Döntött az EU a magyar pálinkafőzésről

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország – mivel olyan szabályozást fogadott el és alkalmaz, amely előírja, hogy az általa meghatározott feltételek között etilalkohol szeszfőzdében történő bérfőzése 0% os jövedékiadó mérték alá tartozik, és etilalkohol magánszemélyek általi előállítása pedig jövedékiadó mentes – nem teljesítette uniós kötelezettségeit.

Az ügy előzménye

Magyarország a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvényben mentesítette a jövedéki adó alól a magánfőzők által személyes fogyasztásra előállított párlatot (évente legfeljebb 50 liter mennyiségben), és 0% os jövedéki adót vetnek ki a bérfőzők által évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított párlatra.

A Bírósági eljárást megelőző eljárás

A Bizottság 2011. szeptember 29 én felszólító levelet küldött Magyarországnak, mivel álláspontja szerint a jövedéki adóról szóló törvény egyes rendelkezései nem egyeztethetőek össze az uniós joggal. A törvény ugyanis bizonyos feltételek esetében nem vet ki jövedéki adót a bérfőző által előállított etilalkoholra, és mentesíti a jövedéki adó alól az etilalkohol magánszemélyek által történő előállítását, megsértve ezzel a 92/83 irányelv rendelkezéseit (19-21. cikk).

Magyarország érvelése szerint azonban az irányelv lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy kedvezményes jövedékiadó mértéket, vagy bizonyos termékek esetében jövedékiadóadó mentességeket alkalmazzanak, feltéve hogy ez nem vezet a belső piaci verseny torzulásához. Másrészről az „Ecofin” Tanács 1992. július 27 i ülésén tartott, az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetéről szóló viták jegyzőkönyveiből (a továbbiakban: Ecofin jegyzőkönyv) kitűnik, hogy azok a tagállamok, amelyek hagyományosan adómentességet alkalmaznak a magánszemélyek által kis mennyiségben előállított alkoholra, fenntarthatják ezen adómentességet.

A kereset

A Bizottság álláspontja szerint a jövedéki adóról szóló törvényben [63. § (2) bekezdés] meghatározott párlat a 92/83 irányelv 20. cikkében említett „etilalkohol” fogalma alá tartozik, így arra a 19. cikk szerint jövedéki adót kell kivetni. Az irányelv nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné a tagállamok számára, hogy kedvezményes jövedékiadó mértéket vezessenek be, vagy hogy mentesítsék a jövedéki adó alól a párlatot. Ezt támasztja alá a jogharmonizációs jelleg is: ha a tagállamok diszkrecionális jogkörben kedvezményes adómértéket vezethetnének be, vagy mentesíthetnék a jövedéki adó alól az alkoholtartalmú italokat, az megfosztaná értelmétől az e tárgykörre vonatkozó uniós szabályozást.

Rámutatott továbbá arra, hogy Magyarország hibásan hivatkozott mind az irányelv preambulumbekezdéseire, mind az Ecofin jegyzőkönyvre, mivel ezek lényegét nem veszik át az irányelv rendelkezései, így nem bírnak jogi kötőerővel. Mindezek alapján a Bizottság szerint a jövedéki adóról szóló törvény nem egyeztethető össze az irányelv rendelkezéseivel, mivel e törvény – bizonyos feltételek mellett – nem vet ki jövedéki adót a bérfőző által előállított etilalkoholra, és mentesíti a jövedéki adó alól a magánszemélyek által előállított (évente legfeljebb 50 liter) alkoholt.

2014 május 14-15.: XI. Magyar Munkaerő-kölcsönési Konferencia

A konferencia tematikáját úgy állítottuk össze, hogy a hazai kölcsönzési piac résztvevői (kölcsönbe adók és kölcsönbe vevők egyaránt) választ kaphassanak az éppen aktuális kérdéseikre. Kiemelten kezeljük a hamarosan aktuálissá váló áfa-előfinanszírozás megoldási lehetőségeit. Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Simon Balázsnak (Humánia HRS Group Zrt) és Dr. Berke Gyulának (egyetemi docens, tanszékvezető PTE ÁJK) Jöjjön el kétnapos szakmai konferenciánkra! Ízelítő a programból: 2014. május 14. 10:10-12:15  Bevezető plenáris előadás: Likviditás – Van megoldás az ÁFA előfinanszírozására? 13:30-15:15 Magyar munkavállalók külföldi munkavállalása 2014. május 15. 10:00-10:40 Másodlagos piac 11:00-12:30 Az iparág  jövője: regionális fúzió Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90. Bővebb információk és jelentkezés itt

A bérfőzéssel kapcsolatban hangsúlyozta a Bizottság, hogy a törvény szerint a párlatot bérfőzető gyümölcstermesztők évente legfeljebb 50 liter alkohol mennyiségig mentesülnek a jövedéki adó fizetése alól, márpedig a 92/83 irányelv csak kedvezményes jövedékiadó mértéket (az etilalkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó mérték 50% ánál nem alacsonyabb) ír elő a magánfőzők és a bérfőzők által előállított párlatra.
A Bizottság szerint „a gyümölcspárlat szabad előállításához való jog” nem védett alapjog az uniós jogrendben. Még ha vannak is olyan tagállamok, amelyekben a párlat házi előállítása jövedékiadó mentes – hangsúlyozza –, a tagállamra háruló, az uniós jogból eredő kötelezettségek nem teljesítése nem igazolható azon körülménnyel, hogy más tagállamok szintén nem teljesítették kötelezettségeiket. Az uniós jog végrehajtása ugyanis nem viszonosságon alapul.

Magyarország álláspontja szerint minden olyan nemzeti szabályozás, amely megfelel a 92/83 irányelv preambulumbekezdéseinek, összeegyeztethető az uniós joggal. Hangsúlyozta, hogy az irányelv nem irányulhat az alkohol és az alkoholtartalmú italok jövedéki adója szerkezetének teljes körű harmonizációjára, mivel csak a belső piac működéséhez szükséges mértékű harmonizáció érdekében került elfogadásra.

A magyar érvelés szerint a jövedéki adó alól mentes kis mennyiségű párlatok nem kerülnek kereskedelmi forgalomba, csak a háztartásban való személyes fogyasztást szolgálják, így az ilyen adómentesség nem befolyásolja a piacot. Ugyanez vonatkozik a magánfőzésre és a bérfőzésre is. Az az értelmezés pedig, amely szerint a harmonizáció kiterjed a belső piacot nem érintő helyzetekre is, nem összeegyeztethető az irányelv jogalapja által biztosított felhatalmazás terjedelmével.

A Bíróság megállapításai

A Bíróság leszögezte, hogy az állandó ítélkezési gyakorlatból következik, hogy az irányelv elfogadásához vezető előkészítő munka során rögzített nyilatkozatok nem használhatók az irányelv értelmezéséhez, ha a kérdéses rendelkezés szövegében nincs hivatkozás a nyilatkozat tartalmára, és így e nyilatkozatoknak nincs jogi jelentőségük (pl.: Ecofin jegyzőkönyv), továbbá, hogy az irányelv preambulumbekezdései nem igazolhatja az ezen irányelvnek a saját szövegétől eltérő értelmezését.

Ami a kis mennyiségű etilalkohol adómentességének a belső piacra gyakorolt hatását illetően két dolgot tartott kiemelendőnek a Bíróság:

1. ha valamely területen uniós szintű harmonizáció történt, az e területen tett nemzeti intézkedéseket e harmonizációs intézkedés fényében kell vizsgálni.
2. Az irányelv az etilalkohol jövedéki adójának minimummértékét határozza meg anélkül, hogy annak kivetését az említett alkohol magánúton történő előállításának és fogyasztásának a piacra gyakorolt hatásától tenné függővé.

A 92/83 irányelv 19–21. cikke az etilalkohol jövedéki adójának minimummértékét határozza meg. Mindazonáltal a 22. cikk (7) bekezdése kivételt enged Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Románia vonatkozásában: a gyümölcstermesztő háztartások által átadott gyümölcsből éves szinten 10 hektoliternél több etilalkoholt előállító, a gyümölcstermesztők rendelkezésére álló szeszfőzdében előállított etilalkoholra az etilalkoholra vonatkozó általános nemzeti jövedékiadó mérték 50% ánál nem alacsonyabb kedvezményes jövedékiadó mértéket alkalmazhat. A kedvezményes adómérték évenként és előállíttató gyümölcstermesztő háztartásonként nem haladhatja meg az 50 liter, kizárólag személyes fogyasztásra szánt gyümölcsszeszt.

Márpedig a jövedéki adóról szóló törvény alapján a bérfőzők 0% os jövedékiadó mérték alá tartoznak évi 50 liter párlat mennyiségig, a magánfőzők pedig (akik nem szükségszerűen gyümölcstermesztők) évi 50 liter párlat mennyiségig mentesülnek az etilalkohol jövedéki adójának megfizetése alól.
Magyarország azon érveivel kapcsolatban, miszerint a párlat előállítása évszázados hagyomány, ennek megőrzése a magyar kormány alapvető célja, illetve, hogy más tagállamokban a kis mennyiségű párlatok vonatkozásában ugyanezen jövedékiadó mentességi gyakorlat létezik, két dolgot emelt ki a Bíróság:

1. önmagában valamely nemzeti hagyomány nem mentesítheti a tagállamot az uniós jogból eredő kötelezettségei alól,
2. valamely tagállam nem igazolhatja a fennálló kötelezettségei végrehajtásának akár átmeneti elmulasztását azzal, hogy más tagállamok szintén késve vagy nem teljesítették kötelezettségeiket.

Mindebből az következik, hogy a magyar jogszabályok, amennyiben mentesítik a jövedéki adó alól a magánfőzők által előállított párlatot, és 0% os jövedéki adót vetnek ki a bérfőzők által évente legfeljebb 50 liter mennyiségig előállított párlatra, nem összeegyeztethetők a 92/83 irányelvben foglalt kötelezettségekkel.

---