A szerkezetátalakítási eljárás megindításáról gyakorlati szemmel I.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Alábbi cikkünkben a 2020/69–79. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.
E heti összeállításunkban a veszélyhelyzettel kapcsolatos újabb intézkedésekről, rendelkezésekről és néhány egyéb törvénymódosításról olvashatnak.
A Kormány alábbiakban hivatkozott rendelete a veszélyhelyzet ideje alatt tehető, a közvetítői tevékenységet és a megelőző pártfogói tevékenységet érintő egyes intézkedéseket, illetőleg a vonatkozó jogszabályoktól eltérő rendelkezéseket tartalmazza.
A veszélyhelyzet megszűnéséig a Pénzügyi Békéltető Testület – amennyiben ahhoz a kérelmező hozzájárul – írásban folytatja le az eljárását. Ha a kérelmező az írásbeli eljáráshoz nem járul hozzá, úgy az ügy a veszélyhelyzet megszűnéséig vagy – amennyiben az eljárás megfelelő lefolytatásához ez szükséges – a veszélyhelyzet megszűnését követő 21. napig szünetel. A szünetelés időtartama az eljárási határidőbe nem számítható be. Az írásbeli eljárások ügyintézésének végső határideje a befogadástól számított 180 nap.
A fenti szabályokat a folyamatban lévő eljárásokra is alkalmazni kell.
A 2020. április 18–19-ei hétvégére nézve felhatalmazta a Kormány a települési önkormányzatokat, hogy rendeletükkel az adott település vonatkozásában a kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltaktól szigorúbb szabályokat állapítsanak meg.
A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba, és 2020. április 20-án a hatályát veszti.
A koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának az enyhítése érdekében elrendelt (szochot, járulékokat, kivát, szakképzési és rehabilitációs hozzájárulást érintő) közteherfizetési könnyítéseket kiterjesztették az agráriumban tevékenykedő vállalkozásokra is.
A közteherfizetési könnyítésekről bővebben olvashat a Jogszabályfigyelő 2020 – 13. heti számában.
A veszélyhelyzet ideje alatt a Ptk.-tól eltérő szabályokat kell alkalmazniuk a jogi személyeknek és a nem jogi személy szervezeteknek a döntéshozó szerveik, a felügyelőbizottságuk működése, az ügyvezetési tevékenységük és az egyéb testületeik működése, továbbá a nyilatkozattételek tekintetében, továbbá a társasházakról szóló jogszabályoktól eltérő szabályokat kell alkalmazniuk társasházaknak a társasházi szervek működése és a nyilatkozattételek tekintetében.
A jogszabály ezen felül a köztestületekről szóló rendelkezésektől, a közjegyzői törvénytől, a végrehajtási törvénytől, az igazságügyi szakértőkről szóló törvénytől és ügyvédi törvénytől eltérő rendelkezéseket is tartalmazza.
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet alapján azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a munkáltató legfeljebb huszonnégy havi munkaidőkeretet is elrendelhet, illetőleg a korábban elrendelt munkaidőkeretet ezen időtartamra meghosszabbíthatja.
A jogszabály megtiltja ugyanakkor az Mt. 99. §-ában, valamint az Mt. 104–106. §-ában foglaltaktól való eltérést – amely nem érinti az Mt. 135. § (4) bekezdésében foglalt eltérési lehetőséget –, valamint a rendeletben foglalt szabályoktól eltérő kollektív szerződéses rendelkezések alkalmazását.
Az alábbiakban hivatkozott kormányrendelet állapítja meg a veszélyhelyzettel összefüggő gazdasági okból a csökkentett munkaidős foglalkoztatáshoz nyújtott legfeljebb három hónapra szóló, az állami foglalkoztatási szerv által biztosítandó támogatás szabályait.
A támogatás munkaadó és munkavállaló együttes kérelmére nyújtható. A kérelmet azonban a munkaadónak kell benyújtania a veszélyhelyzet időtartama alatt vagy a veszélyhelyzet megszűnését követő egy hónapon belül a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat honlapján közzétett erre rendszeresített formanyomtatványon, elektronikus úton.
Az Országgyűlés a 2020. április 6-ai ülésnapján fogadta el az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvényt, amely egyebek mellett a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény nagyobb terjedelmű, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény egyetlen szakaszát érintő, illetve az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény kisebb terjedelmű módosítását is tartalmazza.
Az alábbiakban hivatkozott törvénymódosítás lehetőséget teremt arra, hogy az érintett polgár kérelmére a személyazonosító igazolványban, és ha az anyakönyv nem tartalmazza, akkor az anyakönyvben is feltüntessék az adott személy származási helyét. A törvénymódosítás 2021. augusztus 2-án lép hatályba.
A kijárási korlátozásról szóló 71/2020. (III. 27.) Korm. rendelettel elrendelt kijárási korlátozást a Kormány – annak visszavonásáig – azaz határozatlan időre szólóan meghosszabbította azzal, hogy annak szükségességét hetente megvizsgálják.
A rendelet felhatalmazta a települési önkormányzatok arra, hogy a piacok látogatásának rendjét, illetve az általuk igazgatott területeken a kijárási korlátozásokat a 71/2020. (III. 27.) Korm. rendeletben foglaltaktól eltérően állapítsák meg, illetőleg megállapította a kormányrendelet a húsvéti ünnepekre vonatkozó speciális rendelkezéseket is.
A jogszabály a fentieken túlmenően módosította az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről (III.) szóló 46/2020. (III. 16.) Korm. rendeletnek az üzletek nyitva tartására vonatokozó előírásait. Ennek értelmében az élelmiszert, az illatszert, a drogériai terméket, a háztartási tisztítószert, a vegyi árut és a higiéniai papírterméket árusító üzlet, továbbá a gyógyszertár, a gyógyászati segédeszközt forgalmazó üzlet és az üzemanyagtöltőállomás kivételével az üzletekben 15 óra után reggel 06 óráig az ott foglalkoztatottak kivételével tartózkodni tilos.
A kijárási korlátozásról bővebben olvashat a Jogszabályfigyelő 2020 – 13. heti számában.
2022. július 1-jétől hatályos az EU Szerkezetátalakítási és fizetésképtelenségi irányelvét átültető magyar törvény.
A 2024. évi VII. törvény és a MiCA A magyar jogi szabályozás alapja a 2024. évi VII. törvény a kriptoeszközök piacáról, amely részletesen szabályozza az egyes kriptoeszközök kibocsátását és a hozzájuk kapcsolódó egyes szolgáltatásokat. Ezen túlmenően, az Európai Unióban a kriptoeszközökre vonatkozó szabályozást a MiCA Rendelet (Markets in Crypto Assets; az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A […]
Alábbi cikkünkben a 2024/104–106. számú Magyar Közlönyben megjelent szakmai újdonságok közül válogattunk.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!