Eltérés a közös egyezségtől
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A bírói egyezségtől a felek közös megegyezéssel – a szerződésmódosítás szabályai szerint – eltérhetnek, arra azonban az egyezséget jóváhagyó végzés anyagi jogerőhatása miatt nincs mód, hogy a fél (társasház) az abban foglaltakat a közgyűlés kötelmet keletkeztető határozatával vitássá tegye – a Kúria eseti döntése.
Ami a tényállást illeti, a felperes az alperesi társasházban az „F” jelű villaépületben lévő albetétek ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa. Ezek az ingatlanok azonban szavatossági igény érvényesítés tárgyát képező hibák miatt lakhatatlanok, használatbavételi engedéllyel nem rendelkeznek. Az alperes közgyűlése törölte a felperes közös költség tartozását és úgy módosították az SZMSZ-t, hogy a tulajdonostárs a birtokbavétel napjától köteles közös költséget fizetni. Az erről szóló határozat érvénytelenségének megállapítása iránt folyamatban volt perben a felek között létrejött és a bíróság által jóváhagyott egyezség szerint az „F” jelű épület tulajdonosa a használatbavételi engedély megszerzéséig, illetve használatra alkalmassá válásáig közös költség fizetésére nem köteles. Ezt követően a társasház közgyűlése új SZMSZ-t fogadott el, amely szerint az „F” épület tulajdonosa a többi villaépület tulajdonosával azonos mértékű hozzájárulást (üzemeltetési és felújítási költséget) köteles fizetni a társasháznak.
A felperes keresetet nyújtott be a közgyűlés határozata érvénytelenségének megállapítására iránt. Álláspontja szerint a határozat ellentétes az előzményi perben kötött egyezség tartalmával, amely mentesítette őt a közös költség fizetés kötelezettsége alól. A határozatok az ítélt dolog szabályát sértik, érvénytelenek. Az alperes szerint az előzményi perben kötött egyezség jogszabályba ütköző módon semmis, a felperes ugyanis az egyezségkötéskor még nem volt a teljes „F” épület tulajdonosa, így az egész épületre egyezséget nem köthetett, illetve az egyezség a per keretein is túlterjeszkedett: szavatossági igény érvényesítése nem volt tárgya a pernek és beszámításra sem volt lehetőség. Mivel az egyezség és az azt jóváhagyó végzés is jogszabályba ütközően semmis, ekként ítélt dolgot nem keletkeztetett.
Az első- és másodfokú eljárás
Az elsőfokú bíróság álláspontja szerint a peres felek az egyezségben ítélt dolog hatályával a használatbavételi engedély, illetve a beköltözésre való alkalmasság feltételéhez kötötték az „F” épület utáni közös költség fizetési kötelezettséget, s mivel ez a feltétel nem következett be, az egyezséggel ellentétes tartalmú közgyűlési határozatok érvénytelenek. A bírói egyezség a közgyűlés határozatával nem írható felül, keresettel pedig az alperes sem az egyezség megváltoztatása, sem érvénytelenségének megállapítása iránt nem élt. Mivel az egyezség a felek tartós jogviszonyára vonatkozik, az alperes e címen előterjesztett igényét külön perben érvényesítheti.
A másodfokú bíróság az ítélet megváltoztatásával a keresetet elutasította. Meglátása szerint a perbeli egyezség anyagi jogerejének terjedelme a keresettel érvényesített joghoz, adott esetben az SZMSZ-t módosító közgyűlési határozathoz igazodik. A társasház ugyanakkor új SZMSZ-t fogadott el, így a korábbi, egyezséggel érintett SZMSZ hatályát vesztette. A hatályos SZMSZ a közös költség viselési kötelezettséget ír elő. Az előzményi perben kötött, a korábbi SZMSZ hatálya alá tartozó egyezség jogerőhatása nem terjed ki a jelenlegi SZMSZ alapján elfogadott határozatokra.
A felülvizsgálati kérelem tartalma
A felperes szerint nincs akadálya annak, hogy jogvitájuk rendezése érdekében a peres felek a kereseti kérelem és az ellenkérelem korlátain is túlterjeszkedve kössenek egyezséget. Perbeli egyezség kötése esetén a peres feleket nem kötik a kereset, illetve az ellenkérelem által meghatározott keretek, a felek szabad megállapodása nem korlátozható, így a jogerőhatás az egyezségben foglalt tartalommal következik be akkor is, ha a felek túlterjeszkednek jogvitájuk perbeli keretein. A peres felek az egyezségben a felperes közös költség fizetési kötelezettségét feltétel bekövetkeztéhez kötötték, az egyezséget az alperes ellentétes tartalmú közgyűlési határozatával nem írhatja felül.
Úgy vélte, a jogerős végzéssel jóváhagyott egyezséget még eltérő tartalmú SZMSZ sem módosíthat. A felek kifejezetten feltételhez kötötték a felperes közös költség viselését, ez a kötelmi megállapodás pedig az utóbb meghozott SZMSZ-szel nem változtatható meg. Az egyezség a felek tartós jogviszonyát rendezte, ezzel kapcsolatos igényét az alperes külön perben érvényesítheti.
Az alperes szerint a szavatossági kérdések közgyűlési hatáskörbe tartoznak, azzal kapcsolatos egyezséget a közgyűlés határozata nélkül a társasház nem köthetett. A közös költséggel szembeni beszámítás is kizárt, a felperes igénye ilyen módon történő érvényesítésének nem volt helye, a közös költségről pedig le sem mondhat a társasház. A mindezek ellenére megkötött egyezség érvénytelen. Az új SZMSZ-t a felperes nem támadta meg, fizetési kötelezettségét emiatt sem vitathatja. Mindezek alapján mind a megelőző perbeli egyezség, mind annak jogszabálysértő jóváhagyása semmis.
A Kúria megállapításai
A felperes felülvizsgálati érvelése a bírói egyezség anyagi jogerejének terjedelmére vonatkozott: tévesnek tartotta az anyagi jogerő összekapcsolását az egyezségkötés idején hatályban volt, a határozat alapjául szolgáló közgyűlési határozattal. A Kúria e tekintetben egyetértett a felperesi jogi álláspontjával: a peres felek egyezsége egyértelműen feltétel bekövetkeztéhez, a használatbavételi engedély kiadásához, illetve a beköltözhető állapot eléréséhez kötötte a felperes közös költség fizetési kötelezettségét, s mivel e feltétel nem teljesült, a felperes közös költség fizetésére nem köteles. Helyesen mutattak rá ugyanakkor a bíróságok a bírói egyezség kettős jogi természetére, amely szerint az egyfelől polgári jogi megállapodás, másfelől eljárásjogi jogintézmény, ami azt jelenti, hogy a polgári jogi megállapodásokkal szemben érvényesíthető igények – így az érvénytelenség – az egyezséggel szemben is felhozhatók, és irányadók a polgári jogi megállapodás módosításának szabályai is: a felek a szerződésmódosítás szabályai szerint félre is tehetik az egyezségben foglaltakat. Arra azonban nincs mód, hogy az egyik fél (az adott esetben az alperes) egyoldalú nyilatkozatával – a jelen esetben a kötelmet keletkeztető közgyűlés határozatával – eltérjen a megállapodástól, vitássá tegye az egyezséggel eldöntött jogot: a felperes egyetértésének hiányában kettejük jogviszonyára továbbra is a bíróság által jóváhagyott egyezség az irányadó, az ellentétes tartalmú közgyűlési határozat az anyagi jogerőhatás szabályát sérti.
Más kérdés az egyezség (mint polgári jogi megállapodás) esetleges érvénytelensége: amennyiben ugyanis arra a fél akár kifogás formájában hivatkozik, a bíróságnak vizsgálnia kell, hogy a felek megállapodása nem szenved-e az érvényességet kizáró hibában. Az egyezség kettős jogi jellege folytán azonban az érvénytelenségi perben a jóváhagyó végzés anyagi jogereje akkor sem szüntethető meg, ha a kereset alaposnak bizonyul. Az anyagi jogerő akkor oldható fel, ha az érvénytelenséget megállapító jogerős ítélet alapján a fél a jóváhagyó végzéssel szemben perújítással él: a rendkívüli perorvoslati eljárásban nyílik lehetőség arra, hogy a bíróság a jóváhagyó végzés hatályon kívül helyezése mellett az egyezség jóváhagyását megtagadja.
A felperes az egyezségre hivatkozva kérte a támadott közgyűlési határozatok érvénytelenségének megállapítását, az alperes pedig az egyezség érvénytelenségére alapította a perbeli védekezését. Az így megtett perbeli nyilatkozatok kölcsönös vizsgálatának nincs akadálya, a bíróság az alperes ellenkérelmében előadott kifogást vizsgálni köteles. A kifogás mellőzése olyan súlyos, az érdemi döntésre kiható eljárási szabálysértés, amely a jogerős ítélet elsőfokú ítéletre is kiterjedő hatályon kívül helyezését és új elsőfokú eljárás lefolytatását, annak eredményeként pedig új határozat hozatalát indokolja. Mindezek miatt a Kúria a jogerős ítéletet az elsőfokú bíróság ítéletére is kiterjedően hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot utasította új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára.
Az ismertetett döntés (Kúria Pfv. I. 20.800/2021/5.) a Kúriai Döntések 2022/3. számában 72. szám alatt jelent meg.
Releváns jogszabályhely: 2016. évi CXXX. törvény 360. § (1) bekezdés, 2003. évi CXXXIII. törvény 42. § (1) bekezdés.
