Jogszabályfigyelő 2024 – 36. hét
Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Magyarország 2004. május 1-jén csatlakozott az Európai Unióhoz, ennek köszönhetően a magyar nyelv is az EU egyik hivatalos nyelvévé vált. Az évekig tartó fordítási munka eredményeként a csatlakozáskor hatályos és releváns uniós jogszabályok közül csaknem kilencezer vált magyar nyelven elérhetővé. Az elmúlt 11 év alatt ez a szám megsokszorozódott, 2015 márciusában már több mint 100 000 joganyag érhető el a Jogtár Plusz EU joganyagok adatbázisában.
2004. május 1-je óta Magyarországon nemcsak magyar intézmények és szervek által kibocsátott normák, hanem az európai jog, az európai jog vívmányai is nélkülözhetetlen dokumentumokká váltak a jogalkalmazásban. A Jogtár Pluszon megtalálható az EU joganyagok adatbázis, amely a 2004 májusától magyar nyelven is megjelenő Európai Unió Hivatalos Lapjában ― folyamatosan heti hat alkalommal és a csatlakozás előtt született dokumentumok tekintetében különszámok formájában ― közzétett Európai Uniós normák naponta online frissített adatbázisa. Az EU joganyagok adatbázis fokozatosan bővülő adattartalommal, időgépes formában tartalmazza az EU jogszabályait és egyéb normáit, így különösen a Bizottság, a Parlament és a Tanács rendeleteit, irányelveit, határozatait.
A Jogtár Plusz szolgáltatásról bővebb tájékoztató a www.jogtar.hu oldalon található.
Kluwer International
Külföldi jogi e-könyvek
Egy kattintásra Öntől!
|
Alábbi cikkünkben a 2024/85–86. számú Magyar Közlönyben és a Bírósági Határozatok (Kúriai Döntések) 2024/8. számában megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Sorozatunk hatodik részében Török Tamás írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2016. évi 11. számában jelent meg.
A különböző generatív mesterséges intelligencia alkalmazások bevezetése a jogi munkavégzési folyamatok támogatásába jelentős változásokat hozhat a jogászok életében. Ennek a cikksorozatnak ezért az a célja, hogy bemutassa, milyen újításokat jelentenek a nyelvi modellekre épülő megoldások a korábbi módszerekhez képest, milyen feladatokban képesek támogatni a jogászi munkavégzést, milyen korlátai vannak jelenleg az elterjedésüknek, valamint milyen különböző jogi, etikai, társadalmi kihívásokat hoznak létre. Ez a cikksorozat első része, amelyben azt járom körül, hogy miben jelentenek újítást az olyan nyelvi modellekre épülő megoldások, mint a ChatGPT, a Gemini és a Claude a korábbi mesterséges intelligencia alkalmazásokhoz képest.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!