Jogszabályfigyelő – 20. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2016. május 16-ai hét legfontosabb újdonságait foglaljuk össze.

Tartalom:

Júliustól teljes körű elektronikus kapcsolattartás a bíróságokon

Új alapokon az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások

Változik a víziközmű-szolgáltatás szabályozása

Adómentes a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása

Átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere

Meghatározhatja az önkormányzat a lassú járművel végzett személyszállítás keretszabályait

Módosul a népszavazási törvény

Szeptembertől változik az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás

Elszámolható NAV üzemanyagárak júniusban

 

Júliustól teljes körű elektronikus kapcsolattartás a bíróságokon

A módosítás hangsúlyozza, hogy a fizetési meghagyásos eljárást követő polgári peres eljárásban történő elektronikus kapcsolattartás során is csupán a digitalizálható okirati bizonyítékokat kell csatolni az elektronikusan benyújtott keresetlevélhez. Az egyéb elektronizálható bizonyítékokat (például a szóbeli kötelezettségvállalásról készült hangfelvételt) adathordozón, nem transzformálható bizonyítékokat pedig az általános szabályok szerint kell benyújtani.

Mivel a bíróságokkal történő elektronikus kapcsolattartás az „e-Perkapu” bevezetésével már három kommunikációs csatornán keresztül fog működni, és a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekben az Ügyfélkapu és az „e-Perkapu” alternatív kommunikációs csatornaként szolgál a fél (vagy képviselője) számára, a könnyebb érthetőség kedvéért, az Ügyfélkaput a személy teljes körű azonosítását biztosító és az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatás, az „e-Perkaput” pedig az űrlapbenyújtás támogatási szolgáltatásként jelöli meg a törvény. A közigazgatási szervek a törvénymódosítás hatálybalépését követően az alkalmazottaik (képviselőik) Ügyfélkapuján keresztül már nem, csupán a Hivatali Kapun keresztül tarthatnak elektronikusan kapcsolatot a bíróságokkal.

Azokban a közigazgatási perekben, amelyeket olyan közigazgatási hatósági eljárás előzött meg, amely az ágazati jogszabályok szerint kizárólag elektronikus, a közigazgatási szerv minden digitálisan rendelkezésre álló, valamint digitalizálható dokumentumot és bizonyítékot elektronikusan köteles benyújtani a bíróságra.

Amikor a per alapjául szolgáló államigazgatási eljárás nem kizárólag elektronikusan zajlott, a közigazgatási szerv csak a keresetlevelet és azokat a bizonyítékokat, dokumentumokat köteles elektronikus formában benyújtani, amelyek így rendelkezésére állnak. A többi ügyirat tekintetében a papír alapú benyújtás változatlan formában alkalmazandó.

Az internet alapú kommunikációs csatornák sérülékenysége miatt (a lassú feltöltés, az informatikai rendszer korlátozott erőforrásai miatti technikai anomáliák, a kapcsolat pillanatnyi megszakadása miatt a feltöltés megszakadása és újrakezdődése, amely egyes esetekben mulasztással járhat) a nagyobb méretű fájlok fizikai adathordozón (CD, DVD, pendrive, merevlemez) nyújthatók be. Az adathordozókat eggyel több példányban kell benyújtani, mint ahány fél a perben érdekelve van. Az adathordozókat pedig a maguk fizikai valójában a bíróság fogja postán kézbesíteni az érdekeltek részére.

Joganyag: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Módosítja: 2016. évi XL. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 06. 30., 2016. 07. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Új alapokon az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások

A változtatások egyik lényegi eleme, hogy a korábbi elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatások helyébe (a természetes személyek számára kibocsátott minősített aláírások kivételével) újak lépnek, amelyeket újra is kell minősíteni. Ennek értelmében minősített szervezeti tanúsítvány kibocsátása, minősített időbélyegzés szolgáltatás, archiválási szolgáltatás tekintetében nincs meg a szükséges folytonosság, 2016. június 30-án elveszítik addig meglévő joghatásukat, a helyükbe lépő új tanúsítványokat pedig az új rendszerben kellene kiadni.

A fokozott biztonságú szolgáltatások az új környezetben bejelentés alapján nyújthatóak. A minősített bizalmi szolgáltatások tekintetében a szolgáltatónak megfelelőség-értékelést kell végeztetnie a megfelelőségértékelési szervezetekkel. és az arról szóló jelentést be kell nyújtania a bizalmi felügyeletet ellátó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH). A megfelelőségértékelési szervezetek akkreditációját azonban a Nemzeti Akkreditációs Hatóság (NAH) végzi majd.

A szolgáltató a minősített bizalmi szolgáltatást azt követően indíthatja el, hogy az NMHH, mint felügyeleti szerv megállapította, hogy a szolgáltató és a szolgáltatás megfelel az eIDAS Rendelet (az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 910/2014. EU rendelet) szerinti követelményeknek, megadta az eIDAS Rendelet szerinti minősített státuszt és az a bizalmi listán feltüntetésre került. Az eIDAS Rendelet szerinti minősített státusz megszerzése időigényes, minimum két hónapot vehet igénybe. Ezen időszak alatt a korábbi elektronikus aláírásról szóló törvény szerinti minősített szolgáltatások nem lesznek az eIDAS Rendelet szerint minősítettek.

Mindez azt jelenti, hogy ugyan a természetes személyhez kötött minősített aláíró tanúsítványok érvényesek lesznek, azonban például az azok működéséhez gyakran elengedhetetlenül szükséges időbélyeg szolgáltatás – jogalkotói beavatkozás hiányában – nem lesz július 1-jétől elérhető.

A szolgáltatások nyilvántartásba vételéhez szükséges megfelelőség-értékelési eljárások akadálya miatt, valamint az átmenet zökkenőmentes lebonyolítása érdekében biztosítani kell azt, hogy az egyes szolgáltatások – átmeneti jelleggel – tovább működhessenek. Erre tekintettel, akik jelenleg minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatást nyújtanak, legkésőbb 2016. december 31-ig jogosultak minősített szolgáltatásaikat nyújtani.

Joganyag: 2015. évi CCXXII. törvény az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól

Módosítja: 2016. évi XL. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 06. 30., 2016. 07. 01.

Megjegyzés: átfogó módosítás

 

Változik a víziközmű-szolgáltatás szabályozása

A törvénymódosítás átalakítja a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal hatósági jogalkalmazói tevékenységének kereteit, az eljárásrendet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényhez kapcsolja. A víziközmű-törvény csak néhány részletkérdésben tér el az általános eljárási szabályoktól. A hatósági feladat és eljárásrend átalakításával a Hivatal hatósági tevékenységében hangsúlyozottan megjelenik a felügyeleti tevékenység, amely átfogó ellenőrzésre, célvizsgálatra és utóellenőrzése terjedhet ki.

A módosítás a víziközmű-szolgáltató gazdasági, technikai és személyi felkészültségét érintő, valamint az üzemeltetési szerződésekből következő, a víziközmű-szolgáltató működésének területi határait kijelölő részek mentén kettébontja a jelenlegi víziközmű-szolgáltatói engedélyeket. A relatíve állandó, a víziközmű-szolgáltató felkészültségére vonatkozó feltételeket tartalmazó szolgáltatói engedélyt, valamint a gyakori területi változásokkal járó működési engedélyt vagy engedélyeket hoz létre.

Joganyag: 2011. évi CCIX. törvény a víziközmű-szolgáltatásról

Módosítja: 2016. évi XLII. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 07. 04., 2016. 09. 17.

Megjegyzés: átfogó módosítás

Változásfigyeltetés
Ne maradjon le! Használja Változásfigyeltetés szolgáltatásunkat az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek és tárgyszavak figyeltetésére! Megrendelés >>

Adómentes a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatása

A személyi jövedelemadóról szóló törvény módosítása a közfoglalkoztatottak elhelyezkedési juttatásához kapcsolódik. A közfoglalkoztatottat elhelyezkedési juttatás ösztönzi a versenyszférában történő mielőbbi elhelyezkedésre. Ez a juttatás a közfoglalkoztatási jogviszony időtartamának lejártát megelőzően történő elhelyezkedés esetén jár. Az ösztönző hatás erősítése érdekében a juttatás adó és járulékmentes lesz.

Joganyag: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

Módosítja: 2016. évi XLIV. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 05. 21.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere

A törvénymódosítás a 2014-ben elfogadott uniós könyvvizsgálati reformot építi be a magyar jogrendszerbe. A részletszabályokat két uniós jogszabály határozza meg, ezek átvétele 2016. június 17-ig minden tagállamnak kötelező. Az új szabályozással Magyarország is tagja lesz ez európai szintű közfelügyeleti együttműködésnek. A tagállamok közfelügyeleti hatóságainak vezetői rendszeresen megosztják egymással az ellenőrzések tapasztalatait.

Az irányelv átültetése a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálati tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókra és könyvvizsgáló cégekre és a közfelügyeleti rendszerre vonatkozó előírásokban jelentős változást eredményez. Módosulnak többek között a függetlenségre, a szakmai szkepticizmusra, a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek belső szervezetére vonatkozó előírások.

A változások az úgynevezett „közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál” jogszabályi kötelezettséget alapuló könyvvizsgálói tevékenységet ellátó kamarai tag könyvvizsgálókat, könyvvizsgáló cégeket érintik. Magyarországon a tőzsdén jegyzett társaságok (kibocsátók), a hitelintézetek, a biztosítók (biztosítók és viszontbiztosítók) és a befektetési vállalkozások számítanak közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóknak.

A módosítás több jogosultságot és felelősséget biztosít a Nemzetgazdasági Minisztériumban működő Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságnak a könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek nyilvántartása, továbbképzése, minőségellenőrzése, valamint a könyvvizsgálatra vonatkozó speciális szabályok, az úgynevezett könyvvizsgálati sztenderdek megalkotása területén.

A törvény több más pénzügyi tárgyú jogszabályt is módosít a a könyvvizsgálók kötelező rotációjának meghatározása érdekében. A hitelintézetek, biztosítók, befektetési vállalkozások és bizonyos alapkezelők 8 évente kötelesek könyvvizsgálót váltani, míg a többi gazdálkodó – például a tőzsdén jegyzett vállalatok is – 10 évente.

A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-jétől induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.

Joganyag: 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről

Módosítja: 2016. évi XLIV. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 06. 04.

Megjegyzés: átfogó módosítás

 

Meghatározhatja az önkormányzat a lassú járművel végzett személyszállítás keretszabályait

A személyszállítási szolgáltatást végző lassú járművek tömeges elterjedése közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi szempontból is részletesebb, de a település által a helyi viszonyokhoz igazítható szabályozás kialakítását igényelte, ugyanis az eddig hatályos szabályozás alapján a települési önkormányzat, megfelelő felhatalmazás hiányában nem tudott például a szolgáltatást nyújtó járművek útvonalára, megállási helyeire vonatkozó rendelkezéseket alkotni.

A törvénymódosítás lehetőséget ad a települési önkormányzatnak arra, hogy a környezet és a lakosság érdekeinek figyelembe vételével, rendeletében állapítsa meg az ilyen szolgáltatást nyújtó jármű környezetvédelmi tulajdonságára, műszaki felszereltségére és külső megjelenésére vonatkozó helyi szabályokat. Meghatározhatja a szolgáltatás által igénybe vehető helyi közutakat, valamint a megállóhelyeket is. Az előírt feltételek teljesítését a települési önkormányzat vagy az általa megbízott közlekedésszervező ellenőrzi.

Joganyag: 2012. évi XLI. törvény a személyszállítási szolgáltatásokról

Módosítja: 2016. évi XLVI. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 05. 28.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Módosul a népszavazási törvény

A törvénymódosítás enyhít a „benyújtási moratórium” szabályain. Választópolgári kezdeményezés esetén mindaddig lesz lehetőség azonos tárgyú kérdés benyújtására, amíg nem válik jogerőssé az Nemzeti Választási Bizottság másik azonos tárgykörű kérdés kapcsán, a megfelelő számú érvényes aláírás meglétéről hozott határozata. A módosítás értelmében a Kormány és a köztársasági elnök nem kezdeményezhet olyan tárgykörben népszavazást, amelyben már jogerősen hitelesítették a népszavazási kezdeményezést.

Joganyag: 2013. évi CCXXXVIII. Törvény a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról

Módosítja: 2016. évi XLVIII. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 05. 21.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Szeptembertől változik az iskolaszövetkezeti foglalkoztatás

A törvénymódosítás 2016. szeptember 1-től kezdődően a Munka Törvénykönyvéből  a szövetkezeti törvénybe emeli át a diák munkavállalók foglalkoztatására vonatkozó rendelkezéseket.

A diákok és iskolaszövetkezetek közötti munkaszerződések megszűnnek, és új, személyes közreműködésről szóló megállapodásokat kell kötni velük. Az iskolaszövetkezeti jogviszony három fél, az iskolaszövetkezet, a diák és a „szolgáltatás fogadójának” egymás közötti szerződéses jogviszonya. A diák az iskolaszövetkezettel, a szövetkezet pedig a „szolgáltatás fogadójával” szerződik.

Az új szabályozás értelmében az iskolaszövetkezet nappali tagozatos tanuló, hallgató tagja részére, ha a feladatteljesítés tartama a napi hat órát meghaladja, napi húsz, ha a napi kilenc órát meghaladja, további napi huszonöt perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Amennyiben két egymást követő napon végzi feladatát, a napi munka befejezése és a következő napi munka megkezdése között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani. A Munka Törvénykönyve szabadságra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy munkában töltött időnek a külső szolgáltatás keretében végzett feladatteljesítés időtartama minősül, amelynek keretében minden tizenhárom feladatteljesítéssel töltött nap után egy nap szabadság jár.

Az új rendszerre való átállásra további négy hónapot kapnak az iskolaszövetkezetek, a korábbi szerződések 2017. január 1-jén megszűnnek. A szerződések újrakötése mellett az iskolaszövetkezeteknek az alapszabályaikat is át kell alakítaniuk szeptember 1. és december 31. között az új szabályozásnak megfelelően, amelyhez közgyűlést kell tartaniuk.

Joganyag: 2006. évi X. törvény a szövetkezetekről

Módosítja: 2016. évi XLIX. törvény

Megjelent: MK 2016/71. (V. 20.)

Hatályos: 2016. 09. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

Elszámolható NAV üzemanyagárak júniusban

A 2016. június 1-je és június 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:

• ESZ 95 ólmozatlan motorbenzin:      338 Ft/l,
• gázolaj                                           328 Ft/l,
• keverék                                          374 Ft/l,
• LPG autógáz                                  200 Ft/l.

Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a fenti árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszereznie.

Joganyag: NAV közlemény a 2016. június 1-je és június 30-a között alkalmazható üzemanyagárakról

Megjelent: Hivatalos Értesítő 2016/21. (V. 20.)

---