túl szükséges annak előadása is, hogy az indítványozónak a szóban forgó rendeletet az előtte fekvő eljárásban alkalmaznia kell, és miként jutott arra a következtetésre, amely szerint az önkormányzati rendelet (vagy annak valamely rendelkezése) törvénysértő.

A Kúria hangsúlyozta, hogy az indítványozó szerepét nem veheti át, ugyanis a bírói indítványra indult, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás során csak az indítvány és a védirat keretei között vizsgálódhat. Az indítványban meg nem jelenő, az indítványozó belső meggyőződését nem tükröző tények és körülmények figyelembevételére nincs lehetőség, hiszen ez a normakontroll eljárástól elkülönülő alapügyben történő érdemi állásfoglalást jelentené.

A Kúria megállapította, hogy az indítvány a követelményeknek nem felel meg, az indítványozó bíróság pusztán a felperes perben előterjesztett kezdeményezését továbbította. Az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló bírói indítványnak a bíró belső meggyőződését kell tükröznie. Nem elegendő a felperes keresetében foglaltak idézése és annak a rögzítése, hogy a felperes szerint a támadott rendelkezés más jogszabályba ütközik. Mivel az indítványozó nem fejtette ki, hogy a meglátása szerint miért ütközik a vitatott rendelet más, magasabb szintű jogszabályba és indítványában kizárólag a perbeli tényállást ismertette, majd utalt a felperes keresetben kifejtett álláspontjára, de az indítványozó bíróság álláspontját nem tartalmazta, a Kúria az eljárást visszautasította. Az indítvány érdemi vizsgálatára abban az esetben kerülhet sor, amennyiben az indítványozó a belső meggyőződését tükröző indítványban kéri a normakontroll eljárás lefolytatását.

Az ismertetett döntés (Kúria Köf.5.034/2023/2.) a Kúriai Döntések 2024/4. számában 100. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.
2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.