Hány fénykép igazolja a gyorshajtást?


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Közlekedési szabályszegést hiteles mérőberendezéssel rögzítő egy darab fényképfelvétel is elegendő a szabálysértés megállapítására – mondta ki a Kúria egy felülvizsgálati eljárás során hozott döntésében.


A felülvizsgálati eljárás során a Kúriának arról kellett döntenie, hogy egy hiteles mérőeszközzel gyorshajtásról készített fényképfelvétel alapján kiszabható-e közigazgatási bírság, vagy szükséges további bizonyítási eljárás lefolytatása.

Előzmények

Az ügy felperese az M3-as autópálya Budapestről kivezető szakaszán a megengedett legnagyobb 70 hm/óra sebesség helyett 93 km/óra sebességgel közlekedett. A Pest Megyei Rendőrfőkapitányság 30 000 forint közigazgatási bíróság megfizetésére kötelezte a felperest.

Jogszabályi háttér

Az 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 21. § (1) bekezdés a) pontja szerint a gépjármű üzembentartója, illetve a gépjárművet használatra átvevő személy felel azért, hogy az általa üzemeltetett, illetve használt gépjárművel a megengedett legnagyobb sebességre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek. A Ktv. 21. § (2) bekezdése alapján az előírásokat megszegő üzembentartóval, illetve a gépjárművet használatra átvevő személlyel szemben bíróságot kell kiszabni.

A 18/2008. (IV. 30.) GKM rendelet (a továbbiakban: R.) II. fejezet 1.4. pontjában a) alpontja előírja: a sebességmérő legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárműveket oly módon, hogy a szabályszegés észlelését és a felvétel elindítását megelőző időtartamban, legalább 15 másodpercnyi eseményt rögzítsen.

Elsőfokú bíróság megállapításai

Elsőfokú bíróság ítéletében rögzítette: a közigazgatási eljárásban készített fényképfelvétel és a települési napló alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy a szabályszegés az adott helyen és időben megvalósult. Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, hogy közigazgatási eljárásban kizárólag olyan felvétel lenne bizonyítékként felhasználható, amely legalább 15 másodperc eseményt rögzít.

A Kúria megállapításai

Az R. II. fejezetének 1.4. pontja a nem helyhez kötött kivitelű pillanatnyi járműsebességet ellenőrző berendezéssel szemben követelményként írja elő, hogy legyen képes dokumentálni a szabályszegést elkövető gépjárművet oly módon, hogy a felvétel elindítását megelőző beállítható időtartamú, de legalább 15 másodperc eseményei is rögzítésre kerüljenek. Felperes maga sem vonta kétségbe az eljárás során, hogy ennek a feltételnek az ellenőrző berendezés megfelel, tehát alkalmas volt legalább 15 másodpercnyi esemény rögzítésére.

Az R. II. fejezet 1.4. a) pontja nem tartalmaz olyan előírást, amely attól tenné függővé a bírság kiszabását, hogy az ellenőrző berendezés által rögzített felvétel legalább 15 másodpercnyi időtartamú legyen.

Ennek hiányában a Kúria álláspontja szerint, melyet már a Kfv. III. 37 242/2012/3. eseti döntésében is kifejtett, egyetlen fényképfelvétel is elegendő a szabályszegés dokumentálására. A hiteles mérőberendezéssel készített fényképfelvétellel szemben, amely a felperes tulajdonában álló gépkocsival elkövetett szabályszegést bizonyítja, felperes maga sem hivatkozott olyan bizonyítékra, amit az eljárás során vizsgálni kellett volna.

Az ismertetett döntés (Kúria, Kfv. III. 37 279/2012/6.) a Közigazgatási-Gazdasági Döntvénytár 2013/7-8. számában 126. szám alatt jelent meg.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 10.

Eljárás a munkaviszony megszüntetése esetén

Munkavállalói felmondás esetén – amennyiben nem áll fenn a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alóli mentesülési ok – utolsó munkában töltött napnak az a nap számít, amikor a munkavállaló utoljára volt köteles a munkavégzési kötelezettségének eleget tenni – a Kúria eseti döntése.

2024. május 8.

A technika legújabb vívmányai a Pp-ben (is)?

Az Országgyűlés 2024. április 30-án szavazta meg az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A salátatörvény számos jogszabályt módosít, többek között a közjegyzőkről, a bírósági végrehajtásról, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényt.