Jogszabályfigyelő 2022 – 13. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/58–60. számú Magyar Közlönyökben közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria honlapján közzétett szakmai anyagok közül válogattunk.

E heti összeállításunkban A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának egy 2021 végén közzétett, devizahitelezéssel kapcsolatos jogegységi hatályú határozatáról olvashatnak.

  

Tartalom:

1. Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatásból felismerhetőnek kell lennie, hogy a nemzeti fizetőeszköz jelentős mértékben kedvezőtlenül is változhat

  

Az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatásból felismerhetőnek kell lennie, hogy a nemzeti fizetőeszköz jelentős mértékben kedvezőtlenül is változhat

A Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.015/2021/15. jogegységi hatályú határozata (per tárgya: kölcsöntartozás megfizetése) elvi tartalma szerint: „A 2/2014. PJE határozat 1. pontja azzal a kötelező értelmezéssel alkalmazható, amely szerint akkor megfelelő tartalmú az árfolyamkockázatról nyújtott tájékoztatás, ha az általánosan tájékozott, észszerűen figyelmes és körültekintő, átlagos fogyasztó a tájékoztatás alapján a szerződéshez kapcsolódó árfolyamkockázat tényén és mibenlétén kívül azt is felismerheti és értékelni tudja, hogy a nemzeti fizetőeszköz (a forint) árfolyama a kölcsön nyilvántartásba vétele szerinti deviza árfolyamához képest számára akár jelentős mértékben is kezdvezőtlenül változhat, és ezáltal a fogyasztó fennálló tartozásának, a szerződés szerinti ütemezésben esedékessé váló fizetési kötelezettségének mértéke jelentősen megemelkedhet.”

[A fent hivatkozott 2/2014. PJE határozat 1. pontja szerint: „A deviza alapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek a tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható. E rendelkezés tisztességtelensége csak akkor vizsgálható és állapítható meg, ha az általánosan tájékozott, ésszerűen figyelmes és körültekintő átlagos fogyasztó (a továbbiakban: fogyasztó) számára annak tartalma a szerződéskötéskor – figyelemmel a szerződés szövegére, valamint a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásra is – nem volt világos, nem volt érthető. Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.]

A jogegységi panasz alapját képező, felülvizsgálati eljárásban született kúriai ítélet szerint: „[…] az árfolyamkockázat mibenlétéről szóló [felperesi] tájékoztatás nem felel meg a Kúria, illetve az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) által felállított követelményrendszernek, mert nem tűnik ki belőle, hogy az árfolyam fogyasztó szempontjából kedvezőtlen változásának reális esélye van, az akár jelentősen megemelheti fizetési kötelezettségeit, ezzel szemben a tájékoztatás jórészt arra szorítkozik, hogy amennyiben a fogyasztó számláján nincs meg a törlesztendő összeg, miként jár el a felperes, illetve hogyan számolja ki ennek forint-ellenértékét.”

Ezzel összefüggésben a Jogegységi Panasz Tanács megállapította, hogy a fent hivatkozott, a panaszeljárásban támadott kúriai ítélet illeszkedik az EUB és a Kúria újabb gyakorlatához. Az EUB gyakorlatát elemezve utalt továbbá arra, hogy a fogyasztói irányelv (a Tanács 1993. április 5-i 93/13/EGK irányelve a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről) 4. cikkének (2) bekezdésében előírt világos és érthető megfogalmazást kimondó követelményének a konjunktív feltételrendszere esetről-esetre gazdagodott. Megállapította továbbá, hogy: „[…] a Kúria korábbi határozatai a 2/2014. PJE jogegységi határozat értelmezésén alapultak, az attól való eltérést pedig az EUB fogyasztói irányelvet értelmező ítéletei, különösen a C-186/16., C-51/17. és C-227/18. számú előzetes döntéshozatali ügyben hozott határozataiban kifejtett szempontok indokolták, a 2/2014. PJE jogegységi határozat az e határozat elvi tartalmában meghatározott értelmezéssel kiegészülve alkalmazható.”

Joganyag: Kúria Jogegységi Panasz Tanácsának Jpe.I.60.015/2021/15. jogegységi hatályú határozata

Módosította: –

Megjelent: kuria-birosag.hu

Hatályos: –

Megjegyzés: jogegységi hatályú kúriai határozat

---