Élethelyzetekhez igazodó digitális közigazgatás

Míg a társadalom digitális fejlettségét illetően Észtország a 8., addig Magyarország csupán a 23. helyen áll az EU – öt komponens alapján összeállított – DESI-indexe alapján; ennek egyik fő oka, hogy még mindig kevesen rendelkeznek e-tudással – mondta a Jogászvilágnak adott interjújában Vetési Iván, a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettese. A következő évek azonban az e-közigazgatási ügyintézés bővítésével és korszerűsítésével optimizmusra adhatnak okot.

A vezérigazgató-helyettes szerint ugyanakkor előremutató tendencia, hogy maguk a polgárok újra kedvet kaptak az Ügyfélkapu-nyitásra, másfelől a NISZ Zrt. is számos fejlesztést hajtott végre az elmúlt időszakban, s továbbiak bevezetését tervezi. Ilyen a jövő év elejétől alapvetően megújuló magyarorszag.hu. Ez már annak a nem is oly távoli jövőképnek felel meg, miszerint az e-ügyintézés élethelyzetekhez fog igazodni, személyre szabottabb és mindenekelőtt közérthetőbb, jóval kevésbé jogi nyelvezetű lesz. Ahol pedig a digitalizáció kiválthatja a manuális ráfordítást – például az e-űrlapokon a személyes adatok automatikus kitöltésével –, újabb innovációk valósulhatnak meg.

Hol van a NISZ Zrt. helye, mi a szerepe az elektronikus közszolgáltatások, az e-közigazgatás rendszerében?

A Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ Zrt.) ötven éves múltra tekint vissza emlékeztet Vetési Iván vezérigazgató-helyettes. Jogelődünk az 1964-ben alapított Konjunktúra- és Piackutató Intézet (KOPINT), illetve az 1968-ban létrehozott Datorg Külkereskedelmi Adatfeldolgozó és Szervező Rt. volt; ezek összevonásával pedig 1987-ben létrejött a KOPINT-DATORG Konjunktúra-, Piackutató és Informatikai Intézet. Újabb nagy lépésként 2005-ben a vállalat egyedüli tulajdonosa a magyar állam lett, azóta zártkörű részvénytársaságként működik. Rá három évre, 2008-ban a tulajdonosi jogokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vette át, a társaság neve pedig 2011-től NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. Ami a közigazgatási szerepvállalásunkat illeti, fő tevékenységünk már 2007 óta a teljes körű infokommunikációs szolgáltatások nyújtása az állami és kormányzati szervek számára. Legnagyobb megrendelőink is államigazgatási szervek és országos hatáskörű intézmények, de mellettük gazdálkodó szervezetek, vállalkozások és magánszemélyek is igénybe veszik egyes szolgáltatásainkat. Cégünk tevékenysége során a legmodernebb infokommunikációs technológiák alkalmazásával, valamint a kormányzati infokommunikációs szolgáltatások színvonalának folyamatos emelésével támogatja a hazai közszférát, hogy az minél könnyebben megfelelhessen az innovációs kihívásoknak, és elősegítsük a felhasználók hozzáférését a korszerű e-közigazgatási megoldásokhoz. A NISZ Zrt. központi szolgáltatói szerepe lényegében a nemzeti adatvagyon feldolgozásáért viselt felelősség. Cégünk annyiban persze piaci, hogy gazdasági társaságként működik, de – és ez egy fontos különbség – tulajdonosunk, a Belügyminisztériumon keresztül kapjuk a feladatokat az irányadó jogszabályok alapján. Ezzel biztosítható az esélyegyenlőség is, a kormány célja ugyanis egyértelműen az, hogy megteremtse a digitális közszolgáltatások megfelelő környezetét, a szolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenhol – legyen szó akár kistelepülésről vagy nagyvárosról. Működésünk egyik alapvető szabályozó eszköze a 2015. évi CCXXII. számú törvény, mely az e-ügyintézés teljes, átfogó rendszerének biztosítja a hátteret. Az új e-ügyintézési modell lehetőséget biztosít arra, hogy a központi szolgáltatásként nyújtott megoldások, építőelemek használatával az újabb és újabb, más és más e-közigazgatási fejlesztéseinkhez ne kelljen újabb struktúrákat kifejlesztenünk. Egy példával szemléltetve: míg korábban egy OEP-es ügyintézéshez másként kellett bejelentkezni, mint egy okmányelvesztéskor, ez ma egységes formában történik.

Mielőtt a NISZ újabb fejlesztéseiről beszélnénk, tegyünk egy „kitérőt”: európai, illetve regionális összehasonlításban hol tart ma Magyarország az e-közigazgatás fejlettségét tekintve, mondjuk az e vonatkozásban élenjáróként emlegetett Észtországhoz képest?

Az Európai Unió úgynevezett DESI-indexe (Digital Economy and Society Index) öt komponens alapján évente összegzi és hasonlítja össze a tagállamok, illetve az egyes társadalmak digitális (informatikai, infokommunikációs) fejlettségét. Ilyen a hálózati összekapcsoltság (vezetékes és mobil-szélessáv lefedettsége, elterjedtsége és ára), a humán tőke (internethasználók és IKT-szakemberek aránya, alapszintű és fejlett digitális készségek szintje), az internetes szolgáltatások használata (online elérhető tartalmak, digitális kommunikáció és az elektronikus tranzakciók igénybevétele), a digitális technológiák integráltsága (vállalkozások digitalizálása és e-kereskedelem), valamint a digitális közszolgáltatások (kormányzat, közigazgatás, egészségügy digitalizáltsága). Ezek alapján Magyarország a 23. helyen áll a 2019-es listán, innen tehát van fejlődési lehetőség, különösen, hogy az említett Észtország a rangsorban a 8-ik. Mi leginkább a humántőkében vagyunk lemaradva, ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy még mindig kevesen rendelkeznek e-tudással. A 2020-as összehasonlítástól előrelépést remélünk. Ehhez jó alapot jelenthet, hogy már 2017 legvégén elindítottuk a gazdálkodó szervezetek regisztrációjához 2018. január 1-jétől kötelezően használandó Cégkapu nevű szolgáltatásunkat, valamint a kormányablak-feladatok ellátására kialakított Mobilizált Ügyfélszolgálatot, azaz a településeket járó digitális kormánybuszokat. De az újításokhoz sorolnám a nem NISZ-es programok támogatását is, mint például a digitális pedagógiát, az idősek ez irányú oktatását, vagy épp a digitális NAV-adóbevallásokat. A DESI-lista élén egyébként az északi országok és a Benelux-államok állnak, a V4-ek közül pedig Csehország és Szlovákia előttünk van, míg Lengyelország mögöttünk. És még egy előremutató tendencia: újra kedvet kaptak a polgárok az Ügyfélkapu-nyitásra, újra fellendült a számuk, mely vélhetően az egyre növekvő ügyintézési lehetőségeknek köszönhető.

A szerteágazó közigazgatási ügyintézés milyen területeket érint, s ebben mekkora szerep jut a NISZ Zrt.-nek?

Nos, ez egy összetett kérdés, ezért érdemes sorra venni őket. Amint már említettem, a megrendelőink túlnyomó részét az állami szervek teszik ki, zömében a Belügyminisztérium, de szolgáltatásaink igénybe vevői között természetesen ott vannak az állampolgárok és a vállalkozások, cégek, így tehát természetesen ők is az ügyfeleink. Ahogy a piaci szolgáltatók, úgy az államigazgatás is egyre nagyobb hangsúlyt fektet az elektronikus ügyfélkapcsolatokra és szolgáltatásokra. Ez egybeesik az állampolgárok elvárásaival. Az emberek és a vállalkozások egyaránt felhasználóbarát, időtakarékos ügyintézést igényelnek az állami szervektől is. Jelenleg is dolgozunk például azon, hogy online csatornán keresztül, gyorsan megtörténhessen a lakcímváltozás átfuttatása a közműcégek felé. De komoly ügyfeleink az ügyvédek is, a mi feladatunk, hogy a jogászok számára biztosított rendszerünkkel hozzájáruljunk a jogügyletek biztonságosságához. Az e-aláíráshoz is mi adjuk a hátteret, sok cég például már az elektronikus térben köt megállapodást. Általánosságban említenék néhány beszédes adatot: társaságunk két és félezer szervert, tizenháromezer hálózati eszközt és húszezer munkaállomást üzemeltet országszerte. A cégeknek fenntartott 1818-as támogató/segítségnyújtó vonalra pedig évi 2,3 millió hívás érkezik. Ami a kérdés másik részét illeti, mivel a szolgáltatásokhoz való hozzáférésnek az esélyegyenlőségen kell alapulnia, nem lehet kizárólagossá tenni az elektronikus ügyintézést, és nem csak azért, mert vannak olyan ügytípusok (jellemzően az okmányok kiállítása), amelyhez szükséges a személyes jelenlét. A közigazgatási ügyintézés ezért négy csoportra tagozódik. Az első a személyes, ahol a NISZ Zrt. a kormányablakok, okmányirodák összeköttetéseit és számítógépes infrastruktúráját biztosítja, a központi alkalmazásokat üzemelteti. De ez esetben is tetten érhető – bármely ügytípusról is legyen szó –, hogy az informatika segítséget nyújt: a kapcsolat ugyan személyes, de minden elektronikusan fut végig, például egy okmányügyintézésnél. A második a telefonos lehetőség, a 1818-as, illetve a 185-ös hívószámon keresztül. Előbbi a közigazgatási ügyfélvonal, ahol nem csak tájékoztatást és segítséget lehet kérni, hanem konkrét ügyek is intézhetők az év minden napján, minden órában telefonon, e-mailen, chaten is; utóbbi pedig az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésére szolgál. A harmadik az online lehetőség, a jól ismert és hamarosan teljes körűen megújuló magyarorszag.hu. Végül a negyedik a hagyományos, papíralapú kommunikáció. Napi tízezer levélküldemény érkezik a kormányzati szervekhez (kormányablak, adóhivatal, rendőrség, büntetés-végrehajtás stb.). Ha nincs egyéb, speciális jogi akadálya, akkor ezeket mi digitalizáljuk és a központi érkeztető rendszeren keresztül még aznap eljuttatjuk a címzetthez, természetesen szigorú adatvédelmi előírások betartása mellett. Így tehát azonnal e-akta válik a hagyományos levélből. Amit fontos tudni, mi nem érdemi ügyintézők vagyunk, hanem a leveleket dolgozzuk fel az érkeztetéskor. Ezt 150 NISZ-es munkatárs végzi egy központban, címet egyeztet és a küldeményt a hivatali kapun keresztül küldi tovább elektronikusan. Ezek tehát már általunk hitelesített dokumentumok.

Milyen a felhasználói arány az ügyintézési formák között? Összehasonlítva például a papíralapú vagy a személyes ügyintézéssel, az összforgalom hányadát jelenti ma az e-használat?

Nos, a számok alapján még mindig a személyes ügyintézésből van a legtöbb, nagyjából a lakosok fele ezt választja, még ha gyakran interneteznek is. Ennek oka, hogy minden magyar állampolgár évente átlagosan egyszer kénytelen felkeresni egy kormányablakot valamilyen okmány kiállítása vagy megújítása miatt. Míg a lakosság számára a személyes ügyintézés megengedett, a cégek már csak az elektronikus csatornát (Cégkapu) használhatják. Számosságát tekintve a telefonos ügyintézés a második leggyakoribb: a két említett telefonszámra évi mintegy kétmillió megkeresés érkezik. A lakosság egynegyede vegyesen használja a személyes, valamint az internetes megkeresést, míg másik egynegyede kizárólag ez utóbbit. A legdinamikusabban egyébként az online ügyintézés nő: ha ideszámoljuk az e-SZJA-t és a Cégkapun keresztül intézett vállalati ügyeket is, ezek száma már meghaladja a telefonos ügyintézését. Előremutató tendencia, hogy a lakosság 46 százalékának van már ügyfélkapus azonosítása, és ugyanennyien intéztek már legalább egyszer ilyen formán ügyet. Az e-alkalmazás népszerű még az egyetemi felvételihez vagy az időpontfoglaláshoz is. De közkedvelt például az azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatás is, ami lényegében egy e-hitelesítést jelent elektronikus azonosítás (pl. Ügyfélkapu) segítségével, anélkül, hogy az ügyfélnek rendelkeznie kellene e-aláírással. Az e-papír szolgáltatásunknál pedig nemrég léptük át az egymilliomodik dokumentumot, ami jól jelzi, komoly igény van erre is.

Vetési Iván NISZ Zrt., vezérigazgató-helyettes

Vetési Iván: Én magam kritikus állampolgár és vezető vagyok. Emellett aktív ügyfele a magyarorszag.hu-nak, e-szignóm is van, sőt, a kéményseprő-szolgáltatást is a 1818-as számon egyeztetem, így nemcsak használom, de tesztelem is a rendszert. Ezért is tartom fontosnak kikérni mások jobbító szándékú véleményét, hogy azokat felkaroljuk és beépítsük az online felületek működtetésbe, javításába és fejlesztésébe (Fotó: NISZ Zrt.)

Meddig tart még a megújuló magyarorszag.hu tesztüzeme, s mikortól használhatják az ügyfelek? Mennyiben lesz más, mint a jelenlegi, s az esélyegyenlőség jegyében gondolnak-e például az idősebb vagy a valamilyen fogyatékkal élő felhasználókra is?

A tapasztalatok azt mutatják, hogy az ügyintézés bonyolultsága is elriasztja az embereket az online felületek használatától. A magyarorszag.hu is ilyen, hiszen ügyalapon lehet keresni, ám hogy a mintegy 2500 ügytípusból pontosan mit és hol, azt nem mindenki tudja. Ebből kiindulva szeretnénk egy valóban felhasználóbarát felületet létrehozni, melynek tesztüzeme, a szuf.magyarorszag.hu felületen javában tart, és egy ideje már élesben is elérhető. Párhuzamosan egy ideig még használható a régi magyarorszag.hu is, ami hamarosan megszűnik, s felváltja a megújult oldal. Természetesen ugyanezen a néven, mivel nem lenne szerencsés, ha egy, már megszokott nevet újra cserélnénk. Ami alapvető változás, hogy élethelyzetalapú és személyre szabottabb (például gyermek születése; ingatlan, autó vásárlása), egyszersmind áttekinthetőbb, egyszerűbb és korszerűbb megjelenésű lesz az új magyarorszag.hu, emellett teljes körűen akadálymentesített, tehát mindenki számára hozzáférhető. A menü kezelhetőbbé válik, a szövegezés pedig közérthetőbbé, azaz kevésbé lesz jogi nyelvezetű. A fejlesztés során arra törekedtünk, hogy magát az ügyintézés folyamatát tegyük egyszerűbbé, és ami megoldható informatikailag, azzal ne terheljük a polgárokat. Arra gondolok például, hogy folyamatosan nő az olyan webes űrlapok száma, ahol nem kell kitölteni a személyes adatokat, mert a bejelentkezés után a rendszer automatikusan lekérdezi azokat az állami nyilvántartásokból. További előrelépés emellett, hogy videós tájékoztatók is segítik az eligazodást, de ha az ügyfeleknek nehézséget okoz a szolgáltatások használata, akkor a 1818-as közigazgatási ügyfélvonalon is kérhetnek felvilágosítást. A lényeg, hogy a polgárok számára mindig elérhető legyen a segítség. Ezzel párhuzamosan a diszpécserek is folyamatosan gyűjtik az ügyfelek visszajelzéseit, és az érintett szerveknek elküldik az egyszerűsítési javaslatokat. Az ügyfelek tárhelyére (Ügyfélkapu, Cégkapu) érkező dokumentumokhoz a Központi Azonosítási Ügynökön keresztül történő azonosítással lehet hozzáférni. Fontos megjegyezni, hogy az októberi adatok szerint jelenleg 575 ezer vállalkozás használja a Cégkaput.

Lesz-e mobilváltozat vagy mobilapplikáció a megújuló portálhoz?

Mivel a felhasználók egyharmada szeret mobilfelületen ügyintézni (ez más területekre, például a bankolásra is igaz), az új portál mobilbarát, mobilra optimalizált, azaz alkalmazkodik ahhoz az eszközhöz, amivel használják. Viszont kifejezett mobilapplikációt csak egy-egy keresettebb, leggyakrabban használt ügytípushoz – például cégradar, egyszerűsített foglalkozás-bejelentés – készítettünk.

Mennyire igazodnak a GDPR-előírásokhoz az e-szolgáltatások, általában mekkora hangsúlyt helyez a NISZ az adatvédelemre, adatbiztonságra?

Ez egy nagyon kiemelt szempont az esetünkben, mert egy ilyen, általunk működtetett rendszernél a jogszabályok igen jelentős követelményeket írnak elő. Fontos megemlíteni, hogy sok esetben a NISZ nem adatkezelő, hanem adatfeldolgozó, ugyanakkor természetesen lépést tartunk az infokommunikációs biztonságtechnikával, -technológiákkal a kiberbűnözés megelőzésére is. Ez a teljes e-közigazgatás hitelességét garantálja.

A hírek szerint hamar igen népszerű lett az alig egy éve bevezetett Jármű Szolgáltatási Platform. Ez mit jelent számokban?

A sok ötletünk közül az egyik, már megvalósított elképzelés a Jármű Szolgáltatási Platform (JSZP), ami nagyon-nagyon népszerű, hiszen sok autóvásárló dolgát könnyíti meg azzal, hogy lehetővé teszi a különböző magyar nyilvántartásokból származó, a jármű „életútjához” kapcsolódó lényeges adatok ingyenes megismerését egy egységes felületen keresztül. A platform 2019. január 1-jei bevezetését megelőzően erre egy mobilalkalmazás állt rendelkezésre, ami nem vált elterjedtté ilyen mértékben, mivel csak egyes, korlátozott adatok voltak hozzáférhetők. A JSZP bevezetésével azonban rövid idő alatt ugrásszerűen megnőtt az érdeklődés és óriási siker lett. Havonta százezer bejelentkezés és milliós lekérdezés történik. És bár a JSZP eredendően csak egy munkanév volt, a siker miatt már változtatni sem tudtunk rajta. Így vált ismertté és közkedveltté. E mellett már vizsgáljuk a lehetőségét annak, hogyan lehetne megvalósítani a gépjármű-átírás elektronizálását, ami idő- és pénzmegtakarítást eredményezne minden szereplőnek.

Terveznek-e újabb szolgáltatásokat a jövőben, s hogyan szeretnék ezeket még jobban megismertetni a célközönséggel?

Természetesen a fejlesztések folyamatosak, például már elektronizált a nyelvvizsgadíjjal kapcsolatos ügyintézés, vagy épp a nagycsaládosok autótámogatásának űrlapkitöltése. De ilyen a vállalkozások nevében eljáró személyekre vonatkozó képviseleti jogosultság ellenőrzését biztosító funkció bevezetése és a rendelkezési nyilvántartás bővítése is, amelyben elektronikus meghatalmazások adhatók az ügyintézésre. Ennek révén a cégeknek és az egyéni vállalkozóknak van lehetőségük ügyleti képviseleti jogosultság bejegyzésére, mivel komoly igény mutatkozott erre rá. Átfogóan igazodnunk kell az EU következő hétéves ciklusához, hiszen a határon átnyúló azonosítás jövőbeni biztosításával az unió szintjén is egyszerűsödik az ügyintézés: például az e-személyivel rendelkező felhasználóknak más EU-tagországokban is lehetővé válik a közigazgatási szolgáltatások igénybe vétele. De a jövőben szóba jöhet az automatikus döntéshozatal támogatása, vagy maga a robotizáció is az adatfelvétel, a fénykép- és a személyazonosítás esetében. Mindeközben persze a lakossági igényeket is figyelembe kell venni az e-ügyintézés bővítésekor. Ami a kérdés második részét illeti, valóban nem elég jól megcsinálni valamit, hanem jó kampánnyal népszerűsíteni is kell azt. Például azzal, hogy az új magyarorszag.hu-n lesz egy Újdonságok nevű rovat, ahol megismerhetők lesznek ezek a fejlesztések. De vizsgáljuk a televíziós és sajtóreklámok lehetőségét, hiszen például a Jármű Szolgáltatási Platformról megjelent néhány cikk, tudósítás is elegendő volt, hogy rövid idő alatt nagyon sokakhoz eljusson a hír. De ebben igazi szerepe az illetékes kormányzati, szakigazgatási szerveknek van. A mi elsődleges feladatunk a „termékfejlesztés”. Az alapépítőelemek, mint az ügyfélazonosítás és a tárhely már készen vannak, most a mélyebb digitalizáció időszaka következik. Új, innovatív technológiákat is be lehet építeni, de a NISZ értelemszerűen nem lehet úttörő ezek bevezetésében. Nekünk, kormányzatot kiszolgáló szereplőként, konzervatívnak kell lennünk, meg kell várni, hogy ezeket az újdonságokat előbb a cégek, a piaci szereplők vezessék be, s ha már igazolható a megfelelő és biztonságos működésük, mi csak akkor léphetünk be alkalmazóként.

A digitális ügyintézésben kiemelten érintettek egyes szakmák, így például a jogászok és az adószakértők/könyvelők, mint felhasználókat milyen fejlesztésekkel tudják segíteni?

Kapcsolatot tartunk a különböző szakmai szervezetekkel, kérve, hogy javaslataikkal maguk is „csiszolják” a rendszereinket. A NISZ idén májusban készített egy felmérést a jogászok, az adószakértők és a könyvelők körében. A fejlesztési javaslatok közül – a válaszadók értékelése szerint – leginkább az elküldött üzenetek mellékleteinek a tárolása támogatná a Cégkaput használók munkáját (ez 4,20 pontot kapott az 5-ből). A második, átlagosan a leghasznosabbnak ítélt funkció az összes olvasatlan üzenet megtekintése egy felületen az összes kezelt postafiókból (4,01 pontot kapott az 5-ből). Ezek után, a 4 ponttól alig elmaradva, szorosan egymást követve az alábbi funkciók végeztek: az ügykezelő kérhesse törlését a Cégkapuból (3,97); a cégkapunkénti olvasatlan üzenetek kijelzése a bal oldali legördülő menüben (3,96); növelhető tartós tárhely (3,96); az e-mail-értesítés csak azokról az üzenetekről érkezzen, amelyeket a felhasználó jogosult elolvasni (3,95). A fentiek közül számos funkció hamarosan elérhető lesz a felhasználók számára.

Általában mennyire veszik figyelembe a szakmai szervezetek véleményét? Példának okáért: az új polgári perrendtartás már előírja a keresetlevelek e-beadványozását, ám induláskor a rendszert sok kritika érte. Meghallgatták-e a felhasználói véleményeket és sikerült-e változtatni?

Az új és a korábbi fejlesztésekről is egyeztettünk az Igazságügyi Minisztériummal és az ügyvédi kamarával. Így volt ez a Perkapuról Cégkapura váltáskor is. Emlékezetes, hogy a jogszabályváltozás miatt 2018. január 31-étől a Perkapu már nem használható a bíróságoktól érkező küldemények fogadására. Már zajlanak a további átalakítások, így az említett kritikák vonatkozásban érezhető javulás lesz. Hadd tegyem mindehhez hozzá, hogy az e-közigazgatás sem egyszerűbb, mint a hagyományos ügyintézés, legfeljebb digitális támogatással történik.

Végül, ügyfélkapcsolati és szolgáltatási vezérigazgató-helyettesként, személy szerint mekkora kihívást jelent önnek ez a munka? Ebben mekkora csapat segíti, kikre támaszkodhat?

A mostani munkám egy érdekes, fontos feladat, ami számomra addig tart, amíg van benne fantázia; egyelőre nagy kihívásnak tekintem. Egyébként a közigazgatásban eltöltött éveim alatt – öt évvel ezelőtt – indult el az e-anyakönyvi rendszer, ami ma már egy ismert alkalmazás: a szükséges adatokat bármelyik anyakönyvvezető lekérdezheti az e-térben, s nem kell hozzá átutazni a fél országon. És ahogy említettem, hamarosan ilyen lesz az adóbevallás és a gépjármű-átírás is. Én magam kritikus állampolgár és vezető vagyok. Ami a csapatomat illeti, a1818-as közigazgatási ügyfélvonal működtetőivel együtt összesen több száz munkatárs tartozik hozzám a NISZ Zrt. 1600 alkalmazottjából. NISZ csoportszinten pedig mintegy kétezren dolgozunk együtt. Mivel én magam is aktív ügyfele vagyok a magyarorszag.hu-nak, e-szignóm is van, sőt, a kéményseprő-szolgáltatást is a 1818-as számon egyeztetem, nemcsak használom, de tesztelem is a rendszert. Ezért is tartom fontosnak kikérni mások, akár magánszemélyek, akár szervezetek jobbító szándékú véleményét, hogy azokat felkaroljuk és beépítsük az online felületek működtetésbe, javításába és fejlesztésébe.

Kapcsolódó cikkek:


Már lehet jogegységi panaszt benyújtani a Kúriához
2020. július 10.

Jogegységi panaszt nyújthatnak be a Kúriához a peres felek, ezzel kikényszeríthetővé válik, hogy a bíróságok ugyanolyan jogkérdéseket ugyanúgy bíráljanak el. A július 1-jétől működő jogintézményről a jogegységipanasz-eljárások előkészítésével megbízott kúriai tanácselnök beszélt.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról
2020. július 7.

Gondolatok a szerkezetátalakítási eljárásokról

A rövidített nevén Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvet 2021. július 17-ig kell implementálni a magyar jogrendbe, ami azonban nem csak azt jelenti, hogy ezzel kapcsolatban hoznak egy új törvényt, vagy beillesztenek a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) rendelkezései közé egy új fejezetet. Az irányelv előírja azt is, hogy a kis- és középvállalkozások segítésére részben online elérhető restrukturálási terv-minták készüljenek, és alakítsanak ki korai előrejelző eszközöket.