Jogszabályfigyelő 2017 – 28. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/112-117. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban kiemelésre érdemes jogalkotási újdonságok hiányában az Alkotmánybíróság forgalmi értékre vonatkozó jogértelmezését ismertetjük, illetve az őszi törvényalkotási program érdességeivel foglalkozunk.

 

Tartalom:

Forgalmi érték fogalma az Alkotmánybíróság értelmezése szerint

Őszi törvényalkotási program

 

Forgalmi érték fogalma az Alkotmánybíróság értelmezése szerint

Több magánszemély alkotmányjogi panaszt terjesztett elő az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 30. § (2) bekezdésének, valamint az őket érintő kúriai ítéletnek a megsemmisítése érdekében.

Az alkotmánybírósági határozatban leírtak alapján az indítványozók álláspontja szerint Alaptörvénybe foglalt alapjoguk sérelmét jelenti a városrendezési és építési szabályzat megváltozása. Az új szabályzat szerint ugyanis az ingatlanukat érintő tervezett tetőbontás és új szint ráépítése a korábbi szabályzattal ellentétben már nem volt megengedett, így őket tulajdonosként jelentős vagyoni hátrány érte. Az ügyben alkalmazandó Étv. 30. § (2) bekezdés a kárt a régi és az új forgalmi érték közötti különbözetként határozza meg, amely az indítványozók szerint ellentétes az Alaptörvény teljes, feltétlen és azonnali kártalanítási követelményével. Ugyanis, ha a forgalmi értékek között nem állapítható meg különbség, bár a tulajdonost bizonyíthatóan vagyoni hátrány érte, nem kaphat kompenzációt a káráért.

Mivel a forgalmi értékek közötti különbözet az adott esetben nem volt megállapítható, a tulajdonosok a Kúria ítéletében foglaltak szerint kártalanításra sem tarthattak igényt. Az indítvány azonban nem tért ki arra, hogy kúriai döntés miért ellentétes az Alaptörvény hivatkozott cikkével, így azt az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatta, csupán az Étv. meghatározott szabályának az alaptörvény-ellenességét. Erre tekintettel a konkrét ügy és alkotmánybírósági határozat kapcsán a forgalmi érték fogalmára vonatkozóan adott értelmezést tartjuk kiemelendőnek, erre térünk ki részletesen a következőkben.

A forgalmi értéknek nincsen az egész jogrendszerre nézve kizárólagosan alkalmazott definíciója – mondja ki az Alkotmánybíróság – annak ellenére, hogy a fogalom régóta ismert a magyar magánjogban, és értelmezése általában nem vet fel a jogalkalmazás során problémát. A határozat ezt követően ismerteti az egyes jogszabályok forgalmi értékre vonatkozó fogalom-meghatározásait, majd elvi éllel rögzíti, hogy a forgalmi érték „a piac által elfogadott érték [……], ami elvileg egy dolog értékét (előnyös és hátrányos tulajdonságait) komplex módon értékeli a kereslet és kínálat összefüggésében.” A forgalmi érték számítására különböző módszerek alkalmazhatók, ezek tekintetében „az adott jogviszonyt rendező szabályozás adhat iránymutatást.”

Joganyag: 16/2017. (VII. 10.) AB határozat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 30. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz elutasításáról és a Kúria Kfv.II.37.880/2014/11. számú ítélete alaptörvény-ellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló alkotmányjogi panasz visszautasításáról

Módosítja: –

Megjelent: MK 2017/112. (VII. 10.)

Hatályos: 2017. 07. 04.

Megjegyzés: alkotmányjogi panasz elutasítása

 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Őszi törvényalkotási program

A miniszterelnök-helyettes a múlt hónap közepén nyújtotta be a Parlamenthez a Kormány őszi törvényalkotási programját, amelyből a következő jogszabályokat emeljük.

Októberben várható a csődtörvény közepes terjedelmű módosításának az elfogadása (T/16275. számú törvényjavaslat), amelynek célja a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárási szabályok módosítása. Ugyancsak októberben kerülhet sor az új adózás rendjéről szóló törvény elfogadására, amely ügyfélbarát adóigazgatási rendszer kialakítását tűzte ki célul. Ezzel összefüggésben új jogszabályként alkothatja meg a Parlament az adóigazgatási rendtartást, illetve külön törvényben szabályozza majd az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárások szabályait (ezek kikerülnek az adózás rendjéről szóló törvényből), mely utóbbi elfogadását illetően novemberi időpontot kér a Kormány. E körben kiemelendő, hogy a 2018. január elsejétől a NAV lesz az általános végrehajtó szerv a közigazgatási ügyekben is, így az új törvény a közigazgatási végrehajtás „szabályozási hátterét is megteremti”.

Októberben kéri elfogadni a Kormány a bírósági nemperes eljárásokról, a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról, valamint az új polgári perrendtartás hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvényeket.

Új törvényt terveznek az ingatlan-nyilvántartást illetően is, mivel az általános közigazgatási rendtartással való összhang megteremtése a jelenleg hatályos törvény módosítása folytán nem valósítható meg.

Novemberre tervezték a közbeszerzési törvény, a tisztességtelen piaci magatartásról szóló törvény, az unós vámjog végrehajtásáról szóló törvény, míg decemberre az új ügyvédi törvény hatálybalépéséhez kapcsolódó módosítások, az infotörvény, a termőföld védelméről szóló törvény és az erdőbirtokossági társulatról szóló törvény módosítását. Az év utolsó hónapjában várható ezen felül az üzleti titok védelméről szóló törvény megalkotása is.

Joganyag: –

Módosítja: –

Megjelent: www.parlament.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: Kormány törvényalkotási programja

 

---