Kizárólagos illetékesség felelősségbiztosítási szerződéssel összefüggő kártérítési ügyben
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az alábbi cikkünkben a 2015. november 3. hetében megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.
A 2016 januárjától megújuló Ügyvédvilág portál új tartalommal kívánja segíteni olvasóink munkáját.
A jogszabályváltozások világában nyújt eligazodást új prémium szolgáltatásunk, mely a legfontosabb változásokkal kapcsolatban innentől kezdve nem csupán a jogszabályhelyekhez kapcsolt változásokat mutatja meg olvasóinknak, hanem rövid szakmai összefoglalót kínálunk az adott hét legfontosabb módosításainak tartalmáról. Prémium változásfigyeltetési tartalmainkat márciusig ingyenesen olvashatja.
Tartalom:
A „Quaestor törvény” egyes rendelkezéseinek a megsemmisítése
A forint- és euroérmék utánzata
A felszámolóbiztosokat érintő előírások pontosítása
Változott a felszámolói névjegyzék szabályozása
Az EÉR szabályait is pontosította a Kormány
Nem az OBH üzemelteti a felszámolókat kijelölő programot
1. A „Quaestor törvény” egyes rendelkezéseinek a megsemmisítése
A fenti határozatból csak néhány fontos megállapítást, gondolatot emeltünk ki a határozat teljes tartalmának ismertetésétől ehelyütt eltekintünk.
Az Alkotmánybíróság megállapította a BEVA részére történő előlegfizetési kötelezettséget előíró rendelkezés pontatlanságát, 2015. évre vonatkozóan pedig a tényleges felkészülés lehetőségének a hiányát, emiatt az érintett bekezdést alaptörvény-ellenesnek minősítette.
Alkotmánybíróság határozatában rögzíti, hogy a támadott törvény a Quaestor vállalatcsoport kötvények kibocsátásával érintett, károsult befektetői számára egy kárrendező és követeléskezelő alapot hozott létre, amely a BEVA kártalanításával együtt harmincmillió forintig garantálja a befektetők számára befektetéseik megtérítését. Megállapítja ugyanakkor, hogy: „A befektetési szolgáltatók fizetésképtelensége illetve felszámolása estére vonatkozó – teljes vagy részleges – kártalanításra egyetlen befektetőnek sincs alanyi joga.” Utal ugyanakkor arra, hogy nincs akadálya annak hogy az állam méltányosságból juttasson javakat, de „a megkülönböztetés korlátja, a pozitív diszkrimináció elvi határa: az egyenlő méltóságú személyként való kezelés feltétlen betartása, illetve az Alkotmányban megfogalmazott alapjogok meg nem sértése.”
Az Alkotmánybíróság a különbségtétel tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű okát nem találta, így a diszkriminációra hivatkozással támadott rendelkezéseket is megsemmisítette.
Joganyag: 32/2015. (XI. 19.) AB határozata a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló 2015. évi XXXIX. törvény egyes rendelkezései alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről
Módosította:
Megjelent: MK 2015/177. (XI. 19.)
Hatályos: 2015.11.17.
Megjegyzés: utólagos normakontroll
2. A forint- és euroérmék utánzata
A rendelet tartalmazza az utánzatokra, engedélyezésre vonatkozó módosított előírásokat, amely 2016. január elsejétől lépnek hatályba.
Joganyag: 36/2014. (IX. 25.) MNB rendelet a forint- és az euroérmék utánzatáról, valamint a forint- és az eurobankjegyek utánzatáról szóló 2/2010. (I. 28.) MNB rendelet módosításáról
Módosította: 47/2015. (XI. 18.) MNB rendelet
Megjelent: MK 2015/176. (XI. 18.)
Hatályos: 2016.01.01.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
3. A felszámolóbiztosokat érintő előírások pontosítása
Pontosították a felszámolóbiztosok kijelölésével kapcsolatos kizárási okokat. A jövőben nem jelölhető ki felszámolóbiztosnak az a személy sem, aki a felszámolás elrendelésének – felmentett felszámolóbiztos helyett kijelölt új felszámolóbiztos esetén pedig a kijelölésnek – az időpontjában a felszámolók névjegyzékében vagy a jogszabályban előírt hatósági nyilvántartásban nem szerepel.
Nem kell felmenteni ugyanakkor a folyamatban lévő eljárásban azt a vagyonfelügyelőt vagy felszámolót, aki csupán a pályázati keretszám miatt nem került be a felszámolók névjegyzékébe. E felszámolókról is közhiteles hatósági nyilvántartást vezet a felszámolói névjegyzék vezetésére köteles szerv. Súlyos vagy ismétlődő jogszabálysértés miatti bírósági felmentés esetén (csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban egy éven belül legalább két ügyben vagy két éven belül legalább három ügyben) továbbá csődeljárásban, felszámolási eljárásban vagy adósságrendezési eljárásában két éven belül legalább háromszor jogszabálysértés vagy mulasztás miatt kiszabott jogerősen pénzbírság esetén e felszámoló szervezetet is felmenti az eljáró bíróság a többi folyamatban lévő eljárásból is.
A törvénymódosítás rögzíti továbbá, hogy törölni kell a hatósági nyilvántartásból a fent említett felszámolót, ha valamennyi folyamatban lévő csődeljárás, felszámolási eljárás jogerősen lezárult. Ennek tényét a felszámolónak kell bejelentenie a névjegyzéket vezető szervnek. A bejelentés elmulasztása, késedelmes teljesítése esetén a felszámoló vezetője bírsággal sújtható.
Fontos szabály, hogy felszámolók névjegyzékét vezető szerv döntése ellen (az új felszámolói névjegyzék felállításával, a névjegyzékbe való felvétellel, a felszámolói névjegyzék és a hatósági nyilvántartás vezetésével összefüggésben, valamint a hatósági ellenőrzés során döntéssel) szemben fellebbezésnek helye.
A 2015. január elsejétől kötelező elektronikus árverés eredményéről, a pályázat értékeléséről készült jegyzőkönyv másolatát ezentúl kérelemre a licitáló és az elővásárlásra jogosult részére is meg kell küldeni a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások betartása mellett (licitálókat csak egyedi azonosítóval szerepeltetik.)
A felszámolási és vagyonfelügyeleti szakirányú szakképzettséggel rendelkező személyek a két évenként előírt kötelező szakmai továbbképzést a tárgyalt módosítás értelmében 2016. június 30-áig kell teljesíteni, az erről szóló igazolást pedig 2016. július 31-éig kell megküldeni.
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Joganyag: 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról
Módosította: 2015. évi CLXXI. törvény
Megjelent: MK 2015/173. (XI. 13.)
Hatályos: 2015.11.14.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
4. Változott a felszámolói névjegyzék szabályozása
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény fent ismertetett módosításával összefüggésben változtak a felszámolói névjegyzék szabályai is.
Kiemelendő, hogy az új felszámolói névjegyzékben kizárólag olyan szervezet szerepelhet, melynek az új felszámolói névjegyzékbe történő felvételéről a felszámolók névjegyzékét vezető szerv jogerős határozatában döntött.
Pontosították a vagyoni biztosíték szabályait és a pályázati előírásokat is.
Újdonságnak, hogy a felszámolók névjegyzékét ezentúl a Felszámolók Névjegyzékét Vezető Hatóság vezeti, amely az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium – a névjegyzékkel kapcsolatos hatósági ügyek tekintetében nem utasítható – önálló szervezeti egysége. A módosítás több ponton is érinti a hatóság eljárását, valamint a hatóság felé teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettséget.
A rendelet módosítása a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Joganyag: 114/2006. (V. 12.) Korm. rendelet felszámolók névjegyzékéről
Módosította: 343/2015. (XI. 13.) Korm. rendelet
Megjelent: MK 2015/173. (XI. 13.)
Hatályos: 2015.11.14.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
5. Az EÉR szabályait is pontosította a Kormány
A módosítást szerint a rendelet szabályait kell alkalmazni a vagyonrendezési eljárásban történő nyilvános értékesítésekre is.
Az elektronikus értékesítési rendszert (EÉR) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium – a rendeletben foglalt feladatok tekintetében nem utasítható – önálló szervezeti egysége működteti a jövőben.
A pontosított szabályok értelmében licitálóknak a részletes tenderfüzet megtekintéséért és letöltéséért az értékesítő által meghatározott összegű költségtérítést a jövőben a működtető részére kell megfizetniük. Emellett a módosítás – többek között – érinti a pályázatokkal kapcsolatos előírásokat is.
A rendelet módosítása a kihirdetését követő napon lépett hatályba.
Joganyag: 17/2014. (II. 3.) Korm. rendelet a felszámolási eljárásban az adós vagyontárgyainak elektronikus értékesítéséről
Módosította: 343/2015. (XI. 13.) Korm. rendelet
Megjelent: MK 2015/173. (XI. 13.)
Hatályos: 2015.11.14.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
6. Nem az OBH üzemelteti a felszámolókat kijelölő programot
A felszámolók névjegyzékéből történő kirendeléshez szükséges számítógépes elektronikus kijelölő programot az Országos Bírósági Hivatal helyett a jövőben az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium önálló szervezeti egysége (a továbbiakban: üzemeltető) üzemelteti, melynek keretében közvetlenül ellátja az alkalmazásüzemeltetési és alkalmazásfejlesztői feladatokat.
Az üzemeltető a számítógépes program informatikai üzemeltetésére vonatkozóan üzemeltetői szabályzatot, a számítógépes program felhasználóként történő alkalmazásával kapcsolatban pedig felhasználói szabályzatot alkot. Az üzemeltetői szabályzat az üzemeltető a honlapjáról érhető el. A felhasználói szabályzatot a tárgyalt módosítás 1. melléklete tartalmazza.
A rendelet módosításai 2015. november 14-én és 15-én léptek hatályba.
Joganyag: 36/2010. (V. 13.) IRM rendelet a felszámolók, a vagyonfelügyelők és az ideiglenes vagyonfelügyelők elektronikus kijelölésének szabályairól
Módosította: 64/2015. (XI. 13.) NFM rendelet
Megjelent: MK 2015/173. (XI. 13.)
Hatályos: 2015.11.14; 2015.11.15.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
A Pp. 26. § (2) bekezdésébe foglalt illetékességi szabály engedményes általi igényérvényesítés esetén is alkalmazandó – a Kúria eseti döntése.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal Piacvezérelt kutatás-fejlesztési és innovációs projektek támogatásából finanszírozott „Okos révkalauz platform” projekt utolsó mérföldkövéről beszéltek a XXI. Magyar Munkajogi Konferencián.
Sorozatunk tizennegyedik részében Szabó Attila írását ajánljuk figyelmükbe, amely a Polgári Jog Online szakfolyóirat 2023. évi 1-2. számában jelent meg.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!