Helyreigazításszerű képmásperek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Egy  új Pp. módosítás bevezeti a  képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perek  külön eljárási szabályait.


A 2015. évi XI. törvény a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosítja. A joganyag szerint  kiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készül, illetve kerül felhasználásra, a készítésről, illetve a felhasználásról történt tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül írásban a sérelem orvoslása iránti kérelmében kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól

– a jogsértés abbahagyását,

– azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,

– a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

 

A képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

A határidőben előterjesztett, a sérelem orvoslása iránti kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

A bíróság a perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. A perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.

Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy azokkal a felperes bizonyítsa, hogy a képmás vagy a hangfelvétel elkészült, illetve azt felhasználták, illetve, hogy azokkal az alperes bizonyítsa, hogy a felperes az elkészítéséhez, illetve a felhasználásához hozzájárult, vagy a felperes hozzájárulására törvény alapján nincs szükség. Bizonyítás felvételének van helye továbbá, ha az az objektív jogkövetkezmények alkalmazása körében szükséges; e tényeket annak a félnek kell bizonyítania, akinek érdekében áll, hogy azokat a bíróság valónak fogadja el. Bizonyítás felvételének olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak vagy amelyeket a felek nyomban felajánlanak.

A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt valamely fél kéri és valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét.

A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Jogszabályfigyelő 2024 – 44. hét

Alábbi cikkünkben a 2024/107–108. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok és az Országgyűlés honlapján közzétett közlemények közül válogattunk.

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]