Jogszabályfigyelő 2018 – 51. hét

Alábbi cikkünkben a 2018/201–208. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a legfontosabb év végi jogszabály-módosításokat ismertetjük egyebek mellett a kormányzati igazgatást, a közigazgatási bíróságokat, a munka törvénykönyvét illetően.

 

Tartalom:

Kormányzati igazgatásról szóló törvény

Közigazgatási bíróságok

Közigazgatási bíróságok felállítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépése

A munkaidő-szervezéssel, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos módosítások

Büntető tárgyú törvénycsomag

Közigazgatási szabályszegésekről szóló törvény hatálybalépése

Zálogjog, végrehajtási jog törlése rangsortól függetlenül

Otthonteremtés az Eszközkezelő Programban részt vevők számára

Egyéni vállalkozók nyilvántartása

Kormányzati igazgatásról szóló törvény

2019. január elsején lép hatályba a kormányzati igazgatásról szóló törvény, amely fő szabályként a kormányzati igazgatási szervek jogállására és szervezetére, e szervek tisztségviselőinek a szolgálati jogviszonyára, illetőleg bizonyos rendelkezések a kormányzati igazgatási szervek munkavállalóira és azok munkaviszonyára terjednek ki, a Nemzeti Adó-és Vámhivatal, valamint a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal személyi állományának a kivételével.

A törvény meghatározza a kormányzati igazgatási szervek és a kormányzati igazgatási tisztségviselők körét, megállapítja a kormányzati igazgatási szervekre és a tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat, a létszámgazdálkodással kapcsolatos előírásokat, a kormányzati igazgatási jogviszony és az ún. politikai szolgálati jogviszony, valamint a biztosi jogviszony szabályait, a kormánytisztviselőkre, a kormányzati ügykezelőkre vonatkozó előírásokat, illetőleg a munkaviszonyban történő foglalkoztatás speciális szabályait.

Az új rendelkezések többségét 2019. március elsejétől kell alkalmazni. A jogszabály számos más törvény előírásait is módosítja.

Joganyag: 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/208. (XII. 21.)

Hatályos: 2019. 01. 02., 2019. 01. 02., 2019. 03. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Közigazgatási bíróságok

Külön jogszabály előírásai értelmében 2020. január elsején lép hatályba a közigazgatási bírságokról szóló, alábbiakban hivatkozott törvény, amelynek értelmében a közigazgatási bírósági szervezet az esztergomi székhelyű Közigazgatási Felsőbíróságból és az összesen nyolc, regionális illetékességű közigazgatási törvényszékből áll. A közigazgatási bíróságok döntenek a jövőben a közigazgatási jogvitákban, valamint a hatáskörükbe utalt egyéb ügyekben.

Joganyag: 2018. évi CXXX. törvény a közigazgatási bíróságokról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/208. (XII. 21.)

Hatályos: 2019. 01. 02., 2019. 01. 02., 2019. 03. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

  

Közigazgatási bíróságok felállítása és a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépése

Külön törvény rendelkezik a közigazgatási bíróságok felállításával kapcsolatos átmeneti szabályokról és a közigazgatási bíróságokról szóló 2018. évi CXXX. törvény 2020. január elsejei hatálybalépéséről. Az átmeneti előírások értelmében 2019. június 15-éig választja meg az Országgyűlés a Közigazgatási Felsőbíróság első elnökét, ezt követően kerül sor a közigazgatási bíróságok felállítására a bírók kérelemre történő áthelyezésével, illetőleg pályázat útján.

A közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2019. december 31-én megszűnnek. A munkaügyi perekben 2020. január 1-jétől első fokon a törvényszék, mint munkaügyi bíróság jár el.

Joganyag: 2018. évi CXXXI. törvény a közigazgatási bíróságokról szóló törvény hatálybalépéséről és egyes átmeneti szabályokról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/208. (XII. 21.)

Hatályos: 2019. 02. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

A munkaidő-szervezéssel, munkaerő-kölcsönzéssel kapcsolatos módosítások

A munkaidő-szervezéssel és a munkaerő-kölcsönzés minimális kölcsönzési díjával összefüggő egyes törvények módosításáról címet viseli az z alábbiakban hivatkozott törvény, amely alapvetően a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szabályait érinti, de tartalmazza az Mt. hatálybalépéséről szóló törvény egyszakaszos kiegészítését is.

Az Mt. módosítás a munkarenddel (munkanap és hét fogalma, általános munkarend), a munkaidő-beosztással (munkaidő-keret, elszámolási időszak, heti pihenőnapok), valamint a rendkívüli munkaidővel, a nyilvántartásokkal és a kollektív szerződéssel kapcsolatos szabályokat érinti. A módosítások alapvető célja a naptári évenként 250 óra mértékű rendkívüli munkaidő 150 óra ún. önként vállalt túlmunkával (a munkáltató és a munkavállaló írásbeli megállapodásával) történő felemelése. Fontos előírás, hogy az önként vállalt túlmunkára vonatkozó írásbeli megállapodást a munkavállaló az év végére felmondhatja.

Kollektív szerződés alapján legfeljebb évi háromszáz óra rendkívüli munkaidő rendelhető el. Ezen felül a munkáltató és a munkavállaló (egyedi) írásbeli megállapodása alapján évente további 100 óra rendkívüli munkaidő rendelhető el (önként vállalt túlmunka). A munkavállaló e megállapodást a naptári év végére ugyancsak felmondhatja.

A fent hivatkozott, az Mt. hatálybalépéséről szóló törvény módosítása tartalmazza az ismertetett szabályok alkalmazásának időpontjával kapcsolatos előírásokat.

Joganyag: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

Módosította: 2018. évi CXVI. törvény

Megjelent: MK 2018/207. (XII. 20.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Büntető tárgyú törvénycsomag

Az alkotmánybírósági törvény, a bírósági szervezeti törvény, a bírák jogállásáról szóló törvény, az ügyészségi és az ügyészek jogállásáról szóló törvény módosítása mellett a terrorista csoport fogalmát illetően Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítását, és többek között a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtása tekintetében a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítását is tartalmazza az egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló törvény. A törvénycsomag összesen 12 törvény szabályait érinti.

Joganyag: 2018. évi CXXII. törvény egyes büntetőjogi tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/207. (XII. 20.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: 12 törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

 

Közigazgatási szabályszegésekről szóló törvény hatálybalépése

A hatálybalépését megelőzően kisebb terjedelemben módosította a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényt az alábbiakban hivatkozott jogszabály, egyben a szankciótörvény hatálybalépésnek határidejét is megváltoztatta 2020. január elsejére. Ezzel egyidejűleg a módosító törvény az egyéb kapcsolódó törvények tekintetében is elvégezte a megváltozott hatálybalépési dátumra tekintettel szükséges módosításokat.

Joganyag: 2017. évi CXXV. törvény a közigazgatási szabályszegések szankcióiról

Módosította: 2018. évi CXVI. törvény

Megjelent: MK 2018/207. (XII. 20.)

Hatályos: 2018. 12. 31., 2020. 01.01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Zálogjog, végrehajtási jog törlése rangsortól függetlenül

Négy szakasz tekintetében módosította az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvényt – kisebb mértékben – az alábbiakban hivatkozott jogszabály. Ezek közül a sokakat érintő, zálogjog és végrehajtási jog törlésével kapcsolatos módosítást emeljük ki, amelynek értelmében a zálogjog, az ahhoz kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom vagy elidegenítési tilalom, illetve a végrehajtási jog törléséről szóló határozatot a széljegyzett beadványok rangsorára való tekintet nélkül kell az ingatlan-nyilvántartásban átvezetni.

Mivel az ügyfelek alapvető érdeke (pl. az ingatlan értékesítése esetén), hogy a zálogjog és a végrehajtási jog minél előbb törlésre kerüljön az ingatlan-nyilvántartásból, ezért a módosítás lehetővé teszi, hogy rangsorcsere nélkül (amelyre csak valamennyi érintett egyetértésével kerülhet sor), a törlést az ingatlanügyi hatóság átvezesse. Az új szabály valamennyi, az ingatlan-nyilvántartásban jelenleg, vagy korábban bejegyezhető zálogjogra, így a jelzálogjogra, önálló zálogjogra, átalakításos önálló zálogjogra, keretbiztosítéki zálogjogra, illetőleg a végrehajtási jogra vonatkozik – derül ki az előterjesztői indokolásból.

Joganyag: 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról

Módosította: 2018. évi CXI. törvény

Megjelent: MK 2018/205. (XII. 19.)

Hatályos: 2018. 12. 31.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

Otthonteremtés az Eszközkezelő Programban részt vevők számára

2018. december 12-én fogadta el a Parlament a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtéséről, a bérelt ingatlanok egy összegben vagy kamatmentes részletvétellel történő megvásárlásának (visszavásárlásának) a feltételeiről, valamint a lakásbérleti szerződésről szóló törvényt. A jogszabály egyebek mellett módosította az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény és a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény rendelkezéseit is, annak érdekében, hogy az ingatlanvásárlással összefüggésben a vevő mentesüljön az illeték- és díjfizetés alól.

Joganyag: 2018. évi CIII. törvény a Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/204. (XII. 18.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

Egyéni vállalkozók nyilvántartása

Az egyéni vállalkozók nyilvántartásának részletszabályait (bejelentés, igazolvány, hatósági ellenőrzés) állapítja meg az alábbiakban hivatkozott, 2019. január elsejétől hatályos kormányrendelet.

Joganyag: 254/2018. (XII. 18.) Korm. rendelet az egyéni vállalkozók nyilvántartásával összefüggő részletszabályokról

Módosította:

Megjelent: MK 2018/203. (XII. 18.)

Hatályos: 2019. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Kapcsolódó cikkek: