Jogszabályfigyelő 2017 – 43. hét


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2017/171–174. számú Magyar Közlönyök legfontosabb újdonságai közül válogattunk.


E heti összeállításunkban számos kiemelkedően fontos jogszabálymódosításról és két új törvényről is olvashatnak. A változások többsége az új eljárásjogi kódexek 2018. január elsejei hatálybalépésével áll összefüggésben.

 

Tartalom:

Kihirdették a Pp.-vel kapcsolatos salátatörvényt

A bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények részletszabályai

A versenytörvény módosítása, a versenyfelügyeleti eljárás speciális szabályai

Pénzmosási ágazati szabályok a nemesfém- és árukereskedők, illetve a szerencsejáték-szektor részére

Változtak a foglalkoztatási szerv által kiszabható rendbírsággal kapcsolatos rendelkezések

2019-ben lép hatályba a szankciótörvény

A csődtörvény jogharmonizációs célú módosítása

 

Kihirdették a Pp.-vel kapcsolatos salátatörvényt

Több tucat törvény módosításáról szóló törvénycsomag elfogadásáról döntött a parlament október közepén a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggésben. Az úgynevezett salátatörvény a napokban jelent meg a Magyar Közlönyben.

Változik eszerint egyebek mellett az illetéktörvény (különösen a peres eljárások illetékszabályait illetően), a csődtörvény és a végrehajtási törvény, a gyermekvédelmi törvény, a szerzői jogi törvény, a közvetítői és a jogi segítségnyújtási törvények, a cégtörvény, a közjegyzői nemperes eljárásokról szóló törvény, nagyobb terjedelmű módosítás érinti a fizetési meghagyásról szóló törvényt, de változik a hagyatéki eljárás szabályozása, a civiltörvény, a munka törvénykönyve és a Ptk. is. Hatálybalépés előtt módosították továbbá a közigazgatási perrendtartás szabályait és az általános meghatalmazások nyilvántartásáról szóló törvényt.  

2018. január elsejével hatályát veszti ugyanakkor a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény hatálybaléptetéséről, végrehajtásáról szóló 1952. évi 22. törvényerejű rendelet.

Joganyag: 2017. évi CXXX. törvény a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/174. (X. 27.)

Hatályos: 2017. 12. 31., 2018. 01. 01., 2018. 01.02.

Megjegyzés: 72 törvényt módosító törvénycsomag

 

A bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények részletszabályai

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel összefüggésben 2018. januári elsejei hatálybalépéssel törvényi szinten szabályozzák a bírósági eljárásban érvényesíthető költségkedvezmények, így tárgyi költségmentesség és költségfeljegyzési jog eseteit, részletszabályait, illetve a személyes költségmentesség és költségfeljegyzési jog előfeltételeit, valamint az engedélyezésük eljárási szabályait.

A törvény rendelkezéseit a 2018. január elsején és az azt követően indult ügyekben kell majd alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet.

Felhatalmazást ad a törvény ugyanakkor az igazságügyi tárca részére, hogy a költségkedvezmény engedélyezési feltételeinek igazolására vonatkozó részletes szabályokat külön rendeletben állapítsa meg.

Joganyag: 2017. évi CXXVIII. törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/172. (X. 26.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A versenytörvény módosítása, a versenyfelügyeleti eljárás speciális szabályai

A versenytörvény „átfogó jellegű” módosítására az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.), a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény, valamint a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 2018. január elsejei hatálybalépése miatt volt szükség az általános indokolás szerint. A versenyfelügyeleti eljárásokat ugyanis kivették az Ákr. hatályai alól, míg a közigazgatási perek tekintetében nem érvényesül ugyan speciális szabályozás, mégis szükség volt e körben is a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény módosítására.

Bővebben olvashat a témáról itt.

Joganyag: 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról

Módosítja: 2017. évi CXXIX. törvény

Megjelent: MK 2017/172. (X. 26.)

Hatályos: 2018. 01. 01.

Megjegyzés: nagy terjedelmű módosítás

[htmlbox Változásfigyeltetés]

Pénzmosási ágazati szabályok a nemesfém- és árukereskedők, illetve a szerencsejáték-szektor részére

Megjelentek a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény végrehajtására vonatkozó ágazati részletszabályok a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő és az árukereskedő szolgáltatók részére, valamint a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére.

Mindkét NGM rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lépett hatályba.

Joganyag: 33/2017. (X. 26.) NGM rendelet a nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedő és az árukereskedő szolgáltatók részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól; 34/2017. (X. 26.) NGM rendelet a játékkaszinót, kártyatermet működtetők, távszerencsejátéknak nem minősülő fogadást, távszerencsejátékot és online kaszinójátékot szervezők részére a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény végrehajtásának, valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény szerinti szűrőrendszer kidolgozásának és működtetése minimumkövetelményeinek részletes szabályairól

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/172. (X. 26.)

Hatályos: 2017. 10. 29.

Megjegyzés: új jogszabályok

 

Változtak a foglalkoztatási szerv által kiszabható rendbírsággal kapcsolatos rendelkezések

Változtak az állami foglalkoztatási szervként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal által a csoportos létszámleépítés szabályok megszegésével összefüggésben a munkaadókra, illetve a magán-munkaközvetítőkre, a foglalkoztatást elősegítő támogatásban részesülőkre, valamint egyéb, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény hatálya alá tartozó munkáltatókra vonatkozó rendbírságolás szabályai.

Joganyag: 3/1996. (IV. 5.) MüM rendelet a rendbírságról

Módosítja: 35/2017. (X. 26.) NGM rendelet

Megjelent: MK 2017/172. (X. 26.)

Hatályos: 2017. 11. 10.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

2019-ben lép hatályba a szankciótörvény

Az eredeti tervekkel ellentétben nem a jövő év elején, hanem csak 2019. január elsején lép hatályba a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvény, amely az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény alá tartozó közigazgatási hatósági eljárásokban megállapított jogszabálysértések (azaz közigazgatási szabályszegések) esetén alkalmazható ún. közigazgatási szankciók szabályait határozza meg. A hivatalosan Szankció tv.-ként hivatkozott jogszabály az alábbi szankciókat különbözteti meg, azzal, hogy a felsorolás egyben súlyossági sorrendet is jelent: figyelmeztetés, közigazgatási óvadék, közigazgatási bírság, tevékenység végzésétől történő eltiltás, elkobzás.

A fokozatosság alkalmazása érdekében hozzák majd létre a jövőben az ún. Közigazgatási Szankciók Nyilvántartását, amelybe a jogerős, szankciót alkalmazó döntések adatai jegyzik be.

A szankciók alkalmazásának elévülési ideje a hatóság részére történő tudomásszerzéstől számított hat hónap, az elkövetéstől számított hároméves objektív határidő elteltével azonban szankció alkalmazására nem kerülhet sor.

Újdonságnak tekinthető a közigazgatási óvadék intézménye, amelynek összegét egy év elteltével kaphatja vissza az ügyfél, ha ezen időtartam alatt vele szemben közigazgatási szankciót nem alkalmaznak.

A jogsértés teljes elismerése esetén (amely egyben a bírsággal szembeni jogorvoslatról történő lemondást is jelent) helyszíni bírság szabható ki a jövőben is, amely (az adott esetben alkalmazható) közigazgatási bírság legmagasabb összegének a negyede lehet.

A törvény rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell majd alkalmazni. Korábban elkövetett közigazgatási szabályszegés esetén azonban csak olyan közigazgatási szankcióról születhet döntés, amely már e törvény hatálybalépését megelőzően is alkalmazható volt.

Bővebben olvashat a témáról itt.

Joganyag: 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Módosítja:

Megjelent: MK 2017/171. (X. 25.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A csődtörvény jogharmonizációs célú módosítása

Október közepén fogadta el a parlament a csődtörvény jogharmonizációs célú módosításáról szóló törvényt, amely érintette az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény, valamint külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény szabályait is. A módosítás középpontjában a határon átnyúló fizetésképtelenségi eljárásokra vonatkozó szabályok változása áll az új uniós rendelettel, azaz Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/848 rendeletével összefüggésben.

Joganyag: 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról

Módosítja: 2017. évi CXXVI. törvény

Megjelent: MK 2017/171. (X. 25.)

Hatályos: 2017. 10. 28., 2018. 01. 01.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

 

 


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

A kriptoeszközök szabályozásának jelenlegi helyzete Magyarországon

A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]