Évi 52 költözés? Gondolatok a váltott gondoskodásról

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Minden európai uniós tagállamban – így Magyarországon is – óriási vitákat keltett a váltott gondoskodást elrendelő bírósági döntés lehetőségének bevezetése. De vajon helye van ezekben a témákban az ideológiai vitáknak, vagy az empirikus kutatások adnak iránymutatást?

Ezen a területen dolgozó minden szakembernek megvan a saját véleménye a váltott gondoskodásról, sőt a társadalom igen széles rétegének érintettsége miatt, szinte mindenki véleményt formál. Ezek a vélemények nagyon különböznek, és többnyire igen végletesek, vagy vakon támogatják, vagy kategorikusan elutasítják ezt a jogintézményt. Ennek az az oka, hogy mindenki a saját tapasztalataiból von le következtetéseket, ami jelen esetben hiba. Más világképe van egy családjogi ügyvédnek, aki a legszélsőségesebb ügyeket kezeli, mást lát egy bíró, mást egy mediátor, más fajta ügyekkel találkozik egy bántalmazott nőket támogató egyesület, és más ügyek kerülnek az apák jogainak érvényesülését óvó civil szervezetek elé.

Én magam, a praxisom gyakorlása során tudatosan odafigyelek arra, hogy ne a saját tapasztalataimból vonjak le következtetéseket, mert azok egészen biztosan nem lennének helytállóak. Folyamatosan figyelemmel kísérem a vonatkozó szakirodalmat, és azok alapján végzem a munkámat. Tehát az első üzenetem a kedves olvasó felé: vonatkoztassunk el attól, amit eddig láttunk és legyünk nyitottak az olyan empirikus kutatások eredményei felé, amelyek százával állnak rendelkezésre, és amelyek alapján 2010. óta folyamatosan vezetik be az EU tagállamai a váltott gondoskodást.  Ahol bevezették, exponenciálisan nő az elrendelő bírósági döntések száma, nézzük hát meg, mi ezen döntések alapja:

A nemi szerepek drámai mértékben megváltoztak a családon belül az elmúlt 20 évben, és erre a változásra a jogalkotóknak is reagálnia kellett. Míg a nők egyre aktívabbak a munkaerőpiacon, és megjelent az az igény, hogy ők is szakmai karriert fussanak be, addig az apáknak a gyermekek gondozásával és nevelésével eltöltött ideje megnégyszereződött. (Goldscheider et al. 2015; Hook 2016; Westphal et al. 2014 )

Nyilvánvaló, hogy az az apa, aki a munkából hazatérve feldobja a lábát az asztalra, és sörrel a kezében követeli a meleg vacsorát, nem fog sikerrel pályázni egy váltott gondoskodásra. De minden olyan apa, aki részt vett  a csecsemő körüli gondozásban – tavalyi statisztika szerint ezen feladatokat közösen látják el a szülők az idő felében – és hozza-viszi a gyermeket a suliba, tanul vele, törölgeti az orrát ha náthás, az joggal várja el, hogy a válást követően is aktív részese maradjon a gyereke életének. ( Klünder és Meier-Gräwe 2018; Schoppe-Sullivan és Fagan 2020)

A tagállami bírósági gyakorlatra vonatkozó több kutatás szerint a döntések az életközösség megszakadása előtti gondozási szokásokat helyezik előtérbe, annak folytonosságát tartják fenn, tehát nem bővítik, de nem is szűkítik a szülők és a gyermekek közötti kapcsolatot. (Spruijt and Duindam 2002, Harris-Short 2010, Steinbach et al.2020).

A “gyermek érdeke” mint jogi fogalom tartalma is megváltozott az elmúlt évtizedek során. Ma már a gyermek érdeke nem egyenlő az elődleges gondozó szülő érdekeivel. Az a logika, hogy a szülőjével függőségi viszonyban lévő gyermeknek az a jó, ami az őt elsődlegesen gondozó szülőnek – többségében az anyának – az érdekeit támogatja, mára meghaladottá vált. (Kurk 2012)

Egy váltott gondoskodást elrendelő bírósági határozat meghozatalakor három szempontrendszert kell figyelembe venni: a gyermek érdeke az elsődleges, de nem kizárólagos. Figyelembe kell venni az édesanya és édesapa érdekeit is, és ez a három érdekrendszer csak részben fedi egymást, egy igen jelentős részben különböznek. A rövid távú érdekek mellett a hosszú távú érdekeket is mérlegelni kell. (Bernardi 2020)

Például nyilvánvalóan egy heti váltásos kapcsolattartás bevezetése rövidtávon több stresszel jár, és a kevésbé alkalmazkodó képes gyermekeket és szülőket is megviseli, de hosszú távú előnyei ezt lényegesen meghaladják.

Nézzük először az anya érdekeit, egész egyszerűen azért, mert az EU Parlamenti Közgyűlése sem kizárólag a gyermekek érdekére hivatkozva kérte a tagállamokat tavaly a váltott gondoskodás bevezetésére, hanem az anyák védelme érdekében is. A vezetői összefoglaló kiemeli, hogy az egyedülálló anyáknál nagyobb az esély az elszegényedésre – a szegénységi kockázat 30% ! – nagyobb esélyük van a munkanélküliségre, és a munkaerő piaci helyzetük és lényegesen rosszabb, mint a többi nőé. Az egészségügyi mutatóik is rosszabbak, és az egyedülálló anyák körében különösen magas és egyre nő a depresszió aránya. Lényegesen kevesebb szabadidejük van, és nehézségbe ütközik az új, tartós párkapcsolat kialakítása.

Márpedig ezek a következmények mind olyan hatással vannak az EU tagállamok társadalmaira, hogy a tagállamoknak jogalkotási szinten is be kell avatkozniuk. Kiemelik a vonatkozó tanulmányok az anyaság „áldozati dimenzióját”, ami az európai kultúrában elterjedt.  Az anyáktól elvárják, hogy a szülői felelősség terhét saját érdekeiket és igényeiket háttérbe szorítva vigyék. Ez az elvárt áldozatvállalás és teljes odaadás egy nagyon irreális ideál, ami ahhoz vezet, hogy a nők bűntudatot éreznek. (Heine 2016) Az államnak be kell avatkoznia, és az anyák érdekét szolgáló, esetlegesen az anya akarata ellen való intézkedéseket kell tenniük, amelyek közül az egyik a váltott gondoskodás lehetőségének megteremtése. ( Bernardi and Mortelmans 2018., Kruyfhooft and Mortelmans 2011, Hochschild and Machung 1989, Sodermans et al. 2015; van der Heijden et al. 2016 )

Az apa érdekkörébe tartozik a gyermekével való kötődés megőrzése. Megdőlt az a régóta hivatkozott elv, miszerint: „nem a gyermekkel eltöltött idő mennyisége, hanem a minősége számít”.  A vonatkozó kutatások azt bizonyították, hogy a gyermekkel eltöltött idő és a kötődés mértéke korrelál. Minél több időt tölt a gyermek az egyik szülővel, annál szorosabban fog kötődni hozzá. Alapvetően ez az új elv, ami alapján egyre több időt ítélnek a bíróságok az apáknak. A gyermek általános jóléti mutatói akkor a legjobbak, ha mindkét szülőhöz egyformán kötődik. (Bauserman 2012; Cheadle et al. 2010; Westphal et al. 2014, Spruijt et al.2004., Bastaits and Pasteels 2019. Poortman 2018.)

A gyermek érdeke tekintetében sokkal több tagállami kutatásra lenne szükség, hogy az adott társadalom egyedi mutatói alapján legyen meghatározható a gyermek érdeke. Ezek számszerűsíthető kategóriák – pl: testi egészség, pszichés állapot, pszichoszomatikus tünetek, stressz, tanulmányi eredmények, szociális kapcsolatok, anyagi helyzet és iskoláztatási lehetőségek rövid és hosszútávon stb. Itt közbevetném, hogy váltott gondoskodás esetén az apák tartásdíjfizetési hajlandósága magasabb, a gyermekekkel kapcsolatos költségek viselésében lényegesen nagyobb arányban vesznek részt.

A külföldi kutatások szerint váltott gondoskodás bírósági elrendelése esetén öt faktort kell megvizsgálni – a sorrend fontossági sorrend, és lényegesen eltér a magyar joggyakorlattól: Elsősorban logisztikai szempontból kell megvizsgálni, hogy a szülők helyzete – pl. közeli lakás, megfelelő anyagi források – megfelelőek-e a váltott gondoskodás működtetésére. Másodlagos a szülők közti konfliktus mértéke és az együttműködési hajlandóság. A kutatások szerint az előbbinek nincs lényeges hatása arra, hogy a váltott gondoskodás a gyermek érdekét szolgálja-e vagy sem. Ez a leginkább kutatott terület, rengeteg tanulmány és meta-analízis látott napvilágot az elmúlt 20 évben, és 1-1 kirívó eredménytől eltekintve a többség azt mutatja, hogy a magas  szintű szülői konfliktus pont úgy árt egy szűk kapcsolattartásos relációban, mint egy váltott gondoskodásban. Emellett számít a gyerek életkora – a 3-14 év közötti korosztály számára ez a legideálisabb – a pszichés állapota, kötődése a szülőkhöz – a fiúk jobban alkalmazkodnak ehhez a kapcsolattartási rendhez – és mentális állapota.

Összességében tehát elmondhatjuk, a külföldi kutatási eredmények – olykor a józan ész által elvártaknak is ellentmondva – támogatják a váltott gondoskodást, mert mind a gyermek, mind a két szülő érdekét a fent felsorolt feltételek esetén ez szolgálja leginkább.

---