Veszélyhelyzet – szerzői jogi, mezőgazdasági, a kollektív befektetési formákat és az önkéntes nyugdíjpénztárakat érintő változások Koronavírus


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében enyhíti a Kormány a kollektív befektetési formák és az önkéntes nyugdíjpénztárak hitelfelvételét, a szerzői jog terén növekszik az oktatási célú szabad felhasználás köre a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítés lehetőségével, de fontos határidő-változásokat hoztak az agrárszabályozás területén is.

A kollektív befektetési formák és az önkéntes nyugdíjpénztárak hitelfelvétele

A kollektív befektetési formák és az önkéntes nyugdíjpénztárak hitelfelvételére vonatkozó szabályokat enyhítésére tartalmaz a hatályos rendelkezésektől eltérő szabályokat a 124/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet.

A hitelfelvételre, az értékpapírkölcsönre, az eszközök megterhelésére irányadó, hogy az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozás (ÁÉKBV) az eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az ÁÉKBV jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

További szabály, hogy a nyilvános ingatlanalap a nettó eszközértékének számításkor figyelembe vehető ingatlanok, ingatlan beruházások összértékének 60 százalékáig a kezelési szabályzatban foglalt feltételekkel ingatlanfinanszírozás, ingatlan-beruházás finanszírozása és likvid eszköz biztosítása céljából kölcsönt vehet fel.

A veszélyhelyzet ideje alatt mindezeken felül a nyilvános, nyílt végű alternatív befektetési alap (ABA) kizárólag likviditási célból a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára keretében, eszközeinek 30 százaléka erejéig is felvehet hitelt, 5 évet meg nem haladó futamidőre. Ilyen hitelfelvétel esetén az ABA-t nem terheli kezelési szabályzat módosítási kötelezettség.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 12 havi lejáratú hitelintézeti hitelt vagy kölcsönt vehet fel. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege nem haladhatja meg a két tartalék együttes – a hitel vagy a kölcsön futamidejére tervezett, és a pénztár pénzügyi tervében meghatározott – bevételeinek 30%-át. A veszélyhelyzet idejére speciális rendelkezés, hogy a pénztár a működési és a likviditási tartalék fedezete mellett legfeljebb 5 éves lejáratú hitelt vagy kölcsönt is felvehet a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikai eszköztára keretében. A felvett hitel vagy kölcsön kamatokkal növelt összege a hitelfelvétel, illetve a kölcsön folyósításának időpontjában nem haladhatja meg a két tartalék együttes állományának 50%-át.

Ezek a hitelfelvételek 2020. december 31-éig kezdeményezhetők, de a Kormány jogosul ez az időpontot meghosszabbítani.

Oktatási célú szabad felhasználás a veszélyhelyzet idején

A szerzői jogi törvény [1999. évi LXXVI. törvény] úgy rendelkezik, hogy a nyilvánosságra hozott irodalmi vagy zenei mű, film részlete, vagy kisebb terjedelmű ilyen önálló mű, továbbá képzőművészeti, építészeti, iparművészeti és ipari tervezőművészeti alkotás képe, valamint fotóművészeti alkotás szemléltetés érdekében iskolai oktatási célra, valamint tudományos kutatás céljára a forrás és az ott megjelölt szerző megnevezésével a cél által indokolt terjedelemben átvehető, feltéve, hogy az átvevő művet nem használják fel üzletszerűen. Ilyen esetben az átvevő mű nem üzletszerű többszörözéséhez és terjesztéséhez nem szükséges a szerző engedélye, ha az ilyen átvevő művet tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik.

A veszélyhelyzet ideje alatt a 125/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet kiegészíti ezt a szabályt, így nem szükséges a szerző, továbbá szomszédos jogi jogosult engedélye az átvevő mű többszörözéséhez és terjesztéséhez, ha azt az irányadó jogszabályoknak megfelelően tankönyvvé vagy segédkönyvvé nyilvánítják, és a címoldalon az iskolai célt feltüntetik, vagy az iskolai oktatás céljából az iskolai oktatás helyszínén történő digitális formában, elektronikus eszközön történő felhasználásához, illetve biztonságos elektronikus hálózaton keresztül történő nyilvánossághoz közvetítéséhez. Feltétel, hogy e felhasználásokra ne üzletszerűen kerüljön sor. Biztonságos elektronikus hálózatnak az olyan műszaki megoldás minősül, amely megakadályozza a lehívásra hozzáférhetővé tett műnek az iskolai oktatást végző és igénybe vevő személyek körén kívülre irányuló közvetítését.

A biztonságos elektronikus hálózatra vonatkozó szabályokkal kiegészülnek az átdolgozásra vonatkozó rendelkezések is. A szerzői jogi törvény értelmében a mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye is szükséges. A veszélyhelyzet ideje alatt a mű iskolai oktatási célra iskolai foglalkozás keretében (ideértve a biztonságos elektronikus hálózaton keresztül tartott foglalkozást is) átdolgozható. Az átdolgozott mű felhasználásához – az iskolai foglalkozás keretében történő előadást és a veszélyhelyzet idejére megfogalmazott felhasználást kivéve – az eredeti mű szerzőjének, valamint a szomszédos jogi jogosult engedélye is szükséges.

A szerzői jogi törvény szerint a könyvként kiadott mű egyes részei, valamint újság- és folyóiratcikkek az iskolai oktatás céljára egy-egy csoport vagy iskolai osztály létszámának megfelelő, valamint a köznevelés, a szakképzés, illetve a felsőoktatás keretében szervezett vizsgákhoz szükséges példányszámban többszörözhetők. Ez a szabály kiegészül azzal a rendelkezéssel, hogy mindezek az érintett tanulók, hallgatók részére terjeszthetők és az oktatási intézmény biztonságos elektronikus hálózatán keresztül szemléltetés érdekében számukra lehívásra hozzáférhetővé tehetők.

A mezőgazdaságot érintő legfontosabb szabályok

A legfontosabb agrárszabályozási rendelkezéseket a 122/2020. (IV. 16.) Korm. rendelet tartalmazza.

Az erdőgazdálkodás területén a korábbi erdőtörvény alapján, amikor az összefüggő erdőterületnek több tulajdonosa volt, a tulajdonosok kötelesek voltak az erdészeti hatóság határozata alapján azon társult erdőgazdálkodási tevékenységet folytatni, és e feladatok ellátására erdőgazdálkodót megbízni. Ezek az eredetileg az új erdőtörvény alapján 2020. május 7-én hatályukat vesztő szerződések a veszélyhelyzet ideje alatt hatályban maradnak. Az újulat (az erdő felújulását biztosító fiatal faegyedek összessége) károsodása eredményeképpen bekövetkező eredménycsökkenés pótlására vonatkozó kötelezettség pedig a veszélyhelyzet megszűnését követő év április 15. napjáig teljesíthető.

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati eljárásokban benyújtandó irat papíralapú vagy elektronikus másolatban is benyújtható. Ilyenkor nyilatkozni kell arról, hogy a másolat az eredetivel mindenben megegyezik. Az irat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez az általa rendszeresített elektronikus felületen keresztül is benyújtható. A meghatalmazás, valamint az azzal kapcsolatos valamennyi eljárási cselekmény elektronikus úton, ügyfélkapus azonosítással elérhető elektronikus felületen keresztül is benyújtható a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített elektronikus űrlapon. A meghatalmazott általi benyújtás esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell a meghatalmazás szabályszerűségét.

A hatályos igazolvánnyal rendelkező mezőgazdasági őstermelő esetében az értékesítési betétlap akkor is az adóév első napjától hatályos, ha a betétlapot az őstermelő az adóévben a veszélyhelyzet megszűnését követő 30 napon belül kérelmezi. Eredetileg az adóév első napjától csak akkor lett volna hatályos, ha azt az adóév március 20. napjáig kérelmezi.

A turisztikai, a vendéglátóipari, a szórakoztatóipari, a szerencsejáték, a filmipari, az előadóművész, a rendezvényszervező és a sportszolgáltatást nyújtó ágazatokban működő élelmiszerlánc-felügyeleti díj fizetésére kötelezettnek 2020. évben a felügyeleti díj bevallására vonatkozó kötelezettségét és az első részlet megfizetését 2020. szeptember 30-ig kell teljesítenie (bevallani eredetileg május 31-ig kellett volna, a részletek közül az az elsőt július 31-ig kellett volna megfizetni).

A járványra tekintettel 2020. december 31-ig a növénytermesztési, erdőgazdálkodási, állattenyésztési, halászati, vadászati ágazatba tartozó munkavégzés keretében megvalósuló alkalmi és idénymunka esetén az egyszerűsített foglalkoztatási törvény szerinti éves százhúsz napos időtartam helyett az éves időtartam legfeljebb száznyolcvan nap lesz. Az alkalmi munkára meghatározott havi időtartam pedig a havi legfeljebb tizenöt naptári nap helyett havi legfeljebb húsz naptári nap.

A mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek árverés útján történő értékesítésére a veszélyhelyzet ideje alatt nem kerülhet sor, a vonatkozó határidők a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődnek.

A hegyközségi törvény szerint a hegyközség kizárólagos hatáskörébe tartozik a hegyközségi járulék mértékének meghatározása. Ennek mértékét és felhasználásának célját a választmány javaslata alapján minden év május 31. napjáig a közgyűlés határozza meg. Tekintettel a járványveszélyre a hegyközségi járulék mértékét az elnök javaslata alapján a választmány határozza meg.

Legyen mindig naprakész! Keresse a veszélyhelyzettel és a koronavírussal kapcsolatos legfrissebb joganyagokat a net.jogtar.hu oldalon és az uj.jogtar.hu oldalon. Minden,  a veszélyhelyzetben érvényesülő jogalkotással és jogalkalmazással kapcsolatos információt egy helyen megtalál a jogaszvilag.hu Koronavírus-info rovatában.

A KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda által összeállított Adatvédelmi kisokosból mindent megtudhat a cégek járványhelyzetben érvényesülő jogairól és kötelezettségeiről!


Kapcsolódó cikkek

2020. április 18.

Göd városán tesztelik a különleges gazdasági övezeteket

Új kategóriát vezet be a Kormány a különleges gazdasági övezettel. A különleges gazdasági övezetté nyilvánított területen az önkormányzati jogkörök, így például a helyi adók kivetése is a helyi önkormányzattól a megyei közgyűléshez kerül át.