Jogszabályfigyelő 2018 – 47. hét

Alábbi cikkünkben a 2018/180–184. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a jövő évi adómódosításokról, a fogyasztóvédelmi szabályok változásairól és a jogszabályon alapuló szerződésátruházás jogi minősítéséről olvashatnak.

 

Tartalom:

Kihirdették a 2019-es adómódosításokat

Fogyasztóvédelmi változások

Meg kell alkotni a jogszabályon alapuló szerződésátruházás részletszabályait

 

Kihirdették a 2019-es adómódosításokat

2019. november 23-án jelent meg a Magyar Közlöny alábbiakban hivatkozott számában a 2019-es adóváltozásokról szóló, 27 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag. A személyi jövedelemadó tekintetében a cafeteria-változások, a társasági adóban és az adózás rendjéről szóló törvényben a csoportos társaságiadó-alanyiság, az áfa tekintetében pedig az utalványok adózása és az adókulcsok és az alanyi adómentesség határának a változása emelhető ki. Emellett egyebek között módosul a többi adóeljárási törvény, változnak a társadalombiztosítási, vámjogi előírások és a szocho-törvény rendelkezései is.

Részletesen olvashat az adóváltozásokról az Adó.hu cikkében.

Joganyag: 2018. évi LXXXII. törvény az egyes adótörvények uniós kötelezettségekhez kapcsolódó, valamint egyes törvények adóigazgatási tárgyú módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/184. (XI. 23.)

Hatályos: 2018. 11. 24., 2018. 12. 09., 2018. 12. 31., 2019. 01. 01., 2019. 02. 01., 2019. 02. 16., 2019. 07. 01., 2020. 01. 01., 2021. 01. 01., 2022. 01. 01., 2023. 01. 01.

Megjegyzés: 27 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

  

Fogyasztóvédelmi változások

Európai uniós előírások folytán módosultak a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény és a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény szabályai.

Az egyenlő bánásmód követelményének való megfelelés céljából változott a fogyasztóvédelmi törvényben a fogyasztó fogalmának a törvényi meghatározása, amely alatt bizonyos uniós jogszabályok tekintetében a vevőként eljáró vállalkozás is értendő. A szolgáltatási törvény módosítása a diszkriminatív bánásmód tilalmával szembeni kimentési lehetőségeit érinti.

Joganyag: 2018. évi LXXVI. törvény egyes törvények fogyasztóvédelmi célú módosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/183. (XI. 22.)

Hatályos: 2018. 12. 03.

Megjegyzés: 2 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Meg kell alkotni a jogszabályon alapuló szerződésátruházás részletszabályait

Az Alkotmánybíróság (a továbbiakban: AB) az alábbiakban hivatkozott határozatában megállapította, hogy mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet eredményez, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 53/C. §-a nem határozza meg a jogszabályon alapuló szerződésátruházás részletszabályait. A mulasztás kiküszöbölése érdekében az Országgyűlés 2019. március 31. napjáig köteles eleget tenni a jogalkotói feladatának az AB határozat értelmében.

A Kúria indítványa alapján került sor a fenti jogszabályi előírás alkotmánybírósági felülvizsgálatára a földhaszonbérleti szerződésekből eredő jogvitákból, e szerződések kizárólagos illetékességet előíró kikötéseiből kiindulva. A Kúria ugyanis az illetékes bíróságok kijelölése kapcsán szembesült azzal a problémával, miszerint a Ptké. 53/C. § (2) bekezdése értelmében „a szerződésből kilépő és a szerződésben maradó fél tekintetében a szerződést megszűntnek, a szerződésbe belépő és a szerződésben maradó fél tekintetében pedig a szerződést az átszálló valamennyi jog és kötelezettség vonatkozásában a jogszabály rendelkezése alapján létrejött új szerződésnek kell tekinteni. Következésképpen a jogszabályi alapú szerződésátruházással új szerződés jön létre.” Ha pedig a szerződésátruházással új szerződés jön létre, akkor az „átruházott szerződésben” a PKKB kizárólagos illetékességének a kikötése a korábbi polgári perrendtartási kódex szerint érvénytelen.

A bírói gyakorlatra támaszkodva a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény ugyanakkor a szerződésátruházás intézményét jogutódlásnak (és nem új szerződésnek) tekinti és a szerződésátruházásra vonatkozó előírásokat hívja fel arra az esetre is, ha egy kötelmi pozícióban jogszabályi előírás alapján következik be alanyváltozás.

Az Alkotmánybíróság a határozatában elvi éllel rögzítette, hogy: „nem kíván állást foglalni az indítvány által felvetett azon dogmatikai kérdésben, hogy jogutódlást (másképpen fogalmazva a kötelem fennmaradását) vagy novációt (a felek közötti korábbi szerződésmegszűnését és új szerződés létrehozását) eredményez-e a szerződésátruházás, figyelemmel arra, hogy magának a novációnak a fogalma sem tisztázott a jogirodalomban és ebben a kérdésben a magánjogi jogtudomány is megosztott. A jogalkotó ugyanakkor ezt a dogmatikai kérdést eldöntötte, amikor erre a szerződéses konstrukcióra novációként tekint, amelyet az igazságügyi miniszter az Alkotmánybíróság megkeresésére adott jogi véleményében megerősített.”

Mindezek alapján az AB kötelezte az Országgyűlést arra, hogy a Ptké. 53/C. §-ával összefüggésben határozza meg a jogszabályon alapuló szerződésátruházás részletszabályait.

Joganyag: 22/2018. (XI. 20.) AB határozat a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 22/C. alcímébe foglalt 53/C. §-ával összefüggő mulasztás megállapításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/181. (XI. 20.)

Hatályos:

Megjegyzés: mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítása

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2018 – 46. hét
2018. november 19.

Jogszabályfigyelő 2018 – 46. hét

Alábbi cikkünkben a 2018/173–179. számú Magyar Közlönyök újdonságai és az elfogadásra váró törvényjavaslatok közül válogattunk.