Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Cikksorozatunkban beszélgetéseket olvashatnak a 2019-es Jogászdíj kategóriáinak győzteseivel. A tizenharmadik rész a Tenk Ügyvédi Iroda csapatáról szól, melynek tagjai a versenyjog és vállalatfelvásárlás kategóriában diadalmaskodtak.
Dr. Tenk Zoltán (T. Z.): Azzal, hogy a Wolters Kluwer elindította a Jogászdíj kezdeményezést, immár nemcsak nemzetközi, hanem hazai keretek között is van lehetősége az ügyvédi irodáknak megméretni magukat. Kis-közepes méretű irodaként úgy gondoljuk, szükséges megmutatnunk, hogy részt tudunk venni olyan tranzakciókban, amelyek inkább a nagy nemzetközi cégek sajátjai, és erre a pályázat kiváló lehetőséget kínál. Sőt, bízunk benne, hogy ezzel példát is tudunk mutatni hasonló méretű versenytársainknak abban a tekintetben, hogy merjenek nagyot álmodni, mert kitartó, szívvel-lélekkel végzett munkával bármit elérhetnek.
T. Z.: Nagyon jól éreztük magunkat a díjátadón. A kollégáim nagyon bíztak a pályázatunkban, én magam mindig kicsit szkeptikusabb vagyok: egészen addig, amíg ki nem mondták az iroda nevét, nem gondoltam, hogy nyerni fogunk. Kiváló ellenfelek kerültek fel a shortlist-re, így igazán nagy meglepetés volt számomra, hogy diadalmaskodni tudtunk.
T. Z.: Ez csupán egyrészről volt franchise-ügylet, másik oldalról egy nagyon komoly vállalatfelvásárlási tranzakciót takart, amelynek keretében a megbízónk felvásárolta a legismertebb gyorsétteremlánc gyakorlatilag teljes hazai hálózatát és egyidejűleg 20 évre franchise szerződést kötött annak üzemeltetésére. Ez utóbbi tényező adja az ügy igazi komplexitását.
T. Z.: Az irodánknak képesnek kellett lennie idegen nyelven és részben idegen jog alatt is kezelni az egész tranzakciót annak teljes összetettségében.
T. Z.: Gördülékenyen össze kellett hangolnunk a külföldi és a magyar jogot a kérdésben, különösen kiemelt szerepet kapott a franchise jog kérdése és annak összehangolása a tranzakciós elemekkel.
T. Z.: A tranzakció egy része magyar jog alatt állt, míg egy részére idegen jog volt irányadó. Minden esetben figyelnünk kellett ugyanakkor arra, hogy az idegen jogi rendelkezések végrehajthatók is legyenek magyar jog alatt. Egyes esetekben ez, különös tekintettel az eladói/franchise-ba adó oldal igen szigorú és eltéréseket alig megengedő szerződéses rendszerére, igazi kihívás volt a tárgyalások során, de – amint azt a tranzakció sikere igazolja – nem volt megoldhatatlan feladat.
T. Z.: Több hulláma volt a franchise terjedésének Magyarországon: először a rendszerváltás után, aztán az uniós csatlakozáskor. Bizonyos vállalkozók számára egy-egy franchise hálózat kötött, már induláskor komoly minőségi standardokat képviselő rendszere kedvelt forma egy-egy vállalkozás beindításához. Ma legjobb tudomásom szerint 300 körüli a master franchisee-k, és nagyjából 20.000 a franchise-tag vállalkozások száma hazánkban. Ez jelentős szám, a forma az étteremhálózatok és a szolgáltatóipar terén a legelterjedtebb. Ezért úgy gondolom, hogy a jövőben is meghatározó szerepe lesz a franchise-nak leginkább az előbb említett szektorokban.
T. Z.: Úgy gondolom, ha az ember büszke egy „gyöngyszemnek” számító munkájára, azt érdemes megmutatni. A díj megnyerése, a hazai jogászszakma elismerése számunkra és ügyfeleink számára is kiemelten fontos. Nagyon sok olyan helyről is kaptunk pozitív visszajelzést, ahonnan nem is számítottunk rá. Másik oldalról saját magunk számára is visszaigazolás abban a tekintetben, hogy a kemény, lelkiismeretes és minőségi munka igenis megtérül.
