Lex Futballhuligán – hogyan tovább?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jóllehet a sporttörvény módosításával sérült a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos alapjog, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség, a jogszabályt ennek ellenére nem küldte meg előzetes véleményezésre az Alkotmánybíróságnak Áder János államfő. Pedig ilyen esetben nincs mérlegelési lehetősége. Az Ars Boni jogi folyóirat elemzése szerint a szurkolók előtt két út kínálkozik: az ombudsman eljárása vagy az alkotmányjogi panasz.


Egy korábbi írásunkban beszámoltunk arról, milyen aggályokat vet fel a sporttörvény legújabb módosítása, ugyanis az abban foglaltak a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jog korlátozását jelentik. Pedig erre csak akkor van alkotmányos lehetőség, ha az megfelel a szükségességi-arányossági tesztnek: az elérni akart cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya legyen megfelelő arányban egymással, a korlátozás csak az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszköz alkalmazásával valósítható meg.

Áder János államfőnek megvolt az Alaptörvény adta esélye, hogy vétót emeljen a törvény ellen, és végső soron az alkotmányos dilemma megválaszolását az Alkotmánybíróság elé vigye, ezzel azonban nem élt. Az Alaptörvény 6. cikk (4) bekezdése értelmében, ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek tartja, a jogszabályt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldi az Alkotmánybíróságnak. A sporttörvény módosításánál könnyen belátható, hogy az alapjog sérelmének reális veszélye áll fenn, tehát feltételezhető az alaptörvény-ellenesség. Ilyenkor pedig a köztársasági elnöknek nincs mérlegelési lehetősége. Az Alaptörvény ugyanis úgy fogalmaz, hogy „megküldi” és nem úgy, hogy „megküldheti”. Ennek ellenére a törvényt mégis aláírta, azt a Magyar Közlöny 91. számában 2014. július 3-án kihirdették. A jövőben a szurkolók előtt két út kínálkozik, hogy a törvény mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhessen.

Az egyik az alapvető jogok biztosának eljárása. Az ombudsman határozott kérelmet tartalmazó indítványban kezdeményezheti az Alkotmánybíróságnál a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatát, ha álláspontja szerint a jogszabály alaptörvény-ellenessége fennáll. Ehhez – a biztos hivatalának honlapján és a szükséges paraméterek kitöltésével – kezdeményezni kell az ügy elindítását. A szószóló bevonásának előnye, hogy ez az eljárás akár azonnal (a cikk elolvasása után) is megindítható.

A másik lehetőség az alkotmányjogi panasz. Ez esetben azonban – az előző eljáráshoz képest – a kérdés csak jóval később kerülhet az Alkotmánybíróság elé. Míg ugyanis az alapvető jogok biztosának eljárásához elegendő az ombudsman ama véleménye, hogy a jogszabály alaptörvény-ellenes, addig az alkotmányjogi panaszhoz már tényleges jogsérelem is szükséges. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében [23. § (2) bekezdés] az egyedi ügyben érintett személy vagy szervezet alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhat, ha 1.: az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének alkalmazása vagy hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem; 2.: nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás, vagy a jogorvoslati lehetőségeit az indítványozó már kimerítette.

A pályán a bíró dönt. A sporttörvény módosítását az Alkotmánybíróság fújhatná le, ha elékerül egyáltalán

A szükséges elemek tehát a személyes érintettség, a jogsérelem bekövetkezése, az, hogy ezt maga a jogszabály okozza, amely alaptörvény-ellenes, és ne legyen jogorvoslati lehetőség, vagy ha van, azt előbb merítse ki a személyesen érintett.

Mivel a sporttörvényt kihirdették, és az azt követő napon, vagyis július 4-én 0 órakor hatályba is lépett, megnyílt a lehetőség az alkalmazása előtt. Ennek ellenére csak akkor élhetünk az alkotmányjogi panasszal, ha a törvény alkalmazása során tényleges jogsérelem ér minket, magyarán: amikor а sportesemény szervezője először veszi le biometrikus adatainkat a szurkolói kártyánál és megkezdi az adatkezelést. Nehezíti a helyzetet, hogy a jogalkotó objektív határidőt is megjelölt az alkotmányjogi panasz benyújtására, ezt ugyanis csak az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet megtenni. Ez a végső dátum pedig 2014. december 31., ezt után már nem lehet közvetlen alkotmányjogi panasszal élni. Annak ellenére tehát, hogy a törvénymódosítás hatályba lépett, ha év végéig ténylegesen egyik stadionban sem alkalmazzák az új rendszert, ezzel a lehetőséggel már nem élhetünk.

A panasz benyújtásának feltétele a jogorvoslat kimerítése; vagy: benyújtható közvetlenül akkor is, ha nincs a „jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslat”. A sportesemény szervezőjének a törvény hatalmazza fel a biometrikus adatok kezelésére. Ez persze nem zárja ki, hogy az, akinek az adatait kezelik, emiatt a bírósághoz forduljon, ám mivel a vitatott előírás kógens szabály (vagyis attól eltérni nem lehet), az adatkezelés kérdésében nincs mérlegelési lehetőség. A jogvitában a bíróság eljárása ebben a részében formális – csak azt vizsgálhatja, hogy a sportesemény szervezője jogosult-e az adatkezelésre, azt nem lépte-e túl, illetve hogy az adatkezelés során betartotta-e a törvényben előírt eljárási szabályokat –, így az nem tekinthető a jogsérelem hatékony orvoslására szolgáló, arra alkalmas jogorvoslatnak. Egy korábbi döntésében az Alkotmánybíróság is arra az álláspontra jutott [33/2012. (VII. 17.) AB határozat], hogy nem támasztható az Alkotmánybíróságról szóló törvény. 26. § (2) bekezdése szerinti panasz benyújtásának feltételeként olyan jogorvoslat kimerítésének követelménye, amely – a vonatkozó jogi szabályozásból következően – nem alkalmas arra, hogy a panaszos jogsérelmét orvosolja. Ezek alapján nem kell a biometrikus adatok kezelése esetén semmilyen jogorvoslattal élni, egyből kezdeményezhető az Alkotmánybíróság eljárása.

Alkotmányjogi panasszal az élhet, akinek Alaptörvényben biztosított jogát az egyedi ügyben alkalmazott, illetőleg hatályosuló jogszabályi rendelkezés sérti. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a panasz befogadhatóságának feltétele az érintettség, tehát – ahogy az Alkotmánybíróság fogalmaz – az, hogy a panaszos által alaptörvény-ellenesnek ítélt jogszabály a személyét, konkrét jogviszonyát közvetlenül és ténylegesen, aktuálisan érintő rendelkezést állapít meg, s ennek következtében a panaszos alapjogai sérülnek. A személyes adatok védelméhez fűződő jog alapjog, ez a feltétel tehát teljesül, az adatkezeléssel pedig a személyes érintettség is megvalósul.

A törvény hatálybalépése miatt innentől már a szurkolók kezében van a lehetőség, hogy az alkotmányos intézményrendszer útján érvényesítsék a jogaikat, és a sérelmezett szabályozást az Alkotmánybíróság elé vigyék.

 

Az írás az Ars Boni jogi folyóiratban jelent meg, az ars boni az Ügyvédvilág.hu szakmai partnere.

 


Kapcsolódó cikkek

2022. augusztus 16.

Hitelfedezet elvonásának büntetőjogi és polgári jogi következménye

A tartozás fedezetének elvonása egyszerre értékelendő büntetőjogi és polgári jogi szempontból. A tartozás fedezetének elvonása egy sajátos, szerződési fegyelmet erősítő bűncselekmény, amelynek lényege a tartozás fedezeteként lekötött vagyon elsikkasztásának büntetéssel fenyegetése. Sajátos abban az értelemben, hogy a tettes a saját vagyontárgyát sikkasztja el, amellyel megakadályozza, hogy a hitelező a korábban megalapított biztosítékból kielégítést keressen. A jelen tanulmány hitelezői nézőpontból vizsgálja a tartozás fedezetének elvonása bűncselekményét, valamint a fedezetelvonó szerződés polgári jogi szankcióját. Dr. Tóth Áron LL. M., a CMS Hungary ügyvédjelöltjének írása.