Jogszabályfigyelő 2017 – 15. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/53–55. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságait dolgoztuk fel.

E heti összeállításunkban a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok tekintetében mérföldkőnek számító új nemzetközi magánjogi törvénnyel, illetve a büntetőeljárási kódex kisebb módosításával foglalkozunk.

 

Tartalom:

Új nemzetközi magánjogi kódex

A büntetőeljárási törvény módosítása

 

Új nemzetközi magánjogi kódex

A parlament 2017. április 4-én fogadta el az új nemzetközi magánjogi kódexet. A törvény átfogó jelleggel szabályozza a külföldi elemet tartalmazó magánjogi jogviszonyok esetében az alkalmazandó jog kérdését, a magyar bíróságok joghatóságát és eljárási szabályait, valamint a külföldi bíróságok határozatainak az elismerésével kapcsolatos előírásokat, továbbá azok végrehajthatóságának feltételeit. Alapelvi szintű előírása értelmében a rendelkezései kizárólag akkor alkalmazhatók, ha az adott kérdés nem tartozik az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi szerződés hatálya alá. A tizenhárom fejezetből és 134 szakaszból álló törvény a természetes személyek és a vállalkozások jogviszonyait egyaránt rendezi és összhangot teremt a Polgári Törvénykönyv, valamint a közelmúltban elfogadott új polgári perrendtartási kódex szabályaival is.

Az általános rendelkezések között újdonságnak tekinthető egyebek mellett az úgynevezett általános kitérítő klauzula, amely szerint, ha a körülmények alapján nyilvánvaló, hogy az ügy a törvény szerint irányadó jognál lényegesen szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz, akkor kivételesen ezt a másik jogot lehet alkalmazni.

A kódex rendelkezései szűkebb körben módosították többek között a közjegyzői törvény, a végrehajtási törvény és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szabályait is.

A jogszabály 2018. január elsején lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet. Az átmeneti rendelkezések értelmében a 31–33. alcím rendelkezéseit a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell, míg a 38–40. alcím rendelkezései kizárólag a törvény hatálybalépése után hozott határozatokra alkalmazhatók. Bizonyos (személyi állapotot, családjogi jogviszonyt érintő) külföldi határozatokat, feltéve, hogy meghatározott előírásoknak megfelelnek, akkor is el kell ismerni, ha azokat a törvény hatálybalépése előtt hozták meg.

A magánjogi törvény szabályozási koncepciójáról korábbi számunkban olvashat bővebben:

Joganyag: 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/54. (IV. 11.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály, átfogó szabályozás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

A büntetőeljárási törvény módosítása

Az alábbiakban hivatkozott módosítás a nyomozási bíró kizárása mellett a hirdetményi kézbesítés, illetve az előzetes letartóztatás, ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének részletszabályait érinti. Hirdetményi úton kell kézbesíteni ezentúl a hivatalos iratot az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt részére, és az értesítést is, ha azt az érdekeltek jelentős száma indokolttá teszi. Új címként kerültek a kódexbe a rendkívüli jogorvoslati eljárás megismétlésének a szabályai, illetve változtak a katonai büntetőeljárás, illetve a határzárral kapcsolatos bűncselekmények miatti eljárások egyes szabályai. A módosítás a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A hirdetményi kézbesítés részletszabályairól szóló IM rendelettervezetről itt írtunk:

Joganyag: 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról

Módosítja: 2017. évi XXIX. törvény

Megjelent: MK 2017/54. (IV. 11.)

Hatályos: 2017. 04. 19.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

---