Jogszabályfigyelő 2020 – 41. hét

Alábbi cikkünkben a 2020/218–220. számú Magyar Közlönyökben megjelent újdonságok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban az egészségügy válsághelyzet újabb szabályairól és kettő közigazgatási jogegységi határozatról olvashatnak.

 

Tartalom:

Kaszinók nyitvatartása

Közszolgálati jogviszonyból származó perek hatásköri szabályai

Perfeljegyzés tulajdoni perben – az ingatlan tulajdonjoga iránti per fogalmának értelmezése

A Visegrádi országokat érintő utazási korlátozások alóli mentesség meghosszabbítása

  

Kaszinók nyitvatartása

A járványügyi helyzetre tekintettel a játékkaszinókra és a kártyatermekre is kiterjesztette a Kormány a 23 óra és a 06 óra közötti kötelező zárvatartást előíró szabályozást.  A módosítás a rendelet kihirdetését követő napon lépett hatályba.

Joganyag: 431/2020. (IX. 18.) Korm. rendelet a járványügyi készültségi időszak védelmi intézkedéseiről

Módosította: 453/2020. (X. 9.) Korm. rendelet

Megjelent: MK 2020/222. (X. 9.)

Hatályos:2020. 10. 10.

Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás

 

Közszolgálati jogviszonyból származó perek hatásköri szabályai

Kúria Közigazgatási-Polgári Jogegységi Tanácsa alábbiakban hivatkozott jogegységi határozata értelmében a 2018. január 1-je előtt indult, és a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint munkaügyi pernek minősülő közszolgálati jogviszonyból származó perek elsőfokon a 2020. április 1-jétől kezdődően a megszűnt közigazgatási és munkaügyi bíróságok székhelye szerinti törvényszékek mint munkaügyi bíróságok hatáskörébe tartoznak. Ezen ügyek másodfokon történő elbírálása 2020. április 1-jétől kezdődően az elsőfokon eljárt közigazgatási és munkaügyi bíróság vagy törvényszék illetékességi területe szerinti ítélőtábla hatáskörébe tartozik.

A jogegységi eljárásra okot adó indítvány szerint: „[…] a közigazgatási bíráskodás kétszintű rendszerének kialakításával, a közigazgatási és munkaügyi bíróságok 2020. március 31-i megszüntetésével országosan eltérő jogértelmezési- és alkalmazási gyakorlat alakult ki abban a kérdésben, hogy az 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) hatálya alatt indult, 2020. április 1-jén még folyamatban lévő közszolgálati jogvitákban első fokon valamennyi törvényszék, vagy csak a közigazgatási kollégiummal működő törvényszékek, másodfokon az ítélőtáblák vagy a Kúria járjon-e el.”

A folyamatban lévő közszolgálati perek kapcsán, az iratátadással összefüggésben „két, egymástól markánsan eltérő álláspont alakult ki, mégpedig attól függően, hogy ezeket az ügyeket munkaügyi pereknek, vagy […] közigazgatási pereknek tekintik-e”, és így a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény átmeneti rendelkezéseit alkalmazzák-e.

A jogegységi tanács álláspontja szerint a 2018. január 1-je előtt indult közszolgálati perek a vonatkozó jogszabályi előírások értelmében és kúriai határozatokkal is alátámasztottan munkaügyi pernek minősülnek, így azokat a régi Pp. szabályai szerint kell elbírálni. 

Joganyag: 1/2020. KPJE jogegységi határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2020/221. (X. 8.)

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

Perfeljegyzés tulajdoni perben – az ingatlan tulajdonjoga iránti per fogalmának értelmezése

A Kúria Közigazgatási-Polgári Jogegységi Tanácsa a Fővárosi Ítélőtábla elnöke által kezdeményezett jogegységi eljárásban akként foglalt állást, hogy az ingatlan tulajdonjogának kötelmi igényre alapított megszerzése iránti per ingatlan tulajdonjoga iránti pernek minősül, így kérelemre a perindítás tényét az ingatlan-nyilvántartásba ebben az esetben is fel kell jegyezni.

Az indítványozó szerint nem alakult ki egységes joggyakorlat abban a kérdésben, hogy: […] ingatlan tulajdonjoga iránti pernek csak az a per minősül, amelyben a per tárgya az ingatlan ingatlan-nyilvántartáson kívül megszerzett tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése, vagy ingatlan tulajdonjoga iránti pernek minősül az per is, amikor a fél a per eredményeként a tulajdonjogot az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzéssel szerzi meg.”

A jogegységi tanács állásfoglalása szerint a jogszabályi előírások szerint a perfeljegyzéshez peróvó, jogóvó és jogszerző joghatás kapcsolódik. „A peróvó joghatás lényege, hogy az eljárás eredményeként az ítélet jogereje kihat azokra is, akik a perben félként nem szerepeltek, de a perindítás tényének feljegyzését követően szereztek valamilyen jogot az ingatlanban. A jogóvó hatás a már megszerzett jog védelmét szolgálja, mert a perfeljegyzés folytán a későbbi szerző – függetlenül a szerzés visszterhes jellegétől – már nem minősül jóhiszeműnek. A jogszerző hatás lényege, hogy a jogosultnak még nincs az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagy az ingatlan-nyilvántartáson kívül már korábban megszerzett dologi joga (tulajdonjog), de a dologi jog szolgáltatására irányuló kötelmi igényét a perfeljegyzés mindenkivel szemben biztosítja, és ebben a formában szintén dologi jogi védelemben részesül.”

Mindezek alapján a Kúria úgy vélte, hogy törvényi rendelkezések alapján nem indokolható az ingatlan tulajdonjoga iránti per fogalmának a megszorító, csak az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonszerzés bejegyzése iránti perekre vonatkozó értelmezése. Ingatlan tulajdonjoga iránti per tehát az a per is, amelyben „[…] az érvényesíteni kívánt jog kötelmi jogviszonyból ered, és a per eredményessége esetén a jogváltozást az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.”

Felhívják ugyanakkor a bíróságok figyelmét arra, hogy a jogegységi határozatban foglaltak nem alkalmazhatók, és a perindítás ténye nem jegyezhető fel abban az esetben: „[…] ha a kereset nem következetes, mert a fél tényelőadása nincs összhangban az érvényesíteni kívánt joggal és az általa előterjesztett kereseti kérelemmel.”

Joganyag: 2/2020. KPJE jogegységi határozat

Módosította:

Megjelent: MK 2020/221. (X. 8.)

Hatályos:

Megjegyzés: jogalkalmazás egységesítése

A Visegrádi országokat érintő utazási korlátozások alóli mentesség meghosszabbítása

A Visegrádi országokból történő beutazás szabályairól szóló, a Jogszabályfigyelő 2020 – 36. heti számában ismertetett mentességet egy kisebb változtatással 2020. október 31-ég kvázi kiterjesztették.

A Cseh- és Lengyelországból, illetve Szlovákiából hazatérő magyar állampolgárok (és családtagjaik) mentesülhetnek a karaténkötelezettség alól egy negatív, a hazaérkezésük után készített PCR-teszt alapján, ha 2020. október 5-ét megelőző szállásfoglalással rendelkeztek.

Az említett ország állampolgárainak 2020. október 31-éig ugyancsak elegendő (a belépést megelőző 5 napon belül elvégzett) egy negatív PCR-tesztet bemutatniuk a Magyarországra történő beutazáshoz, feltéve, hogy a belföldre szólóan, legkésőbb 2020. október 31-éig legalább egy napra szóló szállásfoglalással rendelkeznek.

A rendelet 2020. november 1-jén hatályát veszti.

Joganyag: 450/2020. (X. 5.) Korm. rendelet a magyar állampolgárok Cseh Köztársaság, Lengyel Köztársaság és Szlovák Köztársaság területéről való beutazásáról, valamint a Cseh Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak beutazásáról

Módosította:

Megjelent: MK 2020/218. (X. 5.)

Hatályos:2020. 10. 06.

Megjegyzés: új jogszabály

Kapcsolódó cikkek:


Jogszabályfigyelő 2020 – 39. hét
2020. szeptember 28.

Jogszabályfigyelő 2020 – 39. hét

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2020/209–212. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a törvényhozási hírek közül válogattunk.