Fizetési felszólítás a munkáltatótól?

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A fizetési felszólítás a munkaügyi perhez képest kivételes, írásbeli perelkerülő eszköz a munkáltatók kezében a munkaviszonnyal összefüggő, a kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó, munkavállalóval szembeni igények érvényesítésére. Alkalmazása egyszerűenek tűnhet, de bizonyos követelményekre nem árt figyelni.

A munkáltató munkavállalóval szembeni igényét elsősorban munkaügyi bíróság előtt érvényesítheti. A fizetési felszólítás ehhez képest kivételes, perelkerülő eszköz. Előnye, hogy alkalmazásával elkerülhetőek a perköltségek és jóval gyorsabban rendezhető az ügy, mint egy bírósági eljárásban, feltéve, hogy a felszólításban foglaltakat a munkavállaló nem vitatja.

Például, fizetési felszólítással érvényesíthető a kártérítés, a tanulmányi szerződés megszegéséből eredő visszafizetési igény, vagy a jogalap nélkül felvett munkabér. Fontos korlátozás azonban, hogy fizetési felszólítással csak a kötelező legkisebb munkabér háromszorosát meg nem haladó követelés érvényesíthető. Ez az összeg 2014-ben 304.500 Ft.

A bírói gyakorlat szerint a munkavállaló tartozásának fizetési felszólítással történő érvényesítése csupán lehetőség a munkáltató számára, de nem jelentheti az igényérvényesítés kötelező módját. A munkáltató tehát – döntése szerint – igényével azonnal fordulhat a bírósághoz is (1/2001. Munkaügyi jogegységi határozat).

A fizetési felszólítást a munkáltatónak írásba kell foglalnia. A felszólítás tartalmát a törvény nem határozza meg, annak azonban értelemszerűen pontosan meg kell jelölnie a követelés összegét és jogcímét, szükség esetén annak indokolását. Például: „a 150.000 Ft követelés a tanulmányi szerződésben foglalt, a tanulmányi kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kötelezettség megszegésén alapul, amelyet a munkáltató ezzel és ezzel a magatartásával (mulasztásával) sértett meg”. Szükséges tartalom a teljesítési határidő is.

Mivel a munkavállaló a fizetési felszólítást 30 napon belül támadhatja meg keresettel a munkaügyi bíróság előtt, 30 napos teljesítési határidőt célszerű meghatározni. A határidő a fizetési felszólítás közlését követő napon kezdődik. Érdemes a dokumentumban felhívni a munkavállaló figyelmét, hogy az együttműködési kötelezettségből eredően haladéktalanul jelentse be a munkáltatónak, ha a fizetési felszólításban foglaltakat vitatja, és e célból bírósághoz fordul.

Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014.         Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira!
2014. 09. 12.:  Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.:  Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.:   Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.:   Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. Bővebb információk és jelentkezés itt!

A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a jogorvoslati kioktatást is. Ez azt jelenti, hogy magában a nyilatkozatban tájékoztatni kell a munkavállalót a bírósághoz fordulás lehetőségéről és annak határidejéről. A határidőről való kioktatás elmulasztása esetén a keresetindítás határideje a törvény alapján hat hónapra emelkedik.

A kereset benyújtásának a fizetési felszólítás végrehajtására halasztó hatálya van. Így ha azzal szemben bírósághoz fordul a munkavállaló, azt végrehajtani az eljárás jogerős befejezéséig nem lehet. Ha azonban a munkavállaló nem vitatja a fizetési felszólítást, azt a munkáltató kérésére a bíróság végrehajtási záradékkal látja el.

A bírósági végrehajtásról szóló törvény szerint a bíróság végrehajtási záradékkal látja el a munkáltatónak a munkavállalóval közölt és keresettel nem támadott fizetési felszólítását, ha a tartozásnak a munkabérből való közvetlen levonására nincs lehetőség (pl. ahhoz a munkavállaló nem járult hozzá), vagy ez nem vezetett vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre. A bíróság akkor látja el végrehajtási záradékkal a fizetési felszólítást, ha e feltételeket a munkáltató igazolta.

Céginfo.hu – az üzleti információ
Ha szeretne részletesebb információhoz jutni meglévő vagy leendő üzleti partnereiről, üzleti érdekeltségeikről, pénzügyi helyzetükről, akkor látogasson el a ceginfo.hu oldalra! A saját igényei alapján kiválasztott előfizetési modulokat itt rendelheti meg

Azt azonban nem vizsgálja a bíróság, hogy maga a követelés egyébként jogos-e (pl. tényleg megszegte-e a tanulmányi szerződést a munkavállaló). A végrehajtási záradék alapján a munkáltató követelését a munkabérből való levonás útján – a munkavállaló hozzájárulása nélkül – érvényesítheti.

Tekintettel kell azonban lenni arra, hogy a levonás nem érintheti a bírósági végrehajtásról szóló törvény alapján teljesíthető levonások után fennmaradó munkabérrészt. Például, ha az adott követelés a munkabér 33%-a erejéig vonható le, ezt a korlátot a fizetési felszólítás végrehajtása esetén is tiszteletben kell tartani.

---