Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Hat évvel ezelőtt alaposan megváltoztak a gyorshajtással kapcsolatos büntetések. Ennek egyik legfontosabb elemeként bevezették az objektív felelősség elvét, melynek lényege: ha a gyorshajtás pillanatában nem állítják meg a szabályszegő járművezetőt, akkor a gépkocsi forgalmi rendszáma alapján a tulajdonosra vagy az üzemben tartóra róják ki a bírságot, melynek összege akár háromszázezer forint is lehet.
Hat éve, 2008. május 1-jén lépett életbe az a jogszabály-módosítás, mely a sebességtúllépések jelentős részét kivette a szabálysértési eljárásból és helyette szabályszegésekké minősítette, szankcionálását pedig közigazgatási eljárás lefolytatásához kötötte. A tényállás neve is változott: a korábbi „sebességkorlátozás jelentős túllépése (szabálysértés)” helyett „a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó rendelkezések megsértésére”.
Az ilyen jellegű szabályszegések kapcsán ugyancsak 2008. május elsején bevezették az úgynevezett objektív felelősség elve alapján működő bírságolást, melynek lényege, hogy ha nem állítják meg a szabályszegést elkövető járművezetőt, akkor a gépkocsi forgalmi rendszáma alapján annak tulajdonosára, illetve üzemben tartóra róják ki a bírságot. Ennek pedig igencsak borsos ára van: harmincezertől háromszázezer forintig terjedhet.
A bírságok fix összegűek, melynek mértékét a sebességtúllépés nagysága határozza meg. Ezekkel kapcsolatban a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) kormányrendelet 1. számú, illetve a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) kormányrendelet 11./b számú mellékletében találhatunk útmutatót. A korábban megalkotott kormányrendelet az objektív felelősség elve alapján, míg a későbbi a megállítás, a megállapított elkövető esetében kiszabható közigazgatási bírságok összegét szabályozza. A kiszabás módjával a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20-21./a paragrafusa foglalkozik.
A szabályszegés bizonyítása a hatóság feladata, így szigorú regulához van kötve, hogy milyen ellenőrző berendezést lehet használni, továbbá annak melyek a működtetési feltételei, milyennek kell lennie a berendezéssel kapcsolatos elektronikus adattovábbító rendszernek, e rendszerre milyen követelmények és működtetési feltételek vonatkoznak, a felvételeket hogyan kell rögzíteni és milyen adatokat kell tartalmazniuk, továbbá a felvételek továbbítása hogyan történjen automatikusan, illetve magát a rendszert miképpen kell telepíteni és működtetni. Ezekkel kapcsolatban egyébként a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szóló 18/2008. (IV. 30.) GKM-rendelet ad iránymutatást.
Forgalomlassítás. Autópályán sem árt óvatosnak lenni, az alkalmi sebességkorlátozások is vonzzák a traffipaxozó rendőröket
A felvételeknek egyértelműen bizonyítaniuk kell a szabályszegést, azon szerepelnie kell az elkövetés időpontjának, helyszínének, a sebességkorlátozás mértékének, a mért sebességnek. A jogorvoslatok jelentős része is ezzel kapcsolatos, hiszen nem mindegyik fotó bizonyítja minden kétséget kizáróan a cselekmény elkövetését.
Szigorú megkötés az eljárással kapcsolatban, hogy az elkövetéstől számított 90 napon belül dönteni kell a bírság kiszabásával kapcsolatban, és a döntésről szóló határozatot ezen időn belül kell postára adni. Ellenkező esetben az eljárást az elkövetéstől számított 90 napon túl – a törvény értelmében – meg kell szüntetni. Az elsőfokú eljárást egyébként hat hónapon belül kell befejezni, mert abban az esetben szintén megszüntetéssel kapcsolatos döntést kell hozni.
Az objektív felelősség elvén alapuló közigazgatási bírságokkal kapcsolatban első fokon a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság Közigazgatási Hatósági Szolgálata jár el, a határozattal szemben benyújtott jogorvoslat esetén pedig másodfokon az országos rendőrfőkapitány.
Nem az objektív felelősség elve érvényesül abban az esetben, ha a szabályszegés elkövetőjét megállítják. Ilyenkor az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányság folytatja le a közigazgatási eljárást, s határozatot hoz (ebben az esetben nincs 90 napos határidő, hanem a feljelentés a hatósághoz érkezésétől számított 1 év, illetve az elkövetéstől számított két év alatt lehet döntést hozni), illetve, ha a szabályszegővel szemben már a helyszínen kiszabják a közigazgatási bírságot, akkor a végrehajtás is az elkövetés helye szerint illetékes rendőrkapitányság feladata. Az ilyen jellegű közigazgatási eljárások egyébként nem túl elterjedtek.
| Az ÚJ Jogtár bemutatja: Ügyvédreggeli 2014. Készüljünk együtt a Ptk. jelentős változásaira! |
|---|
|
2014. 06. 27.: Új cégjogi szabályok – Dr. Hámori Andrea 2014. 09. 12.: Újdonságok a polgári perjog területén – Dr. Sántha Ágnes 2014. 10. 03.: Vállalkozási szerződések – Dr. Barta Judit 2014. 11. 07.: Vezető tisztségviselők felelőssége az új Ptk.-ban – Dr. Gárdos Péter 2014. 12. 05.: Adásvételi szerződések – Dr. Kisfaludi András Helyszín: Hilton Budapest Westend, 1062 Budapest Váci út 1-3. |
A harmadik lehetséges variáció ismertetése előtt tudnunk kell, hogy mi az a sebességtúllépési mérték, mely miatt már közigazgatási eljárás indul. Az 50 km/h óra alatti, valamint az 50 és 100 km/h közötti megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén 15 km/h-val, míg 100 km/h feletti megengedett legnagyobb sebesség túllépése esetén 20 km/h-val kell túllépni a határt, hogy közigazgatási bírság kiszabására kerüljön sor. Ha ennél kisebb mértékű a sebességtúllépés, akkor a „közúti közlekedési szabályok kisebb fokú megsértése” miatt indul szabálysértési eljárás. Ezek száma azonban mára teljesen elenyésző, szinte kiveszettnek mondható.
Fontos tudni, hogy a jelenlegi szabályozás értelmében ahányszor bemérnek valakit, annyi büntetést szabnak ki, kivéve, ha az ugyanarra az időre vonatkozó átlagsebesség megállapítása alapján sebességtúllépés miatt történik bírságolás. Az effajta mérésekhez külön mérőkészülékek és rendszer szükséges, illetve az ilyen jellegű mérések is nagyon ritkák, a rendőrség főként pillanatnyi sebességet mérő készülékekkel dolgozik.
Szerző: onlinejogsebész
(Következő cikkben a sebességtúllépéssel kapcsolatban kiszabott bírságolási eljárás menetéről szeretnék tájékoztatót adni.)
