A gazdasági társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezeléséről – 2. rész
A tanulmány a társaságbeli tagi jogállás bizalmi vagyonkezelésével kapcsolatban bemutatja ennek tipikus felhasználási céljait, dogmatikai górcső alá veszi különösen a szerződési pozíció kezelt vagyonba kerülésének lehetőségét, a bizalmi vagyonkezelő taggá válásának főbb magánjogi eseteit, a társasági tagsági jogállás sajátos keletkezését, létrejöttét, emiatt részben önálló vagyontárgyi minőségét, a társasági tagságból fakadóan a tagot terhelő kötelezettségeket és az őt illető jogokat kezelésük könnyebb fogalmi megragadása érdekében, az erre vonatkozó Ctv.-beli rendelkezéseket, a tagkizárás esetleges megkerülhetőségét, a tagsági jogok bizalmi személyek általi gyakorlásának egyéb eseteit, a vagyonrendelő lehetséges mögöttes felelősségét a tagi jogállást betöltő bizalmi vagyonkezelő eljárásáért, a tag bizalmi vagyonkezelői minősége esetleges leplezésének lehetőségét, az egyes társasági formákbeli ilyen jogcímen való részesedésszerzés sajátos korlátjait, végül ilyen konstrukcióban a vagyonkezelői jogok és kötelezettségek sajátosságait. Végkövetkeztetése, hogy e konstrukció a társasági, pénzmosási, tőkepiaci jogpolitikai célok akár részleges meghiúsítására is vezethet, és vitathatóságát elismerve amellett foglal állást, hogy további részletszabályozásra volna szükség az ilyen jogpolitikai célokkal ellentétes felhasználási esetek korlátozása érdekében, mert a vizsgált konstrukció alkalmazásával nagyobb az esélye más köztes, bizalmi személyek alkalmazásával kialakított konstrukciókhoz viszonyítva a társadalmi, gazdaságilag szinten is érezhetően hátrányos felhasználásnak.
