Jogszabályfigyelő 2020 – 28. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2020/161–165. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a bűncselekményből eredő kár és sérelemdíj megtérítése iránti gyorsított per, valamint a földek közös tulajdonának a megszüntetése iránti eljárás különös szabályairól, a csődtörvény módosításáról, illetve a rémhírterjesztés szabályai alkalmazásának alkotmányos követelményeiről és az újabb beutazási korlátozásokról olvashatnak.

 

Tartalom:

Gyorsított per bűncselekményből eredő kár megtérítése, sérelemdíj iránt

A földtulajdonon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolása

Csődtörvény-módosítás

A rémhírterjesztés szabályai alkalmazásának alkotmányos követelményei különleges jogrend idején

Utazási korlátozások módosítása

 

Gyorsított per bűncselekményből eredő kár megtérítése, sérelemdíj iránt

Úgynevezett gyorsított polgári perben érvényesítheti az igényét a jogosult a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt abban az esetben, ha a bűncselekmény elkövetését a büntetőbíróság jogerősen megállapította, és nem került sor polgári jogi igény megítélésére, továbbá polgári per megindítására. A Parlament a 2020. július 3-ai ülésnapján fogadta el az erről szóló törvényt, amelynek értelmében a gyorsított perre a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény rendelkezéseit a törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Az igény fizetési meghagyás útján nem érvényesíthető. A gyorsított per törvényszéki hatáskörbe tartozik, ahol kivételesen (első fokon) nem kötelező a jogi képviselet. Amennyiben az eljárás más jogszabály, uniós jogforrás előírása folytán nem esik a tárgyi költségmentes perek körébe, úgy a felet költségfeljegyzési jog illeti meg.

A gyorsított perben a bíróság soron kívül jár el, ezen előírás mellett azonban számos egyéb eljárásjogi rendelkezés (rövidebb határidők, főszabályként tárgyaláson kívüli elbírálás stb.), is biztosítja az eljárás minél rövidebb idő alatt történő lefolytatását.

Az új törvény előírásai a hatálybalépést követően indult ügyekben alkalmazhatók.

Joganyag: 2020. évi LXX. törvény a bűncselekménnyel okozott kár, illetve sérelemdíj megtérítése iránt indított gyorsított perről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/163. (VII. 8.)

Hatályos: 2020. 07. 09.

Megjegyzés: új jogszabály

A földtulajdonon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolása

Külön törvény született a mező-, erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlanokon fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról.

A jogszabálynak az ingatlan megosztásáról és az egyik tulajdonos általi tulajdonba vételről rendelkező előírásai nem terjednek ki azokra a földterületekre, amelyek a mező-, erdőgazdasági hasznosítás mellett más alrészletet is tartalmaznak (ide nem értve a kivett út, kivett árok, kivett csatorna alrészleteket), amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként szerepelnek, továbbá azokra a zártkerti ingatlanokra,  amelyeknek a teljes területe a tényleges használata alapján nem minősül mező- vagy erdőgazdasági hasznosításúnak.

A közös tulajdon megszüntetése az ingatlan bírósági eljáráson kívüli természetbeni megosztásával (bármelyik tulajdonostárs által kezdeményezetten, egyezség útján és térinformatikai alkalmazás – osztóprogram – segítségével, a tulajdoni hányadok szerinti egyszerű többséggel, legalább 10 000 m², illetve bizonyos esetekben 3000 m² minimális alapterülettel, a tulajdoni hányadoktól eltérő arányban és ún. bekebelezéssel is), illetve ugyancsak bírósági eljáráson kívüli eljárás során egyetlen tulajdonostárs tulajdonbevétele (bekebelezés) útján történhet. Az utóbbi megszüntetési mód alkalmazása iránti eljárást is bármelyik tulajdonostárs jogosult kezdeményezni, akkor, ha az ingatlanból nem alakítható ki legalább két, a területi minimumnak megfelelő önálló ingatlan (így a természetbeni megosztásra nem kerülhet sor), és az eljárást kezdeményező tulajdonostárs a többi tulajdoni hányadot szeretné megszerezni.

A törvény a visszaéléséket gátolva rögzíti, hogy a tulajdoni hányadát meghaladó ingatlanrész tulajdonjogának a megszerzésére csak az a tulajdonostárs jogosult, aki legalább 3 éve rendelkezik a tulajdonrészével vagy azt öröklés jogcímén, illetve a közeli hozzátartozójától szerezte.

Fontos előírás továbbá a törvény szerinti eljárás esetén sem jogszabályon, sem szerződésen alapuló elővásárlási jog nem gyakorolható, és nem szükséges a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása sem.

Végezetül, amennyiben három alkalommal is kezdeményezték a fentiek szerint a természetbeni megosztást és ennek ellenére sem sikerül a közös tulajdont megszüntetni, illetve a tulajdonosok rendkívül magas száma esetén (100 fő, illetve 30 fő) sor kerülhet az ingatlan kisajátítására is, bármelyik tulajdonostárs által kezdeményezetten.

A törvény külön fejezetben rendezi a földtulajdon-jogosultak tekintetében az ingatlan-nyilvántartási adatok a rendezését, a beazonosítatlan személyek adatainak a kijavítását clzó eljárást.

A jogszabály 2021. január 1-jén lép hatályba, ezzel egyidejűleg módosulnak a kapcsolódó törvények (díjtörvény, ingatlan-nyilvántartási törvény, földforgalmi törvény stb.) egyes előírásai is.

Joganyag: 2020. évi LXXI. törvény a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/163. (VII. 8.)

Hatályos: 2021. 01. 01.

Megjegyzés: új jogszabály

Csődtörvény-módosítás

A csődeljárás tekintetében a hitelezői választmány, az eljárási határidők, és az egyezségi tárgyalás szabályai vonatkozásában, míg a felszámolási eljárás tekintetében a hitelezői gyűlés, egyezségi tárgyalás vonatkozásában tartalmaz új előírásokat az alábbiakban hivatkozott, 2020. augusztus 1. napjától hatályos módosítás. 

Joganyag: 2020. évi LXXIII. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/163. (VII. 8.)

Hatályos: 2020. 08. 01.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

A rémhírterjesztés szabályai alkalmazásának alkotmányos követelményei különleges jogrend idején

Az Alkotmánybíróság hivatalból eljárva megállapította, hogy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 337. § (2) bekezdése kapcsán „alkotmányos követelmény, hogy a tényállás csak az olyan tény közlését fenyegeti büntetéssel, amelyről az elkövetőnek a cselekmény elkövetésekor tudnia kellett, hogy hamis, vagy amelyet maga ferdített el, és amely a különleges jogrend idején a védekezés akadályozására vagy meghiúsítására alkalmas.”

Az Alkotmánybíróság egyebekben a fenti hivatkozott rendelkezés alaptörvény-ellenességének a megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. Részletesen kifejtette ugyanakkor, hogy: „A rémhírterjesztés csak szándékosan követhető el. Következésképpen az elkövetőnek tudatában kell lennie annak, hogy cselekményét különleges jogrend idején valósítja meg; hogy az általa állított tény valótlan, vagy a valós tényt jelentősen elferdítette, valamint annak is, hogy állításának közlése (objektíve) alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa. Az elkövető szándékának pedig ki kell terjednie a fentiek szerinti tudatos közlés nagy nyilvánosság előtti elkövetésére. Ha a tudattartama, illetve szándéka bármelyik elemre nem terjed ki, vagy ha az állítás objektíve nem alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa, a bűncselekmény a büntetőjog szabályai szerint nem valósul meg. Azt, hogy a rémhírterjesztés a leírtak szerint megvalósult-e, a hatóságnak kell bizonyítania minden tényállási elemre kiterjedően. […..] A Btk. 337. § (2) bekezdése tehát a büntetőjogi dogmatika alapján sem alkalmazható általánosságban a közéleti viták tartalmára. A közhatalom gyakorlóinak intézkedései kritika tárgyává tehetők, bírálhatók. A Btk. szabálya a tiltott közlést a védekezés eredményességét akadályozni vagy meghiúsítani képes (valótlan) információk körére szűkíti, különleges jogrend idején. Ugyanez következik az Alaptörvény rendelkezéseiből is. [….] A tiltás tehát csak a tudottan valótlan (vagy elferdített) tényállításokra vonatkozik, kritikus véleményekre nem. [….] A tények és az értékítéletet hordozó vélemények elválasztása olykor igen nehéz. […] Összefoglalva: a Btk. 337. § (2) bekezdése szerinti rémhírterjesztés a közlések szűk körére vonatkozik: a tudottan hamis vagy elferdített tények nagy nyilvánosság felé közvetítését tiltja, de csak akkor, ha az különleges jogrend idején, legalább a védekezés akadályozására alkalmas módon történik, így az nem terjed ki a demokratikus közvélemény alakításához szükséges szabad tájékoztatásra.” 

Joganyag: 15/2020. (VII. 8.) AB határozat a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 337. § (2) bekezdése értelmezésére és alkalmazására vonatkozó alkotmányos követelmény megállapításáról

Módosította: –

Megjelent: MK 2020/163. (VII. 8.)

Hatályos: –

Megjegyzés: jogalkalmazás alkotmányos követelményének a megállapítása

 

Utazási korlátozások módosítása

A koronavírus-világjárvány kedvezőtlen alakulására tekintettel módosította a Kormány a harmadik személyek járványügyi készültség ideje alatti beutazása szabályait (egészségügyi vizsgálat a belépéskor, karantén elrendelése COVID-19 gyanú esetén), illetve különös rendelkezéseket állapított meg az átutazókra vonatkozóan (humanitárius korridor). Az új előírások a rendelet kihirdetése napján (2020. július 4-én 13 órakor) léptek hatályba. 

Joganyag: 291/2020. (VI. 17.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól

Módosította: 335/2020. (VII. 4.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/161. (VII. 4.)

Hatályos: 2020. 07. 04. 13 óra

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

---