A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Holnaptól alkalmazandó a DSA, azaz a Digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell nevezniük az ún. digitális szolgáltatási koordinátorokat. Ugyanezen nappal a 45 milliónál kevesebb aktív felhasználóval rendelkező platformoknak is meg kell felelniük a DSA valamennyi szabályának.
A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) és a digitális piacokról szóló rendelet (DMA) az egész EU-ban alkalmazandó egységes szabályrendszert alkot. Két fő célja van:
- biztonságosabb digitális tér létrehozása, amelyben a digitális szolgáltatások valamennyi felhasználójának alapvető jogai védelemben részesülnek;
- egyenlő versenyfeltételek megteremtése az innováció, a növekedés és a versenyképesség előmozdítása érdekében, mind az európai egységes piacon, mind pedig globális szinten.
Mik azok a digitális szolgáltatások?
A digitális szolgáltatások közé tartozik az online szolgáltatások nagy kategóriája, az egyszerű weboldalaktól az internetes infrastruktúra-szolgáltatásokig és az online platformokig.
A DSA rendeletben meghatározott szabályok elsősorban az online közvetítőkre és platformokra vonatkoznak. Például az online piacterek, a közösségi hálózatok, a tartalommegosztó platformok, az alkalmazásboltok, valamint az online utazási és szállásplatformok.
A DMA rendelet olyan szabályokat tartalmaz, amelyek a kapuőr (azaz „gatekeeper” – a szerk.) online platformokat szabályozzák. A kapuőr-platformok olyan digitális platformok, amelyek rendszerszintű szerepet töltenek be a belső piacon, és amelyek szűk keresztmetszetként működnek a vállalkozások és a fogyasztók között a fontos digitális szolgáltatások tekintetében. E szolgáltatások némelyikére a DSA is kiterjed, de különböző okokból és különböző típusú rendelkezésekkel.
Miért van szükség a DSA-ra és a DMA-ra?
A digitális szolgáltatások sokféle módon befolyásolják és megkönnyítik életünket. Arra használjuk őket, hogy kommunikáljunk egymással, vásároljunk, rendeljünk, információkat találjunk, filmeket nézzünk és zenét hallgassunk új, folyamatosan fejlődő szolgáltatásokon keresztül. A digitális szolgáltatások megkönnyítették a vállalkozások számára a határokon átnyúló kereskedelmet és az új piacokhoz való hozzáférést.
Bár a digitális átalakulásnak számos előnye van, vannak problémák is. Az egyik fő probléma az illegális áruk, szolgáltatások és tartalmak online kereskedelme és cseréje. Az online szolgáltatásokkal manipulatív algoritmikus rendszerek is visszaélnek a félretájékoztatás terjedésének fokozása és más káros célok érdekében. Ezek a kihívások és a platformok kezelésének módja jelentős hatást gyakorol az alapvető jogokra az interneten.
Az uniós szintű célzott, ágazatspecifikus beavatkozások ellenére a 2020-as évek elején még mindig jelentős hiányosságokat és jogi terheket kellett orvosolni. Egyes nagy platformok például a digitális gazdaság fontos ökoszisztémáit kontrollálják. Kapuőrként jelentek meg a digitális piacokon, azzal a jogkörrel, hogy mint jogalkotók lépjenek fel. Ezek a szabályok néha tisztességtelen feltételeket eredményeznek az e platformokat használó vállalkozások számára, és kevesebb választási lehetőséget biztosítanak a fogyasztók számára.
Ezért az Európai Unió olyan modern jogi keretet fogadott el, amely biztosítja a felhasználók online biztonságát, az alapvető jogok védelmét szem előtt tartó irányítást hoz létre, valamint tisztességes és nyitott online platformkörnyezetet tart fenn.
Következő lépések
Azt követően, hogy az Európai Parlament 2022 júliusában első olvasatban elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló csomagot, az Európai Unió Tanácsa elfogadta mind a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet, mind a digitális piacokról szóló rendeletet, amelyet mindkét intézmény elnöke aláírt és közzétett a Hivatalos Lapban.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály 2022. október 27-én jelent meg a Hivatalos Lapban, és 2022. november 16-án lépett hatályba. A DSA rendelet közvetlenül alkalmazandó lesz az egész EU-ban, és tizenöt hónappal a hatálybalépés után, vagy 2024. január 1-jétől alkalmazandó, attól függően, hogy melyik következik be később.
Az online platformok esetében 2023. február 17-ig közzé kellett tenniük az aktív felhasználók számát. Ha a platform vagy keresőmotor több mint 45 millió felhasználóval rendelkezik (az európai lakosság 10%-a), a Bizottság a szolgáltatást online óriásplatformnak vagy nagyon nagy online keresőprogramnak minősíti. Ezeknek a szolgáltatóknak 4 hónap áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy eleget tegyenek a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletben foglalt kötelezettségeknek, amely magában foglalja az első éves kockázatértékelés elvégzését és a Bizottság rendelkezésére bocsátását.
Az uniós tagállamoknak 2024. február 17-ig ki kell nevezniük az ún. digitális szolgáltatási koordinátorokat. Magyarországon, az Európai Unióban elsőként, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH) nevezték ki erre a feladatra. Ugyanezen nappal a 45 milliónál kevesebb aktív felhasználóval rendelkező platformoknak is meg kell felelniük a DSA valamennyi szabályának.
2022. október 12-én a DMA-t közzétették a Hivatalos Lapban, és 2022. november 1-jén hatályba lépett. 2023. július 3. előtt a vállalatoknak tájékoztatniuk kellett a Bizottságot felhasználóik számáról, hogy a Bizottság szeptember 6. előtt kijelölhesse a „kapuőröket”. A kapuőröknek ezt követően 2024 márciusáig gondoskodniuk kell arról, hogy eleget tegyenek a DMA kötelezettségeinek.
(Forrás: Európai Bizottság – A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabálycsomag)