Jogszabályfigyelő – 2015. november 4. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alábbi cikkünkben a 2015. november 4. hetében megjelent Magyar Közlönyök legfontosabb változásait foglaljuk össze.

A 2016 januárjától megújuló Ügyvédvilág portál új tartalommal kívánja segíteni olvasóink munkáját.

A jogszabályváltozások világában nyújt eligazodást új prémium szolgáltatásunk, mely a legfontosabb változásokkal kapcsolatban innentől kezdve nem csupán a jogszabályhelyekhez kapcsolt változásokat mutatja meg olvasóinknak, hanem rövid szakmai összefoglalót kínálunk az adott hét legfontosabb módosításainak tartalmáról. Prémium változásfigyeltetési tartalmainkat márciusig ingyenesen olvashatja.

Tartalom:

Az IFRS-ek alkalmazása miatt szükséges számviteli módosítások
HIPA-módosítás az IFRS-ek miatt
Változott a társasági adó is a nemzetközi számviteli standardok bevezetése miatt
Új osztalék-elszámolási szabályok alkalmazása
Pp. módosítás – elektronikus út, meghallgatás zártcélú távközlési eszközön keresztül
Földhaszonbérlet – szerződésmódosítás, bérletidíj-emelés
Kormányablakok helyi jelenléte

 

1. Az IFRS-ek alkalmazása miatt szükséges számviteli módosítások

A módosítás célja az IFRS-ek egyedi beszámolási célra történő alkalmazásához szükséges rendelkezések beépítése a számviteli törvénybe. Az IFRS-ek – a módosítás fogalommmeghatározása szerint – a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt eljárás alapján az Európai Unió Hivatalos Lapjában rendeleti formában kihirdetett nemzetközi számviteli standardok.
Az IFRS-ek inkább elvi megközelítést alkalmaznak, és nem tartalmaznak konkrét, speciális vagy taxatívan megfogalmazott szabályokat. Jellemzői a pénzügyi szemlélet és a befektető-központú információszolgáltatás – olvasható a módosításhoz fűzött miniszteri indokolásban.
A fentiekre tekintettel a módosítás döntően a következő szabályokat, területeket érinti: leltározás, bizonylatolás, könyvvizsgálat, letétbehelyezés és közzététel, átalakulás, egyesülés, szétválás, illetve egyes fogalommeghatározások, definíciók, mint például a saját tőke vagy a mérleg és az eredménykimutatás.
A módosítások gazdálkodó típusonként eltérő időponttól alkalmazandók. Ezt azt jelenti, hogy csak bizonyos vállalkozók számára lesznek kötelezők kezdetben, míg más vállalkozások számára csupán választhatóak az elegendő felkészülési idő biztosítása érdekében – derül ki az indokolásból.
A módosított rendelkezések 2016. január elsején és 2017. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 2000. évi C. törvény a számvitelről

Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2016. 01.01., 2016.01.02., 2017.01.01.

Megjegyzés: átfogó módosítás

 

2. HIPA-módosítás az IFRS-ek miatt

Az IFRS-ek (uniós nemzetközi számviteli standardok) alkalmazásához szükséges számviteli szabályok módosításával egyidejűleg módosultak a helyi iparűzési adóra vonatkozó rendelkezések is.
Új alcímként kerültek a törvénybe az éves beszámolójukat az IFRS-ek szerint elkészítő vállalkozókra vonatkozó sajátos rendelkezések. Ezek célja az volt – a javaslat miniszteri indokolása szerint –, hogy „a vállalkozók adópozíciója ne változzék azért, mert az adóalany egyedi beszámolóját a magyar számviteli szabályok vagy az IFRS-ek szerint készíti, azaz az IFRS-ekre való áttérés a helyi iparűzési adó szempontjából is semleges maradjon.”
A módosított rendelkezések 2016. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 1990. évi C. törvény a helyi adókról

Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2016. 01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

3. Változott a társasági adó is a nemzetközi számviteli standardok bevezetése miatt

A módosítás elvi éllel rögzíti, hogy az éves beszámolóját, a könyvviteli zárlatát az IFRS-ek (uniós nemzetközi számviteli standardok) szerint összeállító adózó a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvényt (Tao. tv.) az IFRS-ek rendelkezéseire figyelemmel, azokkal összhangban értelmezi és alkalmazza, kivéve, ha a Tao. Tv. valamely rendelkezése ezen adózók vonatkozásában kifejezetten utal a számvitelről szóló törvény valamely rendelkezésének az alkalmazására. Kiemeli továbbá, hogy az IFRS-ek rendelkezéseitől a valós bemutatás érdekében történő eltérés nem eredményezheti az adókötelezettség változását.
A módosítás egyebek mellett külön fejezetet szentel az éves beszámolóját, könyvviteli zárlatát az IFRS-ek szerint összeállító adózóra vonatkozó rendelkezéseknek.
A módosított rendelkezések 2016. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2016. 01.01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

4. Új osztalék-elszámolási szabályok alkalmazása

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) módosítása értelmében a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a júliusban módosított osztalék-elszámolási szabályait [Ptk. 3:88. § (2) bekezdés, 3:184. § (1) bekezdés, 3:186. § (1) bekezdés b) pontj 3:238. § (2) bekezdés, 3:261. § (1) bekezdés, 3:263. § (1) bekezdés b) pont] először a 2016. évben induló üzleti évi kifizetésekre kell alkalmazni.
A módosított rendelkezések 2016. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről

Módosította: 2015. évi CLXXVIII. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2016. 01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

5. Pp. módosítás – elektronikus út, meghallgatás zártcélú távközlési eszközön keresztül

Néhány héttel ezelőtt ismertettük a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.), illetve az egyéb eljárásjogi és igazságügyi törvények módosításáról szóló törvényjavaslat elektronikus kapcsolattartásról szóló szabályait, amelyet 2015. november 27-én fogadtak el. Az alábbiakban e kérdéskörrel foglalkozunk részletesebben, de említést teszünk más egyéb, fontos módosításról, így a zártcélú távközlési eszközön keresztül megvalósuló meghallgatás szabályairól is.
A legfontosabb újdonság, hogy elektronikus kommunikáció kifejezés helyett 2016. január elsejétől az elektronikus kapcsolattartás kifejezést használja a törvény.
A módosított rendelkezések értelmében 2016. január elsejétől a perben a beadványokat és azok mellékletét elektronikus úton kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadványban foglalt nyilatkozat hatálytalan.
Főszabályként a 2016. január elsejét követően indult perekben a belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezetek és a jogi képviselővel eljáró felek a jogi képviselőik útján kizárólag elektronikusan tarthatják a kapcsolatot a bíróságokkal a polgári perben (teljes körű azonosítást biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatás igénybevételével – azaz Ügyfélkapun keresztül). Ha a gazdálkodó szervezet alperesi pozíciót foglal el a perben, részére a bíróság ugyancsak elektronikusan kézbesít.
Kiemelendő, hogy az elektronikus útra kötelezett gazdálkodó szervezet esetében – ha nem ügyvédi képviselettel jár el – a szervezet képviselője helyett (Ügyfélkapu használata helyett) maga a szervezet azonosítását biztosító és ÁNYK űrlap benyújtás támogatási szolgáltatást is igénybe veheti az alperes (szervezet Hivatali kapuját). Ebben az esetben azonban a per folyamán végig ezt a megoldást (Hivatali kapu) kell alkalmaznia.
A közigazgatási szerv minden esetben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett (akkor is, ha nem gazdálkodó szervezet, illetve abban az esetben is, ha nem közigazgatási perben vesz részt.). Hasonló szabályt tartalmaz a törvény az ügyész esetében is.
A módosítás az elektronikus kapcsolattartás szabályai között rögzíti, ki minősül e körben a gazdálkodó szervezet képviselőjének, illetve foglalkozik az elektronikus útra nem kötelezett fél esetében az elektronikusan eljáró jogi képviselő képviseleti jogának a visszavonásáról, új képviselő meghatalmazásáról. Az új képviselő a fél bejelentését követően pénzbírság terhe mellett köteles bírósággal a kapcsolatos elektronikus úton felvenni.
Fontos kiemelni, hogy az elektronikus út választására abban az esetben is lehetőség van, ha azt a törvény nem teszi kötelezővé. Papír alapon történik a kapcsolattartás azonban akkor, ha a fél nem választja, vállalja az elektronikus kézbesítést. Ilyen esetben – ha az ellenérdekű fél elektronikus útra kötelezett – a bíróság digitalizálja a papír alapon benyújtható beadványokat.
A bíróság az alperessel papír alapon veszi fel első alkalommal a kapcsolatot (keresetlevél kézbesítése), tájékoztatja azonban arról, ha az alperes elektronikus kapcsolattartásra kötelezett.
A névjegyzékben nem szereplő igazságügyi szakértői szervezet számára elternatíva az elektronikus út.
A bíróságok egymás közötti és a közigazgatási szervekkel, illetve más hatóságokkal történő kapcsolattartása 2016. január elsejétől kizárólag elektronikus úton történik (Hivatali kapun keresztül)
Ahogy már fentebb említettük, az elektronikus útra kötelezett fél papír alapú beadványai hatálytalanok, emellett azonban a bíróság a felet pénzbírsággal is sújtja. A papír alapon benyújtott keresetlevelet pedig a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
A jogi képviselő elektronikus kapcsolattartás esetén köteles az általa elektronikus formába átalakított meghatalmazást is csatolni.
Elektronikus kapcsolattartást esetén a beadványt legkésőbb a határidő utolsó napján kell előterjeszteni.
A módosítás egyéb technikai kérdések mellett megállapítja a nagyméretű beadványok benyújtása esetén követendő eljárást is.
Újdonság a fentiek mellett, hogy a bíróság bizonyos esetekben elrendelheti, hogy a fél és más perbeli személy, valamint a szakértő meghallgatására, illetve a tanú kihallgatására zártcélú távközlő hálózat útján kerüljön sor.
A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránti perekre, a birtokvédelmi határozat megváltoztatása iránti perekre és a fizetési meghagyással szembeni ellentmondás folytán indult perekre speciális szabályok alkalmazandók az elektronikus kapcsolattartás körében is.
A módosítás a kihirdetését követő napon, illetve az azt követő 8. napon, bizonyos rendelkezések pedig 2016. január elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

Módosította: 2015. évi CLXXX. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2015.11.27., 2015.12.04., 2016. 01.01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

6. Földhaszonbérlet – szerződésmódosítás, bérletidíj-emelés

A haszonbérbe adó személyében bekövetkező változás 90 napon belül és ezt követően pedig további három sor kerülhet bérbeadói oldalról a haszonbérleti szerződés módosításának kezdeményezésére a haszonbér piaci mértékű összegre való emelése érdekében.
Ha a haszonbérlő ezzel nem ért egyet 30 napos jogvesztő határidőn belül a bíróságtól kérheti a piaci haszonbérleti díj meghatározását.
A fenti szabályok kógensek, azoktól a felek érvényesen nem térhetnek el.
A módosítás a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Joganyag: 2013. évi CCXII. törvény a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról

Módosította: 2015. évi CLXXXI.. törvény

Megjelent: MK 2015/182. (XI. 26.)

Hatályos: 2015.11.11.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

7. Kormányablakok helyi jelenléte

2016. január elsejétől a járási hivatalok települési ügysegédei közreműködnek a kormányablakok működésében, feladatainak az ellátásában is.
Az ügysegéd ügyfélfogadást tart az adott településen. Enne időpontjáról a www.kormanyhivatal.hu honlapon, a kormányzati telefonos ügyfélszolgálattól szerezhető be információ, illetve annak időpontját és helyszínét a helyben szokásos módon is közzé kell
Az ügysegéd csak bizonyos szolgáltatásokat nyújt az ügyfelek számára, ennek listáját a fent hivatkozott tájékoztató tartalmazza.
Fontos tudni, hogy egyes ügykörök intézését az ügysegéd 2016. április elsejétől a települési ügysegéd előzetes időpontfoglaláshoz kötheti. Erről az általános ügyintézési tájékoztatóban kell az ügyfeleket informálni.
2015. december 9-étől módosult a kományablakokban előterjeszthető beadványok, intézhető ügyek köre, továbbá azoknak az ügyeknek a köre is, amelyekben a kormányablakokban tájékoztatás kérhető.
A módosítás rendelkezései 2015. december 9-én, 2016. január elsején és 2016. április elsején lépnek hatályba.

Joganyag: 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról szóló 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint a területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról

Módosította: 348/2015. (XI. 24.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2015/181. (XI. 24.)

Hatályos: 2015.12.09., 2016.01.01., 2016.04.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

---