Jogszabályfigyelő 2018 – 52. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2018/209–216. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a településrendezési szabályok változásáról, az egészségbiztosítási törvény jogorvoslati korlátozást előíró rendelkezésének a megsemmisítéséről, a földforgalmi szabályok módosulásáról, a Magyar Állam képviseletéről, illetőleg a postai kézbesítési szabályok változásáról olvashatnak.

 

Tartalom:

Országos területrendezési terv

Méltányossági jogkörben hozott döntés elleni fellebbezés

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosítások

Az Állam öröklése és képviselete

A postai kézbesítés szabályainak a változása

 

Országos területrendezési terv

A törvény az ország egészére, valamint egyes kiemelt térségekre vonatkozóan határozza meg a térségi területfelhasználás feltételeit, a műszaki infrastruktúra-hálózatok összehangolt térbeli rendjét. A törvény második részében található az Országos Területrendezési Terv (OTrT.), a harmadik részében a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Terve (BATrT.), míg a negyedik részében a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve (BKÜTrT.).

A törvény rendelkezéseinek a döntő többsége 2019. március 15-én lép hatályba. A jogszabály egyébiránt számos más törvény (pl. ingatlan-nyilvántartási, erdőgazdálkodási, településkép védelméről szóló törvény) rendelkezéseinek a módosítását is tartalmazza. Egyidejűleg hatályon kívül helyezi a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvényt, az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvényt, illetőleg a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvényt.

Joganyag: 2018. évi CXXXIX. törvény Magyarország és egyes kiemelt térségeinek területrendezési tervéről

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/216. (XII. 28.)

Hatályos: 2019. 01. 02., 2019. 03. 15.

Megjegyzés: új jogszabály

 

Méltányossági jogkörben hozott döntés elleni fellebbezés

Alkotmánybíróság a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdését alaptörvény-ellenességre tekintettel megsemmisítette, egyidejűleg kimondta az érintett rendelkezés folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazásának a tilalmát is.

A szóban forgó törvényi előírás korlátozta a méltányossági jogkörben hozott döntés elleni jogorvoslati jogot. Kizárta ugyanis, hogy a méltányossági jogkörben született közigazgatási (egészségbiztosítási) döntés elleni fellebbezés lehetőségét, és annak bírósági felülvizsgálatát kizárólag semmisségre hivatkozással tette lehetővé.

Az alkotmánybírósági eljárás bírói kezdeményezések folytán indult. Az egyik indítványozó egyebek között utalt arra, hogy támadott rendelkezés „semmilyen teret nem hagy arra, hogy a bíróság érdemben elbírálja a felperes keresetét. Mivel jelen esetben egyfokú közigazgatási eljárásban keletkezett közigazgatási cselekményről (határozatról) van szó, kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a bíróság érdemben bírálhassa el a közigazgatási határozat törvényességét. Előfordulhat ugyanis olyan eset is, hogy a közigazgatási szerv nem értékelt egy, a felperes számára kedvező körülményt, vagy a méltányossági gyógyszerár-támogatásban részesülés feltételeit illetően helytelenül foglalt állást. A közigazgatási per ilyen esetekben nem jelent hatékony, érdemi jogorvoslatot a felperes számára, mert a bíróság csak és kizárólag a semmisségi okok alapján dönthet, és nem foglalhat állást a méltányossági gyógyszerár-támogatással kapcsolatos érdemi kérdésekben, ezért a bíróság nem tudja orvosolni a hatóság döntése által okozott esetleges jogsérelmet sem a felülbírálati lehetőség korlátozott volta miatt.”

A másik indítványozó (egy rokkantságiellátás-visszafizetési ügyben) ugyancsak arra hivatkozott, hogy „a támadott szabályozás csak formálisan biztosítja a jogorvoslatot, a közigazgatási perben nincs lehetőség az érdemi jogorvoslatra, ezért a hatékony jogvédelem nem biztosított. A támadott szabályozás továbbá alkotmányosan nem indokolható és nem tekinthető arányosnak sem.”

Az Alkotmánybíróság mindkét indítványt megalapozottnak találta, a támadott jogszabályi rendelkezést erre tekintettel megsemmisítette.

Joganyag: 25/2018. (XII. 28.) AB határozat a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 77. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenességének megállapításáról és megsemmisítéséről, valamint a folyamatban lévő ügyekben történő alkalmazhatóságának kizárásáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/215. (XII. 28.)

Hatályos: 2018. 12. 29.

Megjegyzés: jogszabályi rendelkezés megsemmisítése

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosítások

Január első felében lép hatályba az, az alábbiakban hivatkozott törvény, amely a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény kisebb, míg a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Ftv.), illetőleg mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény közepes terjedelmű módosítását tartalmazza.

Az Ftv. tekintetében változtak az elővásárlási jogra vonatkozó szabályok (jogosultak, elfogadó nyilatkozat, hatósági jóváhagyás, a jóváhagyás megtagadása), beépültek a törvénybe a vételi jog gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések, illetőleg módosult a szívességi földhasználat, előhaszonbérlet, valamint az ellenőrzés és a bírságolás szabályozása is.

Joganyag: 2018. évi CXXXVI. törvény egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/212. (XII. 27.)

Hatályos: 2019. 01. 11.

Megjegyzés: három törvény módosítását tartalmazó törvénycsomag

Az Állam öröklése és képviselete

A nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter alábbiakban hivatkozott rendelete értelmében a Magyar Állam képviseletét a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) látja el hagyatékkal, az Állam öröklésével kapcsolatos ügyekben.

A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a Magyar Állam képviseletéről szóló 45/2002. (XII. 25.) PM rendelet.

Joganyag: 8/2018. (XII. 21.) NVTNM rendelet az állam öröklése és az államot megillető egyéb jogok gyakorlása esetén a magyar állam képviseletéről

Módosította: –

Megjelent: MK 2018/210. (XII. 21.)

Hatályos: 2018. 12. 22.

Megjegyzés: új jogszabály

A postai kézbesítés szabályainak változása

A postai küldemények kézbesítéséről és a hivatalos iratok kézbesítéséről szóló, alábbiakban hivatkozott jogszabály módosításával összefüggésben két fontos változásra szeretnénk e helyütt felhívni a figyelmet.

A jövőben a küldemény kézbesítése vagy annak kísérlete során a postai szolgáltató „az erre rendszeresített technikai eszközzel hely és időpont adatokat is rögzíthet”.

A postai küldemények érkezéséről a jövőben ún. kiegészítő szolgáltatásként elektronikus értesítés is kérhető. Ennek érdekében az érintettnek (címzett) a postai szolgáltató rendelkezésére kell bocsátania a mobiltelefonszámát vagy elektronikuslevél-címét vagy az elektronikus ügyintézési törvény szerinti hivatalos elérhetőségét. Ebben az esetben a küldemény érkezéséről a megadott elektronikus elérhetőségen értesíthetik a címzettet.

A rendelet a kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba.

Joganyag: postai szolgáltatások nyújtásának és a hivatalos iratokkal kapcsolatos postai szolgáltatás részletes szabályairól, valamint a postai szolgáltatók általános szerződési feltételeiről és a postai szolgáltatásból kizárt vagy feltételesen szállítható küldeményekről szóló 335/2012. (XII. 4.) Korm. rendelet

Módosította: 292/2018. (XII. 21.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2018/209. (XII. 21.)

Hatályos: 2018. 12. 29.

Megjegyzés: kisebb terjedelmű módosítás

 

---