Jellegbitorlás hasonló színkombinációval

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jellegbitorlás megvalósul azzal is, ha a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességeire való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata – szól a Kúria eseti döntése.

Ami a tényállást illeti, a felperes állítása szerint az egyik alperes az engedélye nélkül forgalmazott és tartott készleten, a másik alperes pedig szintén az engedélye nélkül állított elő, forgalmazott és reklámozott a felperes (1998 óta a magyar piacon forgalmazott) repcebetakarító adapterével megjelenésében összetéveszthetőségig hasonló (oldalkasza, előtétasztal) betakarító adaptereket. A hasonlóságokat különösen a sárga-fekete színű változatoknál kifogásolta, ez volt ugyanis az alap-színkombináció a felperes BISO márkanevű adapterénél. A felperes szerint az alperesek e magatartása sérti az üzleti tisztesség követelményét, valamint jellegbitorlást valósít meg (tilos valamely terméket vagy szolgáltatást a versenytárs hozzájárulása nélkül olyan jellegzetes külsővel, csomagolással, megjelöléssel vagy elnevezéssel előállítani, forgalmazni vagy reklámozni, amelyről a versenytársat, illetve annak termékét, szolgáltatását szokták felismerni – 1996. évi LVII. törvény 6. paragrafus).

Kereseti kérelemében a felperes kérte, hogy a bíróság kötelezze az alpereseket a jogsértő tevékenység abbahagyására, tiltsa el őket a további jogsértő gyakorlattól, valamint kérelmezte az elégtételadást és a jogsértéssel érintett termékek lefoglalását, valamint megsemmisítését. Az alperesek elsődlegesen elévülésre hivatkoztak és vitatták a jellegbitorlás megállapíthatóságát. Érvelésük szerint az érintett termék (amit csak 2008 nyaráig gyártottak) mind az oldalkaszában, mind az előtétasztalban eltér a felperes termékétől és a sárga-fekete színkombináció sem hozható kizárólagos összefüggésbe vele. Ezeket a termékeket ugyanis csak mezőgazdasággal foglalkozó szakemberek vásárolják, ezért nem áll fenn az összetéveszthetőség lehetősége.

Az első- és másodfokú eljárás

Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet, a másodfokú bíróság azonban megállapította a jellegbitorlást, mivel mind a kialakítást, mind a domináns sárga színt olyan jellegzetesnek találta, amelyről a felperes termékét szokták felismerni. A bíróság helyt adott a felperes kérésének, ezen túlmenően feljogosította arra is, hogy az ítélet rendelkező részét egy országos mezőgazdasági lapban közzétegye. Az ítélőtábla álláspontja szerint a keresetlevélben típusszámmal jelzett alperesi termékek megjelenésükben, összbenyomásukat, külső jegyeik összességét tekintve olyan fokú azonosságot képviselnek a később Reptol típusnévvel forgalmazott termékkel, hogy az csupán a jogsértő termék új megnevezéssel és kisebb formai eltérésekkel gyártott változata. A jogsértés emiatt folyamatos, így az elévülés nem állapítható meg. A felperesi kérelem termékek megsemmisítésére irányuló részét nem látta teljesíthetőnek az ítélőtábla, mivel azt gazdaságilag ésszerűtlennek tartotta.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

Az alperes ellentmondásosnak tartotta, hogy a másodfokú bíróság annak ellenére megvalósultnak találta a jellegbitorlást, hogy eközben kizárta a perrel érintett termékek összetéveszthetőségének reális veszélyét. Vitatta, hogy az összetévesztésre való alkalmatlanság ellenére a terméke azt a képzetet képes kelteni, hogy a felperes termékével kapcsolatban áll. Érvként hozta fel a perbeli termékek speciális vásárlói körét (mezőgazdasági szakemberek) is, illetve hogy a bíróság a termékeket a helyszíni szemle során csak „laikus” szemmel vizsgálta, így az nem alkalmas az elsőfokú eljárásban kirendelt szakértő véleményének megdöntésére.

Az alperes szerint a sárga színnek is csak funkcionális szerepe van, nem tekinthető a termék külső jellegzetes elemének (a sárga szín a felektől független cég által gyártott kombájnok színével megegyező, így jelzik azok felhasználhatóságát).

A Kúria megállapításai

Döntésében a Kúria részletesen elemezte a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok felülmérlegelésének dogmatikáját. Érvelésében rámutatott, hogy erre csak akkor van lehetőség, ha az eljárt bíróság mérlegelése iratellenes, okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes volt. Nyilvánvalóan okszerűtlen következtetésnek az minősíthető a bíróság gyakorlata alapján, amikor a bizonyítékokból csak egyfajta, a felülvizsgálattal támadott ítélettől eltérő következtetésre lehet jutni, így amikor az egyes bizonyítékokból esetlegesen eltérő következtetés is levonható, önmagában nem alapozza meg a felülmérlegelést. A Kúria ebben az ügyben ilyen, a felülmérlegelésre okot adó körülményt nem észlelet.

Kluwer International Külföldi jogi e-könyvek   Egy kattintásra Öntől!   Rendelje meg most és 5 percen belül már olvashatja! »

A bíróság a bizonyítékokat a maguk összességében, meggyőződése szerint értékeli, így az elsőfokú bíróság által beszerzett szakértői véleményben foglaltak ismeretében a bíróságnak lehetősége van személyesen is megtekinteni a perbeli termékeket és ez alapján (tekintettel a speciális vásárlói körre is) levonni a következtetéseit.

A Kúria helyesnek tartotta azt az értelmezést, amely szerint a jellegbitorlás megvalósul azzal is, ha a versenytárs terméke a másik versenytárs ismert termékének jellegzetességeire való utalással azt a képzetet képes teremteni, hogy a két termék kapcsolatban áll egymással, a fogyasztók által ismert áru egyik változata. Egy termék külső jellegzetessége pedig magában foglalja a termékre jellemző színt, méretet, felületkialakítást, formát, ezért ha ezek összhatásukban olyan jellegzetes külsőt eredményeznek, amely alapján az utóbb piacra lépő áru alkalmas arra, hogy – megtévesztően – a piacon már korábban ismertté vált versenytárstól való származásra is utaljon, fennáll a versenytársak, illetve az egybevetett áruk összetéveszthetőségének reális veszélye. A felperes a termékével a piacon tekintélyt szerzett, ráfordításaival kivívta a fogyasztók kedvező értékítéletét. Az ebből származó előny, haszon őt, és nem az áruival rá, illetve termékeire utaló jellegbitorlót illeti meg. Az összhatást vizsgálva az alperes terméke a külső jegyek tekintetében a felperesi termék külső kialakításának jellegzetességét adták (ebbe beletartozik a sárga-fekete színkombináció is), ezért a Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta.

Az ismertetett döntés (Kúria Gfv. VII.30.070/2014.) a Kúriai Döntések 2015/2. számában 43. szám alatt jelent meg.

---