Jogszabályfigyelő 2022 – 34. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben, tekintettel arra, hogy a 2022/138-139. számú Magyar Közlönyökben szakmai közérdeklődésre számot tartó újdonság nem jelent meg, a Kúria Döntések augusztusi számának tartalmából válogattunk.

E heti összeállításunkban a házastársi közös vagyon megosztásával kapcsolatos perjogi kérdésekről olvashatnak.

 

Tartalom:

1. A házastársi vagyonközösségből eredő igények egységes rendezésére vonatkozó elv érvényesülése a közös vagyon megosztása iránti perben

 

A házastársi vagyonközösségből eredő igények egységes rendezésére vonatkozó elv érvényesülése a közös vagyon megosztása iránti perben

A Pp. hatálybalépésére tekintettel kérdésként merült fel a gyakorlatban, hogy továbbra is érvényesül-e a „Ptk. 4:58. §-ában megfogalmazott házastársi vagyonközösségből eredő igények egységes rendezésének a követelménye; ha igen, melyek azok a követelések, amelyek a házastársi közös vagyon megosztásakor egységes rendezést igényelnek; továbbá az alperesnek mely igények érvényesítéséhez szükséges viszontkeresetet előterjesztenie, és melyekhez elegendő az ellenkérelem” – derül ki a Kúria Polgári Kollégiumának alábbiakban hivatkozott véleményéből.

A kérdésben, azaz a házastársi közös vagyon megosztása iránti pert illetően a Polgári Kollégium akként foglalt állást, hogy az alperes ellenkérelemben érvényesítheti a közös vagyon megosztásához kapcsolódóan azokat a többletigényeket, amelyekre a kereset nem terjedt ki, így: „[…] kérheti további közös vagyonhoz tartozó vagyonelem megosztását, a közös vagyonból őt illető hányad kiadását, a közös vagyon és a különvagyonok vegyüléséből eredő megtérítési igény rendezését, a vagyontárgyak és tartozások felek közötti szétosztását vagy elszámolását, továbbá érvényesítheti a felperes birtokában lévő különvagyonának a kiadására irányuló igényét is.”

Ezzel szemben kizárólag viszontkeresettel érvényesíthetők az alperes olyan tulajdoni igényei, „[…] amelyeknek a jogi hatásai túlmutatnak a felek belső jogviszonyán, mert például közhiteles nyilvántartásban rögzített tulajdoni viszonyok megváltozásával járnak,” valamint „[…] a házastársak gazdasági kapcsolatának felszámolásán túlmutató vagyoni, továbbá a házastársi közös vagyont megosztó szerződés teljesítésére vagy érvénytelenségének megállapítására irányuló igénye[k].”

A Kúria Polgári Kollégiuma rámutatott arra, hogy a házastársi vagyoni igények tágabb és szűkebb módon értelmezhetők. Tágabb értelemben beletartozik a házastársi tartás, a házastársi lakáshasználat (lakáshasználati jog ellenértéke is) és a „házastársak vagyoni viszonyait érintő szerződés érvénytelensége”, végezetül a „házastársak közötti ajándék visszakövetelése”. Szűkebb értelemben házastársi vagyoni igények fogalma alatt a házastársak gazdasági közösségéből eredő követelések értendők, így  a vagyonközösség fennállása alatt a vagyontárgyak használatával, kezelésével összefüggő igény, a közös rendelkezési jog megsértéséből eredő kártérítési felelősség, a közös vagyoni vélelemre alapított tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése, továbbá „[…] a vagyoni kapcsolat felszámolásához kapcsolódó igények, amelyek közül legjelentősebb a vagyonközösség megszűnése esetén a házastársi közös vagyon megosztása; vagy ha a házastársi közös vagyon megosztása érvényes szerződéssel megtörtént, a szerződés teljesítése.”

„Az egységes rendezés elve a jogszabályi megfogalmazásból adódóan irányadó valamennyi vagyonközösségből eredő igényre, de tipikusan a házastársi közös vagyon megosztásakor merül fel. A közös vagyon megosztásának fogalmi körébe tartozó tartalmi elemek tételes felsorolását és a megosztás módját a Ptk. 4:59–4:62. §-ai tartalmazzák, ezért az egységes vagyoni rendezés követelménye a 4:58. § után tételesen szabályozott vagyoni elemekre terjed ki.”

Az egységes rendezés elve nem jelenti ugyanakkor „[…] a közös vagyonba tartozó összes vagyoni elem perben való megosztásának a merev megkövetelését. Nincs akadálya annak, hogy a házastársak a közös vagyonnak egy részét peren kívül osszák meg és csak azoknak a vagyoni elemeknek a megosztását kérjék a perben, amelyekben nem tudtak megállapodni; vagy egyes vagyoni elemeken mindketten fenn kívánják tartani a közös vagyont.” Perjogi szempontból azonban akként érvényesül a fentiekben hivatkozott elv, hogy a bíróság hivatalból nem folytathat le bizonyítást, a közös vagyon körére nézve, csupán a felek kérelmeinek a keretei között dönthet a perben érvényesített igényekről.

Az 1/2022. (V. 30.) PK vélemény indoklása rámutat arra is, hogy a fentiek szerint ellenkérelemmel érvényesíthető igények értéke „sem eredményezhet hatásköri változást”, a pertárgy értékének változása azonban az illetékfizetés szempontjából figyelembe veendő.

Kiemeli továbbá a Polgári Kollégium, hogy az ítélet anyagi jogereje nem jelenti azt – a korábbi gyakorlattal egyezően – perben el nem bírált igényeket egy későbbi perben bármelyik házastárs ne érvényesíthetné, illetőleg, hogy olyan vagyonelemek megosztását kérje, amelyet korábban nem kívántak megosztani. Peren kívüli vagyonmegosztás esetén pedig később (újabb) perben csak a „rendezetlenül maradt igények elbírálása” kérhető a peren kívül meg nem osztott vagyontárgyaknak a bíróság általi megosztása kérhető.

Az 1/2022. (V. 30.) PK vélemény teljes szövege elérhető itt.

• Joganyag: 1/2022. (V. 30.) PK vélemény a házastársi közös vagyon megosztásának egyes kérdéseiről
• Módosította: –
• Megjelent: Kúriai Döntések (Bírósági határozatok) 2022/8. (augusztus)
• Hatályos: –
• Megjegyzés: joggyakorlat egységesítése

---