Jogszabályfigyelő 2024 – 19. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/50–53. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Elkészült az új Polgári Perrendtartás koncepciója
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A kormány január 14-én elfogadta az új Polgári Perrendtartás igazságügyi miniszter által előterjesztett koncepcióját – jelentette be az előterjesztő tárcavezető január 15-ei sajtótájékoztatóján.
Trócsányi László igazságügyi miniszter január 15-ei parlamenti sajtótájékoztatóján jelentette be, hogy a kormány előző nap, azaz január 14-én elfogadta az új Polgári Perrendtartás koncepcióját, melyet maga igazságügyi tárca vezetője terjesztett elő – derül ki az Országos Bírósági Hivatal (OBH) hírleveléből.
A miniszter ismertette a perjogi kodifikáció menetrendjét, mely szerint 2015 elején az elfogadott perjogi koncepció szakmai, társadalmi vitájára kerül sor. Ez után kezdődik meg az új perrendtartás normaszövegének kidolgozása, amelynek eredményeképp, a javaslat jövő évi társadalmi vitája után, 2017 elején fogadhatja el az új törvényművet az Országgyűlés.
A perjogi reform legfőbb újításai közül a sajtótájékoztatón a miniszter kiemelte a perkoncentráció elvét, amelynek fő megjelenése az új törvényben a külön előkészítő és tárgyalási szakaszra osztott perszerkezet lesz. Ugyancsak fő elemként említette az érvényesített joghoz-kötöttség és a keresetváltoztatás tilalmának (preklúziós) szabályrendszerét, valamint az együttműködés elvét, amely a felek új eljárás-támogatási kötelezettségét, és a bíróság közrehatási kötelezettségének új tartalmát határozza majd meg. Végül azt is kiemelte, hogy döntés született az önálló közigazgatási perrendtartás szabályozásának szükségességéről.
Trócsányi László köszönetét fejezte ki – Németh János professzor és Varga István mellett – a perrendtartás koncepciójának kidolgozásában, annak tudományos és gyakorlati megalapozásában résztvevő bíráknak, valamint Handó Tündének, az OBH elnökének.
|
Ptk. Mesterhármas – Családjog |
|---|
|
Élettársi kapcsolat, mint szerződés; az élettársi kapcsolat családjogi hatásai; házastársi és élettársi tartás; rokontartás 2015. március 24., Budapesti Ügyvédi Kamara |
Utóbbi a perjogi kodifikációs munka eddigi folyamatában – az eljárásjog tartalmának kiemelt fontossága és igazgatási kapcsolódási pontjainak okán – a kodifikációs főbizottsággal és az Igazságügyi Minisztériummal szoros szakmai együttműködést alakított ki. Biztosította a felkért bírák részvételét a kodifikációs munkákban, majd a kodifikációs szerkesztőbizottság és az IM nem nyilvános perjogi koncepció-tervezeteit a bírák és az OBH-ban felállított munkacsoport bevonásával véleményezte, emellett pedig több, a bírósági érdekeket megjelenítő szakmai javaslattal élt, melyeket figyelembe vettek a koncepció kialakításánál.
A kormány által elfogadott tervezet nyilvánossá tétele után a bíróságok – a szakmai kollégiumok bevonásával – a javaslat szakmai-társadalmi vitájában részt fognak venni egy modern, hatékony, gyors és bürokráciamentes jogérvényesítést lehetővé tevő perjogi kódex megalkotása érdekében.